Cigánybűnözés? - egy korjelző forrás az 1970-es évekből

Rendőrségi jelentés egy bűnözői csoportról

„A bűnöző csoport hét főből állt, egyes tagjai állandó munkahellyel rendelkeztek. A bűncselekmény elkövetésének idejét általában úgy választották meg, hogy munkahelyükön ne legyen igazolatlan hiányzásuk. Ennek alapján a bűncselekményeiket zömmel péntek, szombat illetve vasárnap éjszaka követték el. Amennyiben péntek éjszaka követtek el bűncselekményt, úgy az állandó munkahellyel rendelkező személyek mindig szabad szombatosok voltak."

6. Az elkövetés utáni magatartás jellemzői:

a. Egy-egy bűncselekmény elkövetése után az eltulajdonított pénzt nem vitték haza lakásukra, számoltak azzal, hogy a rendőrség tevékenységükre felfigyel és esetleges házkutatás során lakásukon a pénzt megtalálják. Ezért a lopott pénzösszeget általában dunsztosüvegben rejtették el. Az ellopott összeg elosztására csak azután került sor, miután meggyőződtek arról, hogy a rendőrség irányukban nem nyomoz, őket nem gyanúsítják, illetve nem vették észre a rendőrség ezirányú tevékenységét.

b. Miután biztonságban érezték magukat, egymást értesítették, találkozót beszéltek meg valamelyikük lakásán, ahol különböző ürügyekkel keresték fel egymást. Az elrejtett pénzt ekkor együtt felvették, és azt a bűncselekmények elkövetésében résztvevők egymás között egyenlő arányban elosztották. A bűncselekmény-sorozat vizsgálata során egy esetről tudunk, amikor egymást becsapták. 1973. december 2-án virradóra a fűzvölgyi termelőszövetkezet sérelmére id. Ny. Imre (Kutya), ifj. Ny. Imre (Narancs) és Ny. József () kasszabetörést követtek el. Az eltulajdonított összeget

község mellett az erdőben rejtették el. A pénz felvételére csak egy hónap múlva került sor és ekkor id. Ny. Rudolf sormási lakásán osztották azt el. Az osztozásnál Ny. Rudolf (Falat) is jelen volt annak ellenére, hogy a bűncselekmény elkövetésében nem vett részt. A pénz elosztását ifj. Ny. Imre (Narancs) végezte. Az eltulajdonított összegből 30 ezer Ft-ot magának tartott meg, egy kisebb részt id. Ny. Rudolf kapott és csak ezután osztotta el a maradékot 3 egyenlő részre.

c. Tekintettel arra, hogy a bűncselekmény-sorozat elkövetése során az elkövetők kizárólag készpénz megszerzésére törekedtek, egyéb tárgyat nem loptak el, így tevékenységük során értékesítés nem történt.

A bűnöző csoport tagjai kivétel nélkül rendkívül óvatosak voltak, feltűnő költekezéseik látszatát igyekeztek elkerülni. Ennek ellenére a csoport két legidősebb tagja családi házat épített. Felmerülő költségek legalizálására különböző összegben OTP kölcsönöket vettek fel. A kölcsönök felvételét lakókörnyezetében [!] elterjesztették, ezzel a magatartásukkal úgy környezetüket, mint a hatóságokat egy ideig meg tudták téveszteni.

A bűncselekmény-sorozat vizsgálata során lefoglalás útján pénzt vagy egyéb érétket biztosítani nem sikerült. Kihallgatásaik során arra hivatkoztak, hogy (a) lopott pénzt folyamatosan élelemre, italra, ruházkodásra költötték.

[popup title="c.[!]" format="Default click" activate="click" close text="Elvétve az alpontozás az eredetiben."] Tekintve, hogy értékesítés részükről nem történt, így a csoporthoz orgazdák nem kapcsolódtak.

A csoport tagjai közül egy fő lett

miatt felelősségre vonva, akinek tevékenysége csupán egyrendbeli orgazdaság miatt kapcsolódott a bűnöző csoporthoz.

d. A bűnöző csoport tevékenységét közel négy és fél éven keresztül folytatta, esetenként kisebb-nagyobb megszakításokkal. Ennek során több mint félmillió Ft összegű kárt okoztak, főként a társadalmi tulajdonban. A bűnöző csoport létszámát tekintve, lopott pénzből egy főre jutó összeg valamennyiük környezetében jelentős változást hozott. Ezekre a változásokra színvonalasabb felderítő munkával, a társadalmi kapcsolatok jobb bevonásával időben fel lehetett volna figyelni. Sajnos azonban sem a helyi körzeti megbízottak, sem magasabb szintű rendőri szervek nevezettek költekezéseire, annak ellenőrzésére nem fordítottak elegendő figyelmet.

e. Az elkövetés során használt eszközöket minden esetben a helyszín közelében szerezték be. A bűncselekmény elkövetése után az eszközöket a helyszínen hagyták. A rajtuk levő ruházatukat részben az erdőben rejtették el, részben égetéssel megsemmisítették. Házkutatások során olyan ruhát, amelyet a bűncselekmény helyszínére való utazás, illetve a bűncselekmény elkövetése során használtak, felkutatni nem sikerült.

f. A bűncselekmény elkövetése során csak készpénz megszerzésére törekedtek. Az előbbiek folyamán a lopott összegek elrejtési, költekezésük legalizálási módszereit már említettem.

 

7. A bűnöző csoport leleplezésének és elfogásának, előzményei, közvetlen oka és körülményei.

a. A bűnöző csoportot a bűncselekmény-sorozat végrehajtásának idején rendkívül szoros kapcsolat jellemezte. Bűncselekményeiket „családi alapon" követték el. Közvetlen családtagjaikon kívül más személyeket nem vontak be a bűncselekmény elkövetésébe. Környezetükkel szemben bizalmatlanok voltak, senkinek nem nyilatkoztak tevékenységükről.

A rendkívüli óvatosság és Titóktartás minden valószínűség szerint abból is adódott, hogy id. Ny. Imre (Kutya) sorokpolányi

korábban a Vas Megyei Rendőrkapitányság Bűnügyi osztályán hálózati személyként volt foglalkoztatva cigány vonalon.

A kapcsolatot kétkulacsosság miatt megszakították vele. A foglalkoztatás során id. Ny. Imre bizonyos fokú operatív tapasztalatot is szerzett. A bűnöző csoport szoros összefonódására jellemző, hogy rendkívül vigyáztak arra is, nehogy a családhoz tartozó személyek valamelyikével a jó kapcsolatuk megszakadjon. Pl. Ny. József (Titó) a bűncselekmény-sorozat idején összeveszett a feleségével, azt elzavarta és egy új nővel állt össze. Amikor a csoport tagjai erről tudomást szereztek, kényszerítették Ny. Józsefet, hogy kapcsolatát szakítsa meg, feleségét hívja vissza, mivel esetleg árulójává lehet.

Az aránylag hosszú ideig tartó elkövetést az is lehetővé tette, hogy a bűnöző csoport a helyszínen az elkövetőre utaló nyomot - a módszer jellegzetességét kivéve - nem hagyott, valamennyi alkalommal kesztyűben dolgoztak. Amennyiben valamelyik tárgyon ujjnyomuk maradhatott, azt távozás előtt letörölték. Pénzen kívül egyéb tárgyat nem loptak, így nem kellet tartaniok [!], hogy értékesítés során a lopott tárgy árulójuk lehet.

Egy kivétellel minden egyes személy állandó munkahellyel, megfelelő keresettel rendelkezett. Bűncselekményeiket valamennyi alkalommal úgy követték el, hogy munkahelyükről nem kellett távol maradniuk.

A bűnöző csoport igyekezett titkolni azt is, hogy köztük megfelelő összhang lenne. A csoport tagjai nem egy esetben nyilvános vitát, veszekedést provokálták, hogy ezzel is azt a látszatott keltsék, a családban nézeteltérések vannak. Magatartásukkal sikerült is környezetükben, de még a helyi hatóságok előtt is úgy beállítani saját magukat, mint notórius veszekedők.

Rendkívül érdekes és elgondolkoztató az a tény is, hogy Ny. József 1973. január 29-án Nagykanizsán olyan orvosi igazolást tudott szerezni, mely igazolta, hogy nevezett elmebeteg, állandó ápolásra szorul. Az igazolást a nagykanizsai ideggyógyászati osztályon adták ki. Ny. József rendőri ellenőrzése során ezzel fedezte magát, az orvosi igazolással szemben a rendőri szervek egy ideig tehetetlenek voltak. Kétséges volt még az eljárás során az is, hogy nevezett felelősségre vonható-e.

A vizsgálat során igazságügyi orvosszakértőt vontunk be, aki megállapította, hogy nevezett semmilyen betegségben nem szenved.

b. A bűncselekmény-sorozat 1970. november 29-én kezdődött. Az ezt követő bűncselekményeknél az eljáró szervek nem ismerték fel, hogy azonos elkövetőkre utaló jellegzetességek fordulnak elő valamennyi helyszíni szemlén. Így sem Zala, sem Vas megyében nem volt meg kezdetben a megfelelő összhang a területi rendőri szervek között, mivel a bűncselekmények egyedi eseteknek tűntek. Ugyanúgy nem volt meg az összhang a két megye rendőri szervei között egészen 1973. évig, amikor a bűncselekmények vizsgálatát tekintettel a sorozat jellegére magasabb szintű rendőri szervek folytatták.

Ezt követően kerülhetett sor a két megye között a közösen végzett adatgyűjtésre, a feladatok koordinálására, a beszerzett adatok egyeztetésére. Ennek folytatásaként 1973. december 12-én közös operatív feldolgozást nyitottunk a Vas Megyei Rendőrkapitányság Bűnügyi osztályával a bűnöző csoport eredményes felszámolása érdekében. Hiányosságként kell megemlíteni, hogy a betöréssorozat ideje alatt 1973. december havában a fűzvölgyi tsz sérelmére elkövetett kasszabetörés alapos gyanúja miatt Nyári József (Titó) őrizetbe lett véve. Azonban az ekkor már meglevő és nevezett személy elmebetegségét igazoló okmányt a rendőri szerv minden fenntartás nélkül elfogadta. Az időben bevont igazságügyi orvosszakértő véleménye alapján már ekkor meg lehetett volna akadályozni a bűncselekmény-sorozat további folytatását, az eddig elkövetett bűncselekményeket eredményesen fel lehetett volna deríteni.

Őrizetből történő szabadon bocsájtása [!] után a bűnöző csoport tagjai még jobban felbátorodtak, még gátlástalanabbul folytatták addigi tevékenységüket.

A fondorlatos módon beszerzett orvosi igazolás hatására Ny. József (Titó) rendőri felügyeletét megszüntették.

Hiányosságként kellene még megemlíteni azt is, hogy az illetékes ügyészségek sem megfelelő hozzáállással fogadták nevezettek ellen összegyűjtött bizonyítékokat. Így pl. 1974. november 12-re virradóra Tanakajd községben feltörték a helyi takarékpénztárt. Cselekményük elkövetése után közös adatgyűjtést végeztünk a Vas megyei elvtársakkal, melynek eredményeképpen az elkövetőket a Szombathelyi Város és Járási Rendőrkapitány őrizetbe vette. Előzetes letartóztatásukhoz azonban a helyi ügyészség nem járult hozzá, sőt utasításukra szabadon kellett őket bocsátani.

Szabadon bocsátásuk után elfogásukig a két megye területén még ötrendbeli betörést követtek el.

c. A bűncselekmények elkövetés [!] módszerének azonossága, valamint az eddig összegyűjtött adatok alapján a Zalaegerszegi rendőrkapitányság és a Vas megyei Rendőrfőkapitányság Bűnügyi osztályával közös nyomozati tervet készítettünk. A terven rögzítve lettek azon feladatok, melyek a további bűncselekmények megakadályozása, illetve az eddig elkövetett bűncselekmények felderítése, a bűnöző csoport tagjainak bűnössége bizonyításához szükségesnek látszottak.

A nyílt vizsgálattal egyidőben folyt az operatív feldolgozás. A kétirányú adatgyűjtés, az 1975. február 9-re virradóra a bocföldei tsz sérelmére elkövetett kasszabetörés során beszerzett adatok alapján ifj. Nyári Imre (Narancs) és id. nyári Imre (Kutya) előzetes letartóztatásba lettek helyezve. Kihallgatásuk kezdetben sikertelenül folyt. A betörőbanda szabadlábon maradt tagjai társaik személyéről a gyanú elterelése végett újabb bűncselekményt követtek, melynek során a murakeresztúri tsz páncélszekrényét törték fel.

Ezidőre elegendő adattal bírtunk a betörőbanda szabadon maradt tagjainak előzetes letartóztatásba helyezésére is.

d. A bűnözőcsoport ügyében a vizsgálati munkát a Zalaegerszegi Városi és Járási Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya folytatta taktikai okokból, mivel két gyanúsított csak a szerv két nyomozójának volt hajlandó beismerő vallomást tenni. Ehhez a vizsgálati munkához az RFK-vezető Rendőri Helyettese és a megyei bűnügyi osztály megfelelő segítséget nyújtott.

A vizsgálat során felderítettük és bizonyítottuk, hogy

1. Ny. József (Titó) alaposan gyanúsítható:

- 35 rendbeli betöréses lopás

- 4 rendbeli betöréses lopás kísérletével

- 23 rendbeli lopással elkövetett vagyon elleni vétség elkövetésével.

2. ifj. Ny. Imre (Narancs) alaposan gyanúsítható:

- 29 rendbeli betöréses lopás

- 2 rendbeli betöréses lopás kísérletével

- 17 rendbeli lopással elkövetett vagyon elleni vétség elkövetésével.

3. id. Ny. Imre (Kutya) alaposan gyanúsítható:

- 10 rendbeli betöréses lopás

- 1 rendbeli betöréses lopás kísérletével

- 12 rendbeli lopással elkövetett vagyon elleni vétség elkövetésével.

4. Ny. Rudolf (Falat) alaposan gyanúsítható:

- 2 rendbeli betöréses lopás

- rendbeli lopással elkövetett vagyon elleni vétség elkövetésével.

5. K. Pál (Zsiga) alaposan gyanúsítható:

- 3 rendbeli betöréses lopás

- 1 rendbeli betöréses lopás kísérletével

- 4 rendbeli lopással elkövetett vagyon elleni vétség elkövetésével.

6. H. János (Gyorgyi) alaposan gyanúsítható:

- 1 rendbeli betöréses lopás kísérletével

- 2 rendbeli orgazdaság bűntettének kísérletével.

7. K. Ignác (Náci) alaposan gyanúsítható:

- 1 rendbeli orgazdaság bűntettének elkövetésével.

Ezen a napon történt január 27.

1944

A szovjet Vörös Hadsereg áttöri Leningrád több mint 2 éve tartó német blokádját.Tovább

1945

A szovjet Vörös Hadsereg felszabadítja a birkenaui és auschwitzi koncentrációs táborokat.Tovább

1967

Több mint 60 ország képviselője aláírja az Atomcsend-EgyezménytTovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

 

Az ArchívNet idén utoljára összevont számokkal jelentkezik. A publikált forrásismertetések meglehetősen széttartó tematikával bírnak, azonban öt írás mégis rendelkezik metszéspontokkal, hiszen szó esik az 1956 után berendezkedő rendszer tisztségviselőinek lekáderezéséről, a Kádár-kor apróbb, mindennapos visszaéléseiről és egyedülálló, súlyos bűncselekményeiről, illetve az 1945 után fokozatosan állami kontroll alá nyomott római katolikus egyházról is. Az említett írásoktól témájával a hatodik különül el, amely azonban jövőbeli kutatások számára bírhat gondolatébresztő jelleggel.

Az időrendiséget figyelembe véve az első forrásismertetés Somorjai Ádám OSB (emeritus vatikáni levéltáros, Pannonhalmi Bencés Főapátság) Mihalovics Zsigmond jelentéseit bemutató írásának második része: a Katolikus Akció országos igazgatójának több beszámolóját prezentálja, amelyekben Mihalovics részletekbe menően tudósította a szentszéki vezetést arról, hogy az állam milyen, egyre durvább módszerekkel kívánta az uralma alá hajtani a magyarországi római katolikus egyházat.

Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) írása már az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni időszak egyik intézményének, a Minisztertanács Személyügyi Titkárságának a működését tárja az olvasó elé, amely nem volt közismert, azonban a káderpolitikában 1957 és 1961 között mégis nagy szerepet töltött be.

Az 1950-es évek végén végrehajtott mezőgazdasági kollektivizálási hullám Fejér megyei következményeit mutatja be Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) egy jelentés nyomán: kisebb gazdasági visszaélésektől egészen a komoly sikkasztásokig terjed azon bűncselekmények listája, amelyek a kialakított gazdasági-társadalmi rendszerre adott védekező reakcióként is értelmezhetők.

A korabeli Magyarországon példa nélkül álló bűncselekmény, az 1973-as balassagyarmati túszdráma utóhatásait Bedők Péter (belügyi referens, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) és Halász Tibor (referens, az államhatalom felsőbb szervei, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) két irat segítségével világítja meg, amelyek különlegessége, hogy az egyes megszólalók (például a lehallgatott Kisberk Imre püspök, illetve Nógrád megyei munkavállalók) annak ellenére rendelkeztek az eseményről információval, hogy a hatóságok hírzárlatot rendeltek el.

Szintén egy, a korszakban egyedülálló, maga után hírzárlatot vonó bűncselekményt mutat be levéltári iratok segítségével Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks). A Szépművészeti Múzeumba 1983 novemberében tört be egy olaszokból álló bűnbanda, az elrabolt festményeket végül egy görögországi kolostorban találták meg a nyomozás során. Az „évszázad műkincsrablásáról szóló ismertetés egyik érdekessége, hogy olyan iratokat is kiválogatott a szerző, amelyek a Népszabadságban a hírzárlat ellenére megjelenő rövidhír utáni rendőrségi vizsgálat során keletkeztek.

Magyarország huszadik századi történének egy-egy eseményéről szóló forrásismertetésektől eltér témájában Kiss András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) írása, aki egy speciális forráscsoportot járt körül. A fényképek gyakran csak szemléltető eszközként, illusztrációként jelennek meg a történeti munkákban, azonban a fotók a történetírás – jelen esetben a gazdaságtörténet-írás – forrásai is lehetnek.

A hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2022. december 19.

Miklós Dániel
főszerkesztő