Cigánybűnözés? - egy korjelző forrás az 1970-es évekből

Rendőrségi jelentés egy bűnözői csoportról

„A bűnöző csoport hét főből állt, egyes tagjai állandó munkahellyel rendelkeztek. A bűncselekmény elkövetésének idejét általában úgy választották meg, hogy munkahelyükön ne legyen igazolatlan hiányzásuk. Ennek alapján a bűncselekményeiket zömmel péntek, szombat illetve vasárnap éjszaka követték el. Amennyiben péntek éjszaka követtek el bűncselekményt, úgy az állandó munkahellyel rendelkező személyek mindig szabad szombatosok voltak."

II. Bűntettesi oldal

[1. sz. gyanúsított]

1. Személyadatok

Ny. József (Titó), Sorokpolány, 1950. május 16. anyja: H. Ilona, élettársi viszonyban él V. Máriával, 4 általános iskolát végzett, szakképzettsége nincs. Utolsó 5 évben két munkahelyen dolgozott, 1973 tavasza óta nem dolgozik. katona nem volt, útlevéllel nem rendelkezett, külföldön nem járt. Két kiskorú gyermeke van.

Lakhelye: xx

2. Lakáskörülményei, vagyoni viszonyai:

Nevezett személy saját tulajdonát képező egy lakrészből álló házban lakik. A lakáshoz 150 négyszögöl telek tartozott, mely korábban apja tulajdona volt.

A lakás kint a falu szélen eléggé elhanyagolt területen van. Berendezése eléggé hiányos, gondozatlan. Az említett lakáson kívül egyéb vagyontárggyal nem rendelkezik. Gépkocsija, illetve gépjárművezetői engedélye nincs.

3. Legális és illegális jövedelme:

Nevezett 1973 tavaszától állandó jövedelemmel nem rendelkezett, így kimutatható legális jövedelméről tudomásunk nincs. Élettársa 600 Ft gyermekgondozási segélyt kapott. A bűncselekmények elkövetéséből származó illegális haszna hozzávetőleg 100 ezer Forintra tehető. Elfogásakor sem lakásán, sem takarékban készpénzt nála nem találtunk.

Adataink voltak arra, hogy a pénzt lakása közelében rejtette el, azonban kihallgatása során erről vallomást nem tett.

Fentiek alapján lefoglalást eszközölni, zár alá vételt elrendelni nem tudtunk.

4. Életvitele:

Nevezett személy környezetében rendkívüli elmaradottság, primitívség volt tapasztalható. Dolgozni nem szeretett, esetleges munkahelyeit gyakran változtatta. családtagjain kívül más cigány személyekkel kapcsolatot nem tartott. Életvitelére jellemző a túlzott italozás. Ittas állapotban agresszív magatartást tanúsít.

Bűnözésből származó külön jövedelmét környezet észlelte is annál inkább, hogy tudomással bírt a bűncselekmények elkövetéséről. Környezetében olyan személy, aki a bűncselekmények elkövetéséről tudomással bírt volna, azonban a bűnöző csoporton kívül maradt, nem volt.

5. Bűnöző csoportban betöltött szerepe:

A bűnöző csoport tagjai között lényeges koreltérések voltak. A csoporton belül az irányító, vezető szerepet az idősebb személyek végezték. Ny. József (Titó) fizikai állapotánál fogva a bűncselekmények elkövetése során, mint végrehajtó fejtett ki tevékenységet. A bűnöző csoporton belül valamennyi személlyel rokoni kapcsolatban volt.

6. Előéleti adatok:

Nevezett személy jelen ügyből történt felelősségre vonásáig büntetve nem volt. Több esetben indítottak ellene büntetőeljárást, bizonyíték hiányában azokat meg kellett szüntetni.

1972. év őszén rendőri felügyelet alá helyezték, azonban a hivatkozott orvosi igazolás alapján 1973 tavaszán a Zala Megye Rendőrfőkapitányság

Osztálya a rendőri felügyeletet megszüntette annak ellenére, hogy a nagykanizsai kapitányság a fenntartását javasolta.

7. Elfogásakor és a vizsgálat alatt tanúsított magatartása:

Ny. József (Titó) letartóztatásakor konok magatartást tanúsított, mindent tagadott. Az orvosi igazolás birtokában igyekezett azt a látszatot kelteni, hogy nem beszámítható, elmebetegségben szenved.

A bevont orvosszakértő kétséget kizáróan megállapította, hogy nevezett jelenleg és ezt megelőzően sem szenvedett idegrendszeri megbetegedésben. A szakvélemény ismertetése után a gyanúsított magatartása megváltozott. Beismerő vallomást tett az általuk elkövetett bűncselekményekről. A beismerés során azonban igyekezett apja Ny. Rudolf (Falat) és id. Ny. Imre (Kutya) szerepét kisebbíteni, tehát tartotta magát megállapodásukhoz.

Ezzel azt kívánták elérni, hogy a büntetett előéletű idősebb személyek felelősségének súlyát kisebbítsék.

 

[2. sz. gyanúsított]

1. Személyadatok

id. Ny. Rudolf (Falat) (Sorokújfalu, 1927. május 24. anyja: K. Paula, nős, 4 felnőtt korú gyermeke van, iskolai végzettsége 6 általános, szakképzettsége nincs, foglalkozása segédmunkás, a Zala Megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat nagykanizsai kirendeltségén dolgozik 1969 óta. Katonai szolgálatot teljesített, útlevele nem volt, külföldön nem járt.

Lakhelye: xx

2. akáskörülményei, vagyoni viszonyai:

A nevezett személy saját tulajdonát képező kettő szoba konyhás családi házzal rendelkezik, melyet a korábbi években vásárolt. Az épület elhanyagolt, düledezőfélben volt, melyet újjáépített. Lakását korszerű bútorokkal rendezte be, háztartása gépesítve van. A lakáshoz 150 négyszögöl telek tartozik. Egyéb vagyontárggyal nem rendelkezik, gépjárművezetői jogosítványa nincs.

3. Legális és illegális jövedelme:

Átlagos havi keresete 1800 Ft volt. Ez a legális jövedelme nem biztosította részére az utóbbi időben eszközölt nagymérvű kiadásokat. Azokat minden valószínűség szerint illegális jövedelméből fedezte. Lakásának rendbehozatalára, bebútorzására [!] az utóbbi két év alatt 100 ezer ft körüli összeget költött. Ez az összeg kb. megegyezik azzal, amiben részesült a bűncselekmények elkövetése során. Letartóztatása alkalmával a házán megtartott házkutatás során nála készpénz vagy betétkönyvet nem találtunk. A vizsgálat során vagyontárgyaira zár alá vételt rendeltük el.

4. Életvitele:

Értelmi képessége a többi kolompár cigányhoz mérten jóval magasabb. Értelmi képességét azonban a bűncselekmény szervezésére, a hatóságok kijátszására használta fel. Jellemző volt rá a túlzott mértékű italozás. Ittas állapotban agresszív, kötekedő magatartást tanúsított.

Családtagjai körében nagy tekintélynek örvendett. Neki ellentmondás nélkül engedelmeskedtek. Gyermekeit kiskoruktól kezdve a bűnöző életmódra nevelte, több alkalommal magával vitte őket bűncselekmény elkövetésére, s kioktatta a hatóságok kijátszására.

Családon belül rendszeresen veszekedéseket kezdeményezett. Feleségét, gyermekeit karóval üldözte.

Ezzel az volt a célja, hogy azt a látszatot keltse, a családban nincs meg az összhang.

Ez főleg akkor fordult elő, amikor valamilyen bűncselekmény elkövetésével voltak gyanúsítva. Lakókörnyezetében idővel felfigyeltek a túlzott mértékű költekezésére. Ennek legalizálására 30 ezer Ft kölcsönt vett fel, ezt környezetében elhíresztelte.

Családtagjain kívül más személyek bűnöző életmódjáról nem tudtak. Családtagjai kivétel nélkül tudomással bírtak a bűncselekmény elkövetéséről, bár a bűncselekmények elkövetésében nem vettek részt.

A bűnöző csoport tagjai kivétel nélkül a rokonai voltak.

5. A bűnöző csoportban betöltött szerepe:

Mint többszörösen büntetett előéletű személy irányítója és szervezője volt a bűnöző csoport tevékenységének. Testvérével, Ny. Imrével (Kutya) közösen voltak az eszmei irányítók. A bűncselekmény végrehajtása során inkább figyelő szerepet vállaltak. Annak ellenére, hogy hosszú éveket töltött börtönben, volt börtöntársaival kapcsolatot nem tartott.

6. Nevezett személy különböző bűncselekmények elkövetése miatt több évet töltött börtönben. Ez ügyben történt letartóztatásáig 8 esetben volt büntetve, főként betöréses lopás bűncselekmény elkövetése miatt. Bűntettei között azonban megtalálható a lőfegyverrel való visszaélés és a testi sértés bűntette is. Legutóbbi 1973. március 10-én szabadult Sopronkőhidáról. Betöréses lopás elkövetésének gyanúja miatt több esetben indult ellene eljárás. Legutóbb 5 év alatt négy esetben kellett bizonyítékok hiánya miatt az eljárást megszüntetni ellene. 1974. május 13-tól rendőri felügyelet alatt állt. Mint nyilvántartott veszélyes bűnözőt, a Nagykanizsai Városi és Járási Rendőrkapitányság tartotta nyílt ellenőrzés alatt. Az ellenőrzések felületesek, sablonosak voltak.

7. Elfogásakor és a vizsgálat alatt tanúsított magatartása:

Letartóztatása után konok magatartást tanúsított. A vizsgálat ideje alatt az elébe tárt bizonyítékok ellenére is mindent tagadott. Tagadását fenntartotta társaival történt szembesítés után is.

Ezen magatartása is a rutinos bűnöző életvitelét tanúsítja.

 

3. sz. gyanúsított

1. Személyadatok

id. Ny. Imre (Kutya) (

, 1930. július 17.) A[nyja]: Ny. Ilona, nős, 3 elemit végzett, szakképzettsége nincs, foglalkozása gépkocsi rakodó a Dunántúli Vízügyi Építő Vállalatnál 1971 óta. Katonai szolgálatot nem teljesített, útlevéllel nem rendelkezett, külföldön nem járt. Két felnőtt, 4 kiskorú gyermek apja. Lakhelye: xx.

2. Lakáskörülményei, vagyoni viszonyai

Nevezett Sorokpolány községben 1973 tavaszán vásárolt egy 200 négyszögöl házhelyet. A telekre 1974. év őszén kb. 100 ezer Ft értékű családi házat épített. A családi házon kívül egyéb vagyontárggyal nem rendelkezik. Gépjárművezető engedélye nincs.

3. Legális és illegális jövedelme

Legális havi jövedelme a családi pótlékkal együtt havi 3000 Ft volt. Ebből tartotta el hattagú családját, tekintve, hogy a felesége nem dolgozott.

Illegális jövedelme, amely az általuk elkövetett bűncselekményből származott, megközelíti a 100 ezer Ft-ot. Ezt az összeget telekvásárlásra, részben pedig házépítésre, berendezés vásárlására fordította.

Házkutatás során lakásán készpénzt vagy takarékbetétkönyvet nem találtunk.

A vizsgálat során lakására zár alá vételt rendeltünk el.

4. Életvitele

Nagy tapasztalattal rendelkezett rutinos bűnöző személy. Gyermekeit kiskoruktól kezdve hasonló életvitelre nevelte. Családtagjain kívül kapcsolatot nem tartott senkivel. Rendkívül bizalmatlan természetű. A Vas Megyei RFK bűnügyi osztálya egy ideig hálózati személyként foglalkoztatta cigány vonalon, így bizonyos fokú operatív tapasztalatokat is szerzett.

Ezért környezetében operatív felderítő munkát végezni szinte nem is lehetett.

Munkahelyén igyekezett beilleszkedni társai közé, jó munkát végzett, panasz ellene nem merült fel. Ezzel is az volt a célja, hogy magáról a gyanú látszatát is elterelje.

A közvetlen családtagjain kívül más személy a bűncselekmények elkövetéséről nem tudott. Családjában viszont mindenki tudatában volt bűnös tevékenységének.

5. A bűnöző csoportban betöltött szerepe

Mint nagy tapasztalattal és rutinnal rendelkező bűnöző a testvérével, Nyári Rudolffal együtt irányítója és szervezője volt a csoport munkájának.

Ők oktatták a fiatalabb résztvevőket a bűncselekmény elkövetésének, az objektum kiválasztásának és tanulmányozásának módszerére. Volt bűntársaival kapcsolatot nem tartott.

6. Előéleti adatok

Különböző vagyon elleni bűncselekmények miatt 5 esetben volt büntetve szabadságvesztésre.

A Szombathelyi Városi és Járási Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya az utóbbi időben több esetben indított ellen büntető eljárást, azonban bizonyítékok hiányában az eljárásokat meg kellett szüntetni.

Életvitele miatt 1972. és 1974-75. években rendőri felügyelet alatt állt. Mint nyilvántartott veszélyes bűnözőt a Vas Megyei RFK bűnügyi osztálya ellenőrizte.

Ennek során több alkalommal észleltek nála bűncselekmény elkövetésére utaló körülményeket, azonban megfelelő bizonyítékokat beszerezni ellene nem tudtunk.

7. Elfogásakor és a vizsgálat alatt tanúsított magatartása

Mint megrögözött bűnöző személy elfogásakor és a vizsgálat egész ideje alatt tagadta, hogy bűncselekmények elkövetésében részt vett volna. Tagadását az elébe tárt bizonyítékok hatására sem változtatta meg. A lefolytatott szembesítések eredményre nem vezettek nála.

Ezen a napon történt december 06.

1912

Ludwig Borchardt irányításával dolgozó német régészcsoport megtalálja Nofertiti portréját.Tovább

1916

I. világháború: A központi hatalmak csapatai bevonulnak az elfoglalt Bukarestbe.Tovább

1917

I. világháború: Az Amerikai Egyesült Államok hadat üzen az Osztrák–Magyar MonarchiánakTovább

1917

A kanadai Halifax kikötőjében felrobban az SS Mont-Blanc francia lőszerszállító hajó. 2000 ember életét veszti, 9000 sebesült. 2 km2-es...Tovább

1938

Német–francia megnemtámadási nyilatkozat.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Lapunk idei negyedik száma ismét négy forrásismertetést publikál. Az írások ezúttal nemcsak konkrét személyek sorsának alakulását, hanem egy konkrét intézmény számára mérföldkőnek nevezhető eseménysort mutatnak be. A publikációk időrendjét tekintve egy kapcsolódik az Osztrák-Magyar Monarchiához, egy a Horthy-korszakhoz, egy a kommunista hatalomátvétel éveihez, egy pedig a kiépült Kádár-rendszerhez. Mind a négy írásnak van ugyanakkor kihatása a későbbi időszakokra nézve.

A kronologikus rendet tartva Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) forrásismertetése az első, aki az Országos Levéltár Bécsi kapu téri épületének történetéhez szolgáltat eddig kevésbé ismert adalékokat. Szerzőnk írásában bemutatja, hogy milyen módon zajlott az akkor még csak papíron létező levéltári palota építéséhez a kivitelezők pályáztatása – a bő száz évvel ezelőtt történt kiválasztásnak pedig máig ható következménye az épület külső-belső kinézete. Mint kiderül: a pályáztatás lineáris folyamatnak tűnik, azonban a gyakorlat mást mutatott több esetben is.

Kunné Tornóczky Andrea (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Megyei Levéltára) Sárdy János operaénekes életének azon szakaszát helyezi reflektorfénybe, amikor még kántortanítóként dolgozott Dunaföldváron. Írásából kiderül, hogy miként került pályázat útján a tolnai városba, és hogy mivel foglalkozott a tanítás mellett (amelynek későbbi énekesi karrierjéhez is köze volt).

Az 1945 utáni magyarországi keresztényellene politikai lépéseket átélő Mihalovics Zsigmond beszámolóit ismerteti Somorjai Ádám OSB (emeritus vatikáni levéltáros, Pannonhalmi Bencés Főapátság), aki a Vatikáni Államtitkárság Levéltárában végzett kutatásai során bukkant rá Katolikus Akció korabeli vezetőjének a feljegyzéseire, amelyeknek XII. Piusz pápa volt a címzettje. A bőséges, nemcsak a magyarországi egyház-, hanem politikatörténet számára is értékes forrást jelentő írásokat két részletben közöljük terjedelmi okok miatt.

Szabó Imréné Simon Teréz brutális bűncselekményét, bírósági ügyét, majd kivégzését mutatja be részletesen levéltári dokumentumok alapján Dulai Péter (doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Doktori Iskola). A két kisgyermek meggyilkolását tervező takarítónő esete abból a szempontból kuriózum, hogy hazánkban ő volt az utolsó előtti kivégzett nő, valamint, hogy a kegyelmi kérvényének elutasításához nagyban hozzájárult a közvélemény haragja.

Negyedik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a színvonalas kéziratokat, illetve ismét felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei ötödik és hatodik számába is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest 2022. október 20.

Miklós Dániel
főszerkesztő