Cigánybűnözés? - egy korjelző forrás az 1970-es évekből

Rendőrségi jelentés egy bűnözői csoportról

„A bűnöző csoport hét főből állt, egyes tagjai állandó munkahellyel rendelkeztek. A bűncselekmény elkövetésének idejét általában úgy választották meg, hogy munkahelyükön ne legyen igazolatlan hiányzásuk. Ennek alapján a bűncselekményeiket zömmel péntek, szombat illetve vasárnap éjszaka követték el. Amennyiben péntek éjszaka követtek el bűncselekményt, úgy az állandó munkahellyel rendelkező személyek mindig szabad szombatosok voltak."

4. sz. gyanúsított

1. ifj. Ny. Imre (Narancs) Szombathely, 1953. december 11. A[nyja]: K. Erzsébet, nős, egy gyereke van. Szobafestő és mázoló szakképzettségű. Letartóztatása előtt a közmű- és Mélyépítő Vállalatnál, mint szakmunkás dolgozott. Katonai szolgálatot nem teljesített, útlevéllel nem rendelkezett, külföldön nem járt.

Lakhelye: xx

2. Lakáskörülményei, vagyoni viszonyai

Nevezett személy feleségével a sorokpolányi községi tanács tulajdonát képező, régi, romos, elhanyagolt házban lakott. Saját lakással, telekkel nem rendelkezett, teljesen vagyontalan volt.

3. Legális és illegális jövedelme

Munkahelyi vélemény szerint több alkalommal hiányzott, legális és illegális mulasztásai voltak. Előfordult, hogy egy hónapban mindössze 14-15 napot dolgozott. Átlagos havi jövedelme nem volt. A bűncselekmény sorozat folyamán szerzett illegális jövedelme megközelíti a 100 ezer Ft-ot. Mivel legális jövedelme családja létfenntartását nem biztosította, az említett összeget folyamatosan felélték.

Letartóztatása alkalmával készpénzzel nem rendelkezett, takarékbetétje nem volt.

Feltételezhető, hogy bizonyos összeget elrejtett, azonban a vizsgálat során azt felkutatni nem volt lehetséges.

4. Életvitele:

Életének alakulásában döntő szerepet játszott környezetének bűnöző életmódja. Apja rendkívül veszélyes betörő, anyja besurranó tolvajként volt nyilvántartva. Mindketten éveket töltöttek börtönben. Nevezett részéről feltűnő költekezés nem volt tapasztalható. Környezete előtt elfogadott tény volt, hogy mint jó szakmával rendelkező egyén, megfelelő keresete is van.

5. A bűnöző csoportban betöltött szerepe

A csoporton belül a bűncselekmény elkövetésénél végrehajtó szerepe volt. Az elkövetés előtt általában részt vett a csoport vezetői által kiválasztott objektum tanulmányozásában, szemrevételezésében.

Ezt közösen végezték Ny. József (Titó) nevezetű bűntársával.

6. Előéleti adatok

Ez ügyben történt letartóztatásáig nevezett büntetve nem volt. Több alkalommal indítottak ellene eljárást különböző bűncselekmények elkövetése miatt, azonban az eljárások bizonyítékok hiánya miatt megszüntetésre kerültek.

Letartóztatása után ítélte el a Szombathelyi Járásbíróság egy korábbi ügy kapcsán 3 hónap végrehajtandó szabadságvesztésre.

7. Elfogásakor és a vizsgálat alatt tanúsított magatartása

Letartóztatása során tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el. Bizonyítékok hatására azonban egy hét múlva részletes beismerő vallomást tett a bocföldei téesz sérelmére elkövetett betöréssel kapcsolatban.

Ezt követően végig őszinte magatartást tanúsított, vallomásai alapján sikerült a bűnöző csoport tevékenységét teljes egészében felderíteni.

 

5. sz. gyanúsított

1. Személyadatok

K. Pál (Zsiga) Csácsbozsok, 1944. április 9. A[nyja]: K. Márta. Nős, 3 kiskorú gyermeke van, iskolába nem járt, szakképzettsége nincs.

1973 júniusáig állandó munkahelye nem volt. Ezt követően vállalt állandó munkát a BIVIMPEX szombathelyi kirendeltségén, ahol segédmunkásként dolgozott. Katonai szolgálatot nem teljesített. Útlevele nem volt, külföldön nem járt. Lakhelye: xx

2. Lakáskörülményei, vagyoni viszonyai

Nevezett xx községben saját tulajdonát képező két szoba konyhás családi házzal rendelkezik. A lakáshoz kétszáz négyszögöl telek tartozik. A családi házat 1967. évben, mint árvízkárosult kapta, azóta havi 500 Ft OTP törlesztést fizet. Az ingatlan értéke telekkel együtt 115 ezer Ft. Egyéb vagyontárggyal nem rendelkezik. Gépjárművezetői engedélye nincs.

3. Legális és illegális jövedelme

Családi pótlékkal együtt legális átlagjövedelme 3200 Ft volt. Egyéb legális jövedelemmel nem rendelkezett, tartozása a már említett 500 Ft-os OTP részlet.

Havi összkeresetéből hetedmagát tartotta el, mely összeg csak a család minimális igényeit tudta kielégíteni. Bűncselekmény elkövetéséből származó illegális jövedelme összegszerűen nem mutatható ki. Ebből pótolta a család megélhetéséhez szükséges anyagiakat. Letartóztatása alkalmával készpénzzel nem rendelkezett, takarékbetétje nem volt. Lakására zár alá vételt rendeltünk el.

4. Életvitele

Rendkívül primitív, elmaradott gondolkodású személy. Igénytelen, makacs természetű. A bűnözés útjára azután lépett, amikor feleségül vette Ny. Rudolf leányát. Eleinte igyekezett magát távol tartani a bűnelkövetéstől, azonban apósa befolyására, hatására aktívan közreműködött a bűnöző csoport tevékenységében.

Feltűnő költekezés részéről nem volt tapasztalható. A bűncselekmény elkövetéséből származó pénzt minden esetben apósától kapta, esetenként kisebb összegeket. Az időközönként kapott pénzt családjával a megélhetésre költötte.

5. A bűnöző csoportban betöltött szerepe

Nevezettet a csoport többi tagjai nem minden esetben vonták be a bűncselekmény elkövetésébe. Volt úgy, hogy tudomása sem volt az általuk tervezett, majd elkövetett bűncselekményről. Részvétele esetén végrehajtó szerepet töltött be.

6. Előéleti adatok

Letartóztatásáig nevezett büntetve nem volt, eljárás alá nem lett vonva. 1971-73 között rendőri felügyelet alatt állt, mivel állandó munkahellyel nem rendelkezett.

7. Elfogásakor és a vizsgálat alatt tanúsított magatartása

Letartóztatásakor konok magatartást tanúsított. Ezen magatartásán csak társai beismerő vallomása után, a velük való szembesítés hatására változtatott. Ezt követően részletes beismerő vallomást tett az általa elkövetett, valamint a tudomására jutott bűncselekmények elkövetéséről.

A bűnöző csoporthoz tartozó K. Ignác és H. János részletes jellemzését - tekintve, hogy káros tevékenységük a fenti 5 személyéhez képest elenyésző súlyú - nem tartom indokoltnak.

Javaslatok a hasonló bűncselekmények megelőzése és felderítése érdekében

a. Országos vonatkozásban rendelkezni kellene a kisméretű páncélszekrények helyiségben történő szabványszerű rögzítéséről.

b. A pénz tárolására szolgáló lemezszekrényeket betörést jelző berendezéssel kellene ellátni.

c. A fenti két pont végrehajtásáért a gazdálkodó szervek vezetőit jogilag is kötelezni kellene. Mulasztás esetén lehetőség nyílna fegyelmi felelősségre vonás és kártérítés kezdeményezésére.

d. Amikor szervezetszerű hasonló módszerrel elkövetett bűncselekményekkel állunk szemben, ott a nyomozó hatóság és az ügyészi szervek felelősségük teljes tudatában értékeljék közösen a beszerzett bizonyítékokat, azok hitelességét s ennek birtokában döntsenek - ne pedig elhamarkodottan - egy-egy kényszerintézkedés elrendelése vagy megszüntetése tekintetében.

Ezt a módszert abban a szellemben kellene mindenütt és mindenkor alkalmazni, mint a kérdéses ügyben a Zalaegerszegi Városi és Járási Ügyészség tette az ügyben szereplő két gyanúsítottal szemben.

e. Amikor és ahol hasonló szervezettszerű bűnözés állapítható meg és ahol, valamint akik részéről várható újabb bűncselekmény elkövetése, ott rejtett rendőri figyelőszolgálatot kell megszervezni a tettenérés érdekében, vagy bizonyító adatok beszerzése vonatkozásában.

f. A Belügyminisztérium, esetleg más költségvetés terhére biztosítani kellene valamennyi RFK bűnügyi osztály részére 8-10 darab mozgatható - ún. vándor - betörésjelző készüléket, melyeket soron kívül azokban az objektumokban lehetne felszerelni, ahol bűncselekmény elkövetése várható.

g. Amennyiben olyan gyanú merül fel, hogy tettesek részéről 2-3 megye területén ismétlődnek a hasonló módszerű bűncselekmények, abban az esetben a feladatok összehangolását soron kívül kell elvégezni.

Ennek végrehajtását egy kisebb létszámú bizottság soron kívül ellenőrizné, a beszerzett adatokat értékelné és szabná meg a soron következő feladatokat.

h. Helyes volna, ha ilyen szervezettszerű bűncselekmény-sorozat nyomozására egy kisebb létszámú nyomozócsoportot lehetne létrehozni, melynek tagjai csak az adott ügysorozattal foglalkoznának.

Biztosítanák a hálózatszervezést és foglalkoztatást, Ata-bevonást, folytatnák a nyomozást. Ez még akkor is kifizetődő volna, ha netán a csoport tagjait huzamosabb időre, egy-két évre is lekötné.

i. Ahhoz, hogy egy-egy bűnügyi szervezetnél időben fel lehessen ismerni a másik bűnügyi szerv területén ismétlődő szervezettszerű bűnözést, indokolt lenne mindenütt a géptávírón leadott körözési anyagok alaposabb tanulmányozása, a másik bűnügyi szerv vezetőjének soron kívüli tájékoztatása az azonnali kapcsolat-felvétel és konzultáció érdekében.

 

Zalaegerszeg, 1976. március 10.

 

T. János

r. hdgy.

Egyetértek

B. Ferenc

r. alezredes

bűnügyi osztály vezetője

Ny[ilván]t[artási] sz[ám]: 186/27.

Kszült. 3 pld-ban

Felterj.:           1 pld. BM

                        1 pld bü. ov.

1 pld. irattár

 

Jelzet: MNL OL XIX-B-14 ORFK 327. d.

Ezen a napon történt október 24.

1917

Első világháború: A tizenkettedik isonzói csata kezdete. Az osztrák-magyar támadó csapatok Caporettónál áttörik az olasz frontot, átkelnek...Tovább

1929

„Fekete csütörtök” a New York-i tőzsdén, e napon robban ki az 1929-től 1933-ig tartó gazdasági világválság.Tovább

1937

Szálasi Ferenc megalapítja a Magyar Nemzeti Szocialista Pártot.Tovább

1956

A DISZ KV mintegy hattyúdalaként jelent meg egy nyugalomra intő közlemény a Népszavában, amelyben az előző napi események okát a párt PB...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Háborúk, nemzetközi konfliktusok a 20. század második felében

 

„Si vis pacem, para bellum” – „Ha békét akarsz, készülj a háborúra”, hangoztatták az ókori rómaiak. A fegyveres küzdelem, a háború valóban a társadalmi lét egyik meghatározó jellemzője. Az emberiség történetét a háborúk sorozatának is tekinthetjük. Az idők során számos magyarázat született arra nézve, hogy mi váltja ki a háborús erőszakot. Egyesek szerint a háború az emberi nem eredendő agresszivitásából fakad. A 16‒17. században élt angol filozófus, Thomas Hobbes azt hangsúlyozta, hogy az emberek közötti erőszak elsődleges oka a nyereségvágy, a bizalmatlanság, a dicsőségre és a hírnévre való törekvés. Ebből kiindulva úgy vélte, hogy az erőszak elve és gyakorlata állami szinten is az ember egoista természetéből fakad. Mások, mint például Carl von Clausewitz porosz katonai teoretikus, a politikumból indultak ki. Clausewitz az 1834-ben megjelent, „A háborúról” (Vom Kriege) című könyvében fogalmazta meg sokat idézett, híres tételét: „A háború a politikának a folytatása csupán, csakhogy más eszközökkel.” Ezzel arra utalt, hogy a katonai erő alkalmazása nem öncélú, hanem mindig a politikai mérlegelés határozza meg. „A politika az értelem, a háború azonban pusztán eszköz” ‒ írta. Michel Foucault francia történész, filozófus viszont az 1970-es években megfordította Clausewitz tételét. Feltette a kérdést, miszerint a béke nem csupán a háború egyik formája-e, és szellemesen azt állította, hogy valójában a politika a háború folytatása más eszközökkel.

A 20. század nemcsak a tudományos-műszaki fejlődés, a globális kultúrák és a világkereskedelem kialakulásának kora volt, hanem az egymást követő nemzetközi konfliktusok, a pusztító háborúk időszaka is. Az első világháború gépesített tömegháború volt, a második pedig olyan „totális” konfliktus, amely nem tett különbséget katonák és civilek között. Az 1945 után kétpólusúvá vált világ több mint négy évtizedig tartó fő konfliktusa, a hidegháború szerencsére soha nem alakult át valódi háborúvá. A szembenálló felek ugyanis tisztában voltak azzal, hogy a világot elpusztító jellege miatt egy nukleáris háború – Clausewitz tézisével ellentétben – nem lehetne semmiféle politika folytatása. A harmadik világban ugyanakkor ezt az időszakot több száz fegyveres konfliktus jellemezte, melyekben rendszerint a két nagy katonai tömb is részt vett, így például a koreai vagy a vietnámi háborúban. A hidegháború a szovjet blokk összeomlásával, majd a Szovjetunió 1991-es széthullásával ért véget. Ezzel megszűnt a kétpólusú világ, és az Amerikai Egyesült Államok maradt az egyetlen szuperhatalom.

Az ArchívNet idei 3. számának fő témája tehát: „Háborúk, nemzetközi konfliktusok a 20. század második felében”. Szerzőink közül Szőke Zoltán a vietnámi háborúról ír. Magyar és amerikai levéltári források tanulmányozása alapján ugyanarra az újszerű következtetésre jut, mint a New Cold War History nemzetközi történeti iskola képviselői, éspedig arra, hogy a hidegháború idején a nemzetközi válságszituációk kialakulásában vagy azok enyhítésében legalább akkora – ha nem nagyobb – szerepe volt a szuperhatalmak kisebb szövetségeseinek, mint maguknak a szuperhatalmaknak. Ez azt jelenti, hogy az egész korszakról ‒ így a vietnámi háborúról is ‒ alkotott eddigi képünket újra kell értékelnünk. Garadnai Zoltán szintén hidegháborús témát választott: a magyar‒francia diplomáciai kapcsolatok egyik kritikus, 1959‒1967 közötti időszakát elemzi Radványi János magyar diplomata vízumügyén keresztül. Seres Attila folytatja az 1980-as évek második felében kezdődött karabahi konfliktus hátteréről szóló korabeli magyar diplomáciai jelentések publikálását. Írásának első részét folyóiratunk idei 1. számában közöltük. Két további forrásközlést is olvashatunk e számban: Horváth Gergely Krisztián egy ismeretlen szerző ‒ valószínűleg Komjáthy (Kring) Miklós ‒ 1945-ös feljegyzését közli arról, hogyan képzelték el a marxisták Magyarországon a telepítést és az iparosítást, míg Kiss András Per Arboe Rasmussen dán újságíró 1960-as magyarországi tevékenysége kapcsán vázolja fel a kádári propaganda szerepét az országimázs alakításában.

 

Végül tájékoztatnom kell a Tisztelt Olvasót a szerkesztőségünkben végbement változásokról. Csonka Laura és Farkas Andrea e lapszám megjelenésével egyidejűleg távozik a szerkesztőségből. Laura 2016-tól, Andrea 2014-től szerkesztette a lapot példás hozzáértéssel, szorgalommal és lelkesedéssel. Az ő érdemük is, hogy az ArchívNet szakmai körökben, de a történelem iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönség soraiban is egyöntetű elismerésnek örvend! Szerkesztőségünk ugyanakkor új tagokkal bővült. Az új szerkesztők: Balogh János Mátyás, Főcze János, Miklós Dániel és Wencz Balázs ‒ e lapszám már az ő munkájuk eredménye is. További sok sikert kívánok mind a távozó, mind az új szerkesztőtársaknak!

 

Budapest, 2021. augusztus 18.

 

L. Balogh Béni

főszerkesztő