"Ércnél maradandóbb"

„Az emlékmű ebben az esztendőben semmi körülmények között nem lesz kész, mert az öntéstechnikailag lehetetlenség, annál is inkább, mivel a "Géniusz" gipszmodelljeivel a Fischer testvérek legjobb esetben karácsony táján készülnek el. Ha tehát a műemlék felavatásánál el is tekintenénk egyelőre a "Fáklyás" és a "Sárkányölő" szobrok felállításától, a műemléket ebben az esztendőben akkor sem lehet felavatni, mert jelenleg csupán a felállítandó "Katona" szobrot öntötték teljesen le, ennek az összeállítása, valamint a helyszínen való felállítása is legalább 4 hetet fog igénybe venni.”

Források  

Gellérthegyi Orosz Emlékmű

Jakóby László I.sz. jelentése

Általános tájékoztató

Fentebbi rendelet értelmében eddig eljártam f. évi november 12-én, 13-án, 14-én, 15-én és 16-án a megfelelő helyszíneken, külön megvizsgáltam Krausz Ferenc szoboröntőnek, Kucsma u. 12. és Vígnály Raffael, Jász u. 74. szám alatti üzemét. Tájékoztatásomra a munka előrehaladását illetőleg, kiszálltam Fischer Ferenc és Fischer Ágoston szobrászoknak Czobor u.-i telepén és tisztelgő látogatást tettem Stróbl Alajos szobrászművész tanárnál, hogy a műemlékről teljes tájékoztatást nyerjek. F. évi november 18.-án, hétfőn még ki fogok szállni a MÁVAG fémöntödéjébe, amely a "Géniusz" szobornak alapjait önti, a vállalkozók alvállalkozásában. E hetem tehát az általános tájékoztatásban merült ki főleg. Mindazonáltal betekintettem már az öntésekbe és nagy vonásokban az elszámolásokba is.

Könyvelés A könyvelést a vállalkozók eddig külön-külön vezették, azonnal intézkedtem, hogy az egész munkára egységes könyvelést vezessenek, megadtam a speciális öntödei könyvelésnek a módozatait, úgyhogy az öntödei könyvelésnek a felfektetése máris folyamatban van. Miután az összesítést az anyagokról és a régiekről nem tudtam ezen a héten megcsináltatni, csak általános tájékoztatást szereztem. Annak megállapítása, vajon a vállalkozók átalány összegben elvállalt munkája elfogadható-e, még legalább néhány hetet fog igényelni.

Határidő kérdése 

Bár megbízatásom a határidő kérdésének a megítélésére nem terjed ki, mégis a t. Minisztérium tájékoztatására a dolog természeténél fogva, mint műszaki ember, tisztelettel jelentem, hogy az emlékmű ebben az esztendőben semmi körülmények között nem lesz kész, mert az öntéstechnikailag lehetetlenség, annál is inkább, mivel a "Géniusz" gipszmodelljeivel a Fischer testvérek legjobb esetben karácsony táján készülnek el. Ha tehát a műemlék felavatásánál el is tekintenénk egyelőre a "Fáklyás" és a "Sárkányölő" szobrok felállításától, a műemléket ebben az esztendőben akkor sem lehet felavatni, mert jelenleg csupán a felállítandó "Katona" szobrot öntötték teljesen le, ennek az összeállítása, valamint a helyszínen való felállítása is legalább 4 hetet fog igénybe venni.

Előleg felhasználásának kérdése 

A rendelkezésemre bocsátott kimutatások szerint, a vállalkozók eddig felvett összege 426 500 Ft. Ebből a pénzből eddig kereken igazolható számlák szerint kb. 300 000 forintot fizettek ki, amelybe én betekintést nyerhettem. Bemondásuk és külön-külön vezetett pénztárkönyvük szerint kb. még 50 000 forintot tesz az az összeg, amelyet kifizettek, a vállalkozókat a számlák bemutatására a jövő hét folyamán köteleztem. Az eddig kifizetett fontosabb tételek a következők:

Mávag előleg50000 Ft
Állványozó előleg30000 Ft
Eddig igazolt fém- vásárlási számla60000 Ft
Szerszám számlák16 000 Ft
Koksz számla23 000 Ft
Kifizetett munkabérek36 000 Ft
Igazolt régiek41 000 Ft
Fuvarok20 000 Ft

Egységárak 

Nem alakult ki még egységesen a véleményem az önköltségre vonatkozólag, mert az egyik vállalkozó homokba formáz, a másik pedig viaszba önt, nem döntöttem el még eddig vajon kilogrammban vagy négyzetméterben fogom a revíziót megtenni.

Jövő heti tájékoztatóm részletesebb lesz.

Teljes Tisztelettel
Jakóby László

Ezen a napon történt július 20.

1944

Sikertelen merénylet Claus von Stauffenberg ezredes által Adolf Hitler ellenTovább

1969

Neil Armstrong holdsétája - "Kis lépés egy embernek, nagy ugrás az emberiségnek"Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

A 2024. év második ArchívNet számát ajánljuk figyelmükbe, amelyben ismét négy forrásismertetés található, amelyek a 20. század szűk ötven évét fedik le. Két publikáció foglalkozik az első és a második világháború alatt történet eseményekkel, egy az 1950-es évek végi magyarországi ruhaipar helyzetét mutatja be, egy pedig helytörténeti témában prezentál dokumentumokat.

Suslik Ádám (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) az első világháború szerbiai frontjának eseményeit idézi fel egy 1915-ből származó dokumentum segítségével. A belgrádi kormány által kiadott utasítás szerint kellett volna megvizsgálnia kivonuló bizottságoknak az osztrák-magyar haderő által okozott károk mértékét. Erre végül nem került sor, mivel a nehézkesen haladó osztrák-magyar támadás külső (bolgár, német) segítséggel végül 1915 végére elérte a célját: Szerbia összeomlott, a politikai vezetés és a hadsereg elmenekült.

Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) nyolcvan évvel ezelőtti történéseket mutat be. Forrásismertetésében megvilágítja, hogy Kárpátalján 1944 folyamán miként zajlott a deportált zsidók földjeinek kisajátítása, felhasználása – illetve, hogy az ilyen módon haszonbérletbe juttatott földek használatát miként ellenőrizték az év második felében.

Nagyobb időtávot fog át Szabó Csaba Gábor (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) helytörténeti témájú írása, azonban forrásokat 1z 1945–1957 közötti időszakról mutat be. A dokumentumok Komárom város labdarúgásának történetéhez (amelyről már korábban születtek összefoglaló igényű munkák) adnak kontextualizáló, hasznos adalékokat. Értve ez alatt a második világháború utáni újrakezdést, amikor is a világégés során gyakorlatilag megsemmisült sporttelepet is pótolniuk kellett a városban.

Az időrendet tekintve negyedik Tömő Ákos (doktorandusz, Eötvös Loránd tudományegyetem) publikációja mostani számunkban. A szerző az 1950-es évek magyarországi – változás alatt álló – divatvilágába, valamint a ruhaipar helyzetébe enged betekintést két levél segítségével. A két bemutatott forrásból kiderül: a divat és a ruhaipar terén a kívánt, és engedett változás korántsem ment olyan simán, mint ahogyan azt a kiépülő Kádár-rendszer tervezte.

A mostani számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben ismét felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2024. július 9.

Miklós Dániel

főszerkesztő