"Ércnél maradandóbb"

„Az emlékmű ebben az esztendőben semmi körülmények között nem lesz kész, mert az öntéstechnikailag lehetetlenség, annál is inkább, mivel a "Géniusz" gipszmodelljeivel a Fischer testvérek legjobb esetben karácsony táján készülnek el. Ha tehát a műemlék felavatásánál el is tekintenénk egyelőre a "Fáklyás" és a "Sárkányölő" szobrok felállításától, a műemléket ebben az esztendőben akkor sem lehet felavatni, mert jelenleg csupán a felállítandó "Katona" szobrot öntötték teljesen le, ennek az összeállítása, valamint a helyszínen való felállítása is legalább 4 hetet fog igénybe venni.”

Költségvetés 

Pro domo:

A honvédelmi minisztérium 1945 októberében kezdte meg a Magyarország területén harcolt orosz katonák emlékét megörökítő gellérthegyi orosz hősi emlékmű építési munkálatait. A Gazdasági Főtanács határozata értelmében 1946. augusztus 10-e után a munkák irányítását az újjáépítési minisztérium vette át. A Gazdasági Főtanács által nyújtott 128 408/1945. sz. csekk számlahitel: 179 000 forintból ma mindössze 21 000 forint áll rendelkezésre. 158 000 forintot az emlékmű építését végző vállalkozók elmaradt járandóságaira, illetve a bronzöntők munkáinak biztosítására fizettük ki.

IV/a. osztályunk elkészítette az emlékmű befejezésére vonatkozó hitelszükséglet tervezetét, mely szerint a munkálatok befejezéséhez az alábbi részletezésben összesen 2 800 000 forint szükséges:

1946. szeptemberében800 000 forint
1946. októberében800 000 forint
1946. novemberében800 000 forint
1946. decemberében400 000 forint
összesen:2 800 000 forint

Fenti összeg csupán valamennyi tárca 1946-47. évi beruházási és magasépítési költségvetési hitelkerete terhére biztosítható. Ezért előterjesztés lenne teendő a minisztertanácshoz az irányban, hogy részünkre a tárgyban megjelölt célra 2 800 000 forintot a költségvetési beruházási és magasépítési hitelkereten belül bocsásson rendelkezésre. A 2 800 000 Ft. valamennyi tárca 1946-47. évi beruházási és magasépítési hitelkeretét ugyanolyan - tehát 78,46% illetve 21,54% - arányban terhelné, ahogy a két célra felvett 195 millió forintos keret megoszlik.

Az egyes tárcák költségvetési hitelkeretét úgy terhelné meg a fenti összeg, amilyen arányban részesülnek az 1946/47. évi beruházási, illetve magasépítési hitelkeretből. A tárcák részéről a magasépítési hitelkeretet terhelő összeget 7 egyenlő havi részletben 1947. I. 1-től - 1947. VIII. 1-ig kell levonni.

Az előterjesztés előtt a pénzügyminisztérium költségvetési osztályával tárgyalást folytattunk és így az előterjesztést a pénzügyminisztériummal egyetértőleg tennénk meg.

 Ennél fogva tervezzük:

Előterjesztés a Minisztertanácshoz:

I.

A pénzügyminiszter úrral egyetértően kérem a t. Minisztertanácsot szíveskedjék a Magyarországon harcolt orosz katonák emlékét megörökítő gellérthegyi hősi emlékmű építési munkálatainak költségeire 2 800 000 azaz: kettőmilliónyolcszázezer forintot azaz költségvetési beruházási és magasépítési hitelkereten belül az alábbi részletekben rendelkezésemre bocsátani.

1946. szeptemberében800 000 forint
1946. októberében800 000 forint
1946. novemberében800 000 forint
1946. decemberében400 000 forint
összesen:2 800 000 forint

A 2 800 000 Ft valamennyi tárca 1946-47. évi beruházási és magasépítési hitelkeretét ugyanolyan - tehát 78,46%, illetve 21,54% - arányban terheli, ahogy a két célra felvett 195 millió forintos keret megoszlik.

Az egyes tárcák költségvetési hitelkeretét úgy terheli meg a fenti összeg, amilyen arányban részesülnek az 1946/47. évi beruházási, illetve magasépítési hitelkeretből. A tárcák részéről a magasépítési hitelkeretet terhelő összeget egyenlő havi részletekben 1947. I. 1-től - 1947. VIII. 1-ig, míg a beruházási hitelkeretet terhelő összeget egyenlő havi részletekben 1947. III. 1-től - 1947. VIII. 1-ig kell levonni.

II.

A honvédelmi minisztérium 1945 októberében kezdte meg a Magyarországon harcolt orosz katonák emlékét megörökítő gellérthegyi orosz hősi emlékmű építési munkálatait. A Gazdasági Főtanács határozata értelmében 1946. augusztus 10-e után a munkák irányítását az újjáépítési minisztérium vette át. A Gazdasági Főtanács által a felmerült hátralékok kiegyenlítésére nyújtott 128.408/1945. számú csekkszámlahitel: 179 000 forintból ma mindössze 21 000 forint áll rendelkezésre.

Középítési osztályom idevonatkozó hitelszükséglet tervezete szerint az emlékmű befejezéséhez fenti részletekben összesen kettőmillónyolcszázezer /2 800 000/ forint szükséges. Ez az összeg csupán a költségvetési beruházási és magasépítési hitelkeretből fedezhető, mert a célra máshol nem áll fedezet rendelkezésre.

 

 

 Budapest, 1946. szeptember hó 18-án
 Mistéth Endre

MOL XIX-D-1-a 68. doboz - Újjáépítési Minisztérium Elnöki és általános iratok

Ezen a napon történt június 16.

1919

Eperjesen kikiáltják a Szlovák Tanácsköztársaságot.Tovább

1940

A Szovjetunió megkezdi Észtország megszállását.Tovább

1944

Jaross Andor belügyminiszter a közrend és a közbiztonság megőrzésére hivatkozva feloszlatja a Gyermekbarát Egyesületet. A "veszélyt...Tovább

1948

A Nemzetgyűlés elfogadja az egyházi iskolák államosításáról szóló törvényjavaslatot (1948:XXXIII. tv.), amelynek végrehajtása...Tovább

1958

Nagy Imre, Maléter Pál és Gimes Miklós halálos ítéletének végrehajtása.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő