Megalakult a cigány fiatalok megyei ifjúsági szervezete Szabolcs-Szatmár megyében, amely a megyei cigány tagszövetség keretein belül...Tovább
"Ércnél maradandóbb"
„Az emlékmű ebben az esztendőben semmi körülmények között nem lesz kész, mert az öntéstechnikailag lehetetlenség, annál is inkább, mivel a "Géniusz" gipszmodelljeivel a Fischer testvérek legjobb esetben karácsony táján készülnek el. Ha tehát a műemlék felavatásánál el is tekintenénk egyelőre a "Fáklyás" és a "Sárkányölő" szobrok felállításától, a műemléket ebben az esztendőben akkor sem lehet felavatni, mert jelenleg csupán a felállítandó "Katona" szobrot öntötték teljesen le, ennek az összeállítása, valamint a helyszínen való felállítása is legalább 4 hetet fog igénybe venni.”
Költségvetés
Pro domo:
A honvédelmi minisztérium 1945 októberében kezdte meg a Magyarország területén harcolt orosz katonák emlékét megörökítő gellérthegyi orosz hősi emlékmű építési munkálatait. A Gazdasági Főtanács határozata értelmében 1946. augusztus 10-e után a munkák irányítását az újjáépítési minisztérium vette át. A Gazdasági Főtanács által nyújtott 128 408/1945. sz. csekk számlahitel: 179 000 forintból ma mindössze 21 000 forint áll rendelkezésre. 158 000 forintot az emlékmű építését végző vállalkozók elmaradt járandóságaira, illetve a bronzöntők munkáinak biztosítására fizettük ki.
IV/a. osztályunk elkészítette az emlékmű befejezésére vonatkozó hitelszükséglet tervezetét, mely szerint a munkálatok befejezéséhez az alábbi részletezésben összesen 2 800 000 forint szükséges:
| 1946. szeptemberében | 800 000 forint |
| 1946. októberében | 800 000 forint |
| 1946. novemberében | 800 000 forint |
| 1946. decemberében | 400 000 forint |
| összesen: | 2 800 000 forint |
Fenti összeg csupán valamennyi tárca 1946-47. évi beruházási és magasépítési költségvetési hitelkerete terhére biztosítható. Ezért előterjesztés lenne teendő a minisztertanácshoz az irányban, hogy részünkre a tárgyban megjelölt célra 2 800 000 forintot a költségvetési beruházási és magasépítési hitelkereten belül bocsásson rendelkezésre. A 2 800 000 Ft. valamennyi tárca 1946-47. évi beruházási és magasépítési hitelkeretét ugyanolyan - tehát 78,46% illetve 21,54% - arányban terhelné, ahogy a két célra felvett 195 millió forintos keret megoszlik.
Az egyes tárcák költségvetési hitelkeretét úgy terhelné meg a fenti összeg, amilyen arányban részesülnek az 1946/47. évi beruházási, illetve magasépítési hitelkeretből. A tárcák részéről a magasépítési hitelkeretet terhelő összeget 7 egyenlő havi részletben 1947. I. 1-től - 1947. VIII. 1-ig kell levonni.
Az előterjesztés előtt a pénzügyminisztérium költségvetési osztályával tárgyalást folytattunk és így az előterjesztést a pénzügyminisztériummal egyetértőleg tennénk meg.
| Ennél fogva tervezzük: |
Előterjesztés a Minisztertanácshoz:
I.
A pénzügyminiszter úrral egyetértően kérem a t. Minisztertanácsot szíveskedjék a Magyarországon harcolt orosz katonák emlékét megörökítő gellérthegyi hősi emlékmű építési munkálatainak költségeire 2 800 000 azaz: kettőmilliónyolcszázezer forintot azaz költségvetési beruházási és magasépítési hitelkereten belül az alábbi részletekben rendelkezésemre bocsátani.
| 1946. szeptemberében | 800 000 forint |
| 1946. októberében | 800 000 forint |
| 1946. novemberében | 800 000 forint |
| 1946. decemberében | 400 000 forint |
| összesen: | 2 800 000 forint |
A 2 800 000 Ft valamennyi tárca 1946-47. évi beruházási és magasépítési hitelkeretét ugyanolyan - tehát 78,46%, illetve 21,54% - arányban terheli, ahogy a két célra felvett 195 millió forintos keret megoszlik.
Az egyes tárcák költségvetési hitelkeretét úgy terheli meg a fenti összeg, amilyen arányban részesülnek az 1946/47. évi beruházási, illetve magasépítési hitelkeretből. A tárcák részéről a magasépítési hitelkeretet terhelő összeget egyenlő havi részletekben 1947. I. 1-től - 1947. VIII. 1-ig, míg a beruházási hitelkeretet terhelő összeget egyenlő havi részletekben 1947. III. 1-től - 1947. VIII. 1-ig kell levonni.
II.
A honvédelmi minisztérium 1945 októberében kezdte meg a Magyarországon harcolt orosz katonák emlékét megörökítő gellérthegyi orosz hősi emlékmű építési munkálatait. A Gazdasági Főtanács határozata értelmében 1946. augusztus 10-e után a munkák irányítását az újjáépítési minisztérium vette át. A Gazdasági Főtanács által a felmerült hátralékok kiegyenlítésére nyújtott 128.408/1945. számú csekkszámlahitel: 179 000 forintból ma mindössze 21 000 forint áll rendelkezésre.
Középítési osztályom idevonatkozó hitelszükséglet tervezete szerint az emlékmű befejezéséhez fenti részletekben összesen kettőmillónyolcszázezer /2 800 000/ forint szükséges. Ez az összeg csupán a költségvetési beruházási és magasépítési hitelkeretből fedezhető, mert a célra máshol nem áll fedezet rendelkezésre.
| Budapest, 1946. szeptember hó 18-án |
| Mistéth Endre |
MOL XIX-D-1-a 68. doboz - Újjáépítési Minisztérium Elnöki és általános iratok
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 30.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő