Mezítlábas levelek a munkaszolgálatból

„Nagyon jó dolgunk van, szőlőben egészen könnyű munkát végeztünk. Most kaptunk egy fiatal főhadnagy századparancsnokot és most fogjuk csak megtudni, hová megyünk. Feketén írok, nekünk nem lehet írni. Nagyon kíváncsi vagyok, mi újság. Ha a címem majd megírhatom, úgy majd kimerítően írjatok. Nagyon jól jön, amit magammal vittem, csak a borotvakészletemet nem tudom, hová tetted. Ne haragudjatok, hogy így firkálok, de nagyon sok a dolog. Leszerelésről egyelőre szó sem lehet.”

Források

 

1a., 1b.

 

Hivatalos úton feladott levelezőlap, amelynek tiltott sorait a cenzor kisatírozta, valamint cenzúrabélyegzővel és kézjegyével látta el.

Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény, 2011.421.14


2a., 2b.

1944 júliusában Újpesten feladott, cenzúrabélyegző nélküli feketelevél

Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény, 2011.307.13

„Drága anyukám!
Szerencsésen megérkeztem. Egy új beosztást kaptam, az újpesti Phőbuszban fogok dolgozni. nem tudom, hogy milyen lesz. Megyek kihallgatásra. Ha lehet, jövök. A hét elején írok. Hála a jó Istennek nem volt semmi. Mindnyájatokat sokszor csókol Karcsi."


3a., 3b.

1944 májusában írt, civil személy segítségével feladott levelezőlap

Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény, 2011.394.8

„Édes Apuka és anyuka és Gyerekek,
Nagyon jól érzem magam. Ne türelmetlenkedjetek miattam, ha véletlenül nem tudok írni, azért mert hónaponként csak egyszer lehet. Ezt a leveleket is csak a járókelő zsidókkal küldjük postára. Már kiválasztottak minket, de sajnos csak a szerelőket és a műszakiakat, így hát én nem kerültem bele, talán jobb is! Remélem, jól vagytok. Én is jobban szeretnék otthon lenni. A Bandinak mondjátok meg, hogy már megkóstoltam a katonaéletet. A muter ne sírjon, mert nem fognak itt megenni. Meg azért ketten vagyunk. Mindig a vater szavai jutnak az eszembe. Egyelőre Pestre nem megyünk. Ez a címem pedig nem biztos, mert minden pillanatban elmehetünk, csak azt nem tudjuk, hová, azért 1 lappal megpróbálhatjátok.
Csókolok mindenkit Gabi"


4a., 4b.

1944 júniusában Nagykátán feladott mezítlábas levelezőlap

Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény, 2011.307.3

„Drága Szívem!
Nagyon jó dolgunk van, szőlőben egészen könnyű munkát végeztünk. Most kaptunk egy fiatal főhadnagy századparancsnokot és most fogjuk csak megtudni, hová megyünk. Feketén írok, nekünk nem lehet írni. Nagyon kíváncsi vagyok, mi újság. Ha a címem majd megírhatom, úgy majd kimerítően írjatok. Nagyon jól jön, amit magammal vittem, csak a borotvakészletemet nem tudom, hová tetted. Ne haragudjatok, hogy így firkálok, de nagyon sok a dolog. Leszerelésről egyelőre szó sem lehet. Anyámnak, anyádnak és mindenkinek szívből minden jót kívánok, vigyázzatok magatokra. Mindenkit, Gyurit, Ádit és téged sokszor csókol Karcsi."


5a., 5b.

Tiltott találka szervezése a fővárosban, 1944 júliusában

Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény, 2011.307.8

„Drága Anyuskám!
Szombaton este és vasárnap hiába vártalak, pedig jó lett volna, mert a főhadnagy nem volt otthon. Jövő héten nem tudom, milyen lesz a munkabeosztás, úgy hírlik, hogy egyhuzamban reggel 6-tól este 7-ig. Ha biztosat tudok, úgy azonnal írok. Pali fiam nem jött még? Ha jössz, úgy hozd az egész cipőmet, csináljál 2-3 db fehér karszalagot. Ne hozzál semmit, ne fossz meg tőletek semmit. Gyurikámat, Ádikámat nagyon szeretném látni. Ha pontosan tudnám, mikor vannak otthon, úgy kihallgatásra jelentkeznék és megpróbálnék egy kerettel egy pár percre hazajönni. Róth nagyon szépen köszöni. Inzulin van? Előző lapon írtam, mi kéne. Ha eljössz, megbeszéljük a szennyes ruha tekintetében mit csináljak. A pénzt, ha a bankból nem kaptad meg, úgy írd meg, én majd intézkedem, hogy el legyen intézve. Mi van Kövesiékkel? A gyerekeket és mindenkit csókol Karcsi." 1944. július 12.


6.

A párhuzamos levelezés nyomai egy pesti fekete postás által továbbított küldeményben.

Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény, (rendezés alatt)

„Kedves Klári, rólad eddig még nem igen hallottam hírt...
Ezt a levelet valaki Pesten fogja feladni, ha megkaptátok, azt írjátok, hogy elkülditek a 100 levelezőlapot és borítékot, ebből fogom tudni, hogy a levelem megkaptátok. Eddig 3 levelet és 4 levelezőlapot kaptam."


7a., 7b.

Tanács a címzettnek 1944 nyarán, hogyan spóroljon a lapokkal és a sorokkal.

Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény, 2011.307.4

„Drága fiam!
Söregpusztára kerültünk. Nagyon jó századparancsnokunk van, katonás ember, de ha jól viseljük magunkat, úgy jó dolgunk lesz. Reggel 5-kor ébresztő és 7órától este 7-ig munka. Egészséges vagyok, néha fáj egy kicsit a vesém. Drága fiam, most már írhatsz. Sok újságot, de ne hosszan, inkább tömören, mert minden cenzúrázva lesz, és nem akarok ebből kellemetlenséget. Mi van Pali dolgával? Megy a frontra? Gyurikám, ugye te is jó gyerek leszel. Ádikám, te vagy most otthon a legidősebb. Mindnyájan írjatok egy pár sort, hogy legalább több kitartásom legyen, hogy jól megálljam a helyem. Külön senkinek sem írok, most egyszer egy héten lehet csak írni. Szóval sokat és röviden írjatok. anyámhoz menjen el Gyuri és referáljon neki, Deutschal találkoztam, ő állítólag Erdélybe ment. Látogatás nincs engedélyezve, keresztlevél kellett. Brechert is láttam. Nagyon fáradt vagyok, az átmeneti kabát nagyon jól jön. Mindnyájatokat sokszor csókol Gyuri."

 

 

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt szeptember 27.

1920

Megkezdi működését a Magyar Királyi Honvéd Hadiakadémia (ma Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem).Tovább

1939

Lengyelország 19 napos ellenállás után kapitulál az országba betört német inváziós haderő előtt.Tovább

1940

Magyarországon megalakul az egységes Nyilaskeresztes Párt, Szálasi Ferenc vezetésével.Tovább

1987

„A magyarság esélyei” címmel, több mint 180 résztvevővel rendezték meg a lakiteleki találkozót, amelynek politikatörténeti jelentősége...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Az ArchívNet új számmal jelenik meg a szeptember beköszöntével. Ezúttal leginkább a hétköznapi küzdelmek világába kalauzolják el az olvasót a megjelent forrásismertetések. Legyen szó akár a saját megélhetésükön javítani kívánó fiumei tisztviselőkről, egy államfordulatot éppen átélt kárpátaljai lakosokról, vagy éppen az államhatalom restriktív intézkedései ellenére is működő római katolikus egyházról és annak tagjairól. S arra nézve is láthatunk egy esetet, hogy a hétköznapok újságolvasóinak és maguknak az újságíróknak köszönhetően hogyan válhatott valaki „sikertelen bűnözővé” száz évvel ezelőtt.

Ordasi Ágnes (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) az Osztrák-Magyar Monarchia fiumei tisztviselőinek és alkalmazottainak meglehetősen komplex világát mutatja be. Forrásismertetésében nagyrészt a mai Rijekában őrzött iratokra támaszkodva tárja az olvasók elé, hogy az említett állami tisztviselők és alkalmazottak milyen módon kívánták orvosolni – többek között kérvények megfogalmazásával – egzisztenciális nehézségeiket.

A dualizmus bő ötven événél sokkal rövidebb időszak, mindössze hét hónap változásainak eredményét ismerteti írásában Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet). Publikációjában két, 1939 októberében papírra vetett hangulatjelentést mutat be, amelyek az 1939 márciusának közepén ismét magyar uralom alá került Kárpátalja gazdasági, szociális és politikai viszonyairól, illetve a helyben tapasztalt helyzet változásáról adnak számot.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) friss forrásismertetésében a Zágon József és Kada Lajos közötti levelezésből mutat be újabb részleteket. Ezúttal Zágon Lajosnak a magyarországi katolikus egyház 1961-1971 közötti helyzetéről szerzett információit adta közre. A korabeli budapesti vezetés folytatta az 1940-es évek végén megkezdett egyházellenes politikáját, azonban tárgyalt tíz év mégsem tekinthető monoton időszaknak a magyarországi katolikus egyház szempontjából, mivel a Vatikán és a Magyar Népköztársaság 1964-ben megállapodást kötött egymással, valamint lezajlott a II. Vatikáni Zsinat magyar püspökök részvételével.

Halász János (levéltári referens, Kulturális és Innovációs Minisztérium) forrásismertetésének második részében a már megismert „Kloroformos Bandi” ékszerrablási ügyének magyarországi tárgyalása kerül a reflektorfénybe, valamint az, hogy éppen a „kloroformos” jelző miként bélyegezte meg Faragó Andrást, és hogy ebben mekkora szerepe volt a korabeli sajtófogyasztásnak.

Idei negyedik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Továbbra is él ugyanakkor felhívásunk korábbi és leendő szerzőink felé: az ArchívNet szerkesztősége várja a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
 

Budapest, 2023. szeptember 13.
 

Miklós Dániel
főszerkesztő