Mezítlábas levelek a munkaszolgálatból

„Nagyon jó dolgunk van, szőlőben egészen könnyű munkát végeztünk. Most kaptunk egy fiatal főhadnagy századparancsnokot és most fogjuk csak megtudni, hová megyünk. Feketén írok, nekünk nem lehet írni. Nagyon kíváncsi vagyok, mi újság. Ha a címem majd megírhatom, úgy majd kimerítően írjatok. Nagyon jól jön, amit magammal vittem, csak a borotvakészletemet nem tudom, hová tetted. Ne haragudjatok, hogy így firkálok, de nagyon sok a dolog. Leszerelésről egyelőre szó sem lehet.”

Források

 

1a., 1b.

 

Hivatalos úton feladott levelezőlap, amelynek tiltott sorait a cenzor kisatírozta, valamint cenzúrabélyegzővel és kézjegyével látta el.

Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény, 2011.421.14


2a., 2b.

1944 júliusában Újpesten feladott, cenzúrabélyegző nélküli feketelevél

Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény, 2011.307.13

„Drága anyukám!
Szerencsésen megérkeztem. Egy új beosztást kaptam, az újpesti Phőbuszban fogok dolgozni. nem tudom, hogy milyen lesz. Megyek kihallgatásra. Ha lehet, jövök. A hét elején írok. Hála a jó Istennek nem volt semmi. Mindnyájatokat sokszor csókol Karcsi."


3a., 3b.

1944 májusában írt, civil személy segítségével feladott levelezőlap

Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény, 2011.394.8

„Édes Apuka és anyuka és Gyerekek,
Nagyon jól érzem magam. Ne türelmetlenkedjetek miattam, ha véletlenül nem tudok írni, azért mert hónaponként csak egyszer lehet. Ezt a leveleket is csak a járókelő zsidókkal küldjük postára. Már kiválasztottak minket, de sajnos csak a szerelőket és a műszakiakat, így hát én nem kerültem bele, talán jobb is! Remélem, jól vagytok. Én is jobban szeretnék otthon lenni. A Bandinak mondjátok meg, hogy már megkóstoltam a katonaéletet. A muter ne sírjon, mert nem fognak itt megenni. Meg azért ketten vagyunk. Mindig a vater szavai jutnak az eszembe. Egyelőre Pestre nem megyünk. Ez a címem pedig nem biztos, mert minden pillanatban elmehetünk, csak azt nem tudjuk, hová, azért 1 lappal megpróbálhatjátok.
Csókolok mindenkit Gabi"


4a., 4b.

1944 júniusában Nagykátán feladott mezítlábas levelezőlap

Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény, 2011.307.3

„Drága Szívem!
Nagyon jó dolgunk van, szőlőben egészen könnyű munkát végeztünk. Most kaptunk egy fiatal főhadnagy századparancsnokot és most fogjuk csak megtudni, hová megyünk. Feketén írok, nekünk nem lehet írni. Nagyon kíváncsi vagyok, mi újság. Ha a címem majd megírhatom, úgy majd kimerítően írjatok. Nagyon jól jön, amit magammal vittem, csak a borotvakészletemet nem tudom, hová tetted. Ne haragudjatok, hogy így firkálok, de nagyon sok a dolog. Leszerelésről egyelőre szó sem lehet. Anyámnak, anyádnak és mindenkinek szívből minden jót kívánok, vigyázzatok magatokra. Mindenkit, Gyurit, Ádit és téged sokszor csókol Karcsi."


5a., 5b.

Tiltott találka szervezése a fővárosban, 1944 júliusában

Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény, 2011.307.8

„Drága Anyuskám!
Szombaton este és vasárnap hiába vártalak, pedig jó lett volna, mert a főhadnagy nem volt otthon. Jövő héten nem tudom, milyen lesz a munkabeosztás, úgy hírlik, hogy egyhuzamban reggel 6-tól este 7-ig. Ha biztosat tudok, úgy azonnal írok. Pali fiam nem jött még? Ha jössz, úgy hozd az egész cipőmet, csináljál 2-3 db fehér karszalagot. Ne hozzál semmit, ne fossz meg tőletek semmit. Gyurikámat, Ádikámat nagyon szeretném látni. Ha pontosan tudnám, mikor vannak otthon, úgy kihallgatásra jelentkeznék és megpróbálnék egy kerettel egy pár percre hazajönni. Róth nagyon szépen köszöni. Inzulin van? Előző lapon írtam, mi kéne. Ha eljössz, megbeszéljük a szennyes ruha tekintetében mit csináljak. A pénzt, ha a bankból nem kaptad meg, úgy írd meg, én majd intézkedem, hogy el legyen intézve. Mi van Kövesiékkel? A gyerekeket és mindenkit csókol Karcsi." 1944. július 12.


6.

A párhuzamos levelezés nyomai egy pesti fekete postás által továbbított küldeményben.

Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény, (rendezés alatt)

„Kedves Klári, rólad eddig még nem igen hallottam hírt...
Ezt a levelet valaki Pesten fogja feladni, ha megkaptátok, azt írjátok, hogy elkülditek a 100 levelezőlapot és borítékot, ebből fogom tudni, hogy a levelem megkaptátok. Eddig 3 levelet és 4 levelezőlapot kaptam."


7a., 7b.

Tanács a címzettnek 1944 nyarán, hogyan spóroljon a lapokkal és a sorokkal.

Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény, 2011.307.4

„Drága fiam!
Söregpusztára kerültünk. Nagyon jó századparancsnokunk van, katonás ember, de ha jól viseljük magunkat, úgy jó dolgunk lesz. Reggel 5-kor ébresztő és 7órától este 7-ig munka. Egészséges vagyok, néha fáj egy kicsit a vesém. Drága fiam, most már írhatsz. Sok újságot, de ne hosszan, inkább tömören, mert minden cenzúrázva lesz, és nem akarok ebből kellemetlenséget. Mi van Pali dolgával? Megy a frontra? Gyurikám, ugye te is jó gyerek leszel. Ádikám, te vagy most otthon a legidősebb. Mindnyájan írjatok egy pár sort, hogy legalább több kitartásom legyen, hogy jól megálljam a helyem. Külön senkinek sem írok, most egyszer egy héten lehet csak írni. Szóval sokat és röviden írjatok. anyámhoz menjen el Gyuri és referáljon neki, Deutschal találkoztam, ő állítólag Erdélybe ment. Látogatás nincs engedélyezve, keresztlevél kellett. Brechert is láttam. Nagyon fáradt vagyok, az átmeneti kabát nagyon jól jön. Mindnyájatokat sokszor csókol Gyuri."

 

 

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt június 06.

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adjuk hírül, hogy megjelent az ArchívNet idei második száma. A mostani lapszám négy forrásismertetése a 20. század második felébe, azon belül a Kádár-rendszer időszakába kalauzolja el az olvasókat. A dokumentumok által bemutatott események különlegesnek mondhatók: megelevenedik előttünk az utolsó Magyarországon kivégzett nő bűnügye, betekinthetünk egy beszéd legépelt szövegén keresztül a Kádár-korszak nőpolitikájának átalakításába, valamint egy Ukrajnában fennmaradt beszámoló révén szó esik arról, hogy miként tudott egy alkalommal Grósz Károly sikert aratni a nemzetpolitika terén.

Az időrendet követve a sorban az első Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) forrásismertetésének második része, amelyben Zágon József Mindszenty Józsefnek szóló levelének a tervezetét mutatja be. Az elküldött levél még nem került elő, azonban elég valószínű, hogy azt az akkoriban az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén tartózkodó Mindszenty kézhez kapta. Az esztergomi érsek egy későbbi levelében ugyanis felfedezhető Zágon papírra vetett gondolatainak a nyoma.

Dulai Péter (doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Doktori Iskola) korábban már bemutatta az ArchívNet hasábjain a Magyarországon utolsó előttiként kivégzett nő esetét. Ezúttal az utolsó kivégzett, a többszörösen büntetett előéletű Besze Imréné ügyét mutatja be bírósági iratok alapján, aki 1967 szeptemberében gyilkolta meg nyereségvágyból Kertész Lajosnét Gyöngyösön.

Besze Imréné büntetőügye még zajlott, amikor 1968 májusában Székesfehérvár adott otthont egy népességtudományi konferenciának, ahol az egyik előadó Ortutay Zsuzsa volt. Beszéde szövegét Svégel Fanni (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Történelemtudományi Doktori Iskola) ismerteti, aki Ortutay Zsuzsa szavai alapján tárja az olvasók elé, hogy az 1960-as években milyen minőségi változás ment végbe a magyarországi nőpolitikában.

A Kádár-korszak legvégének egy mindössze félnapos eseményét mutatja be Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár): Grósz Károly kárpátaljai villámlátogatását. Ugyan Grósz és Nicolae Ceausescu aradi találkozója katasztrofális következményekkel járt a magyar politikus hírnevére nézve, az 1989. április 3-án lezajlott kárpátaljai útját mégis egyfajta sikerként könyvelhette el. Terjedelmi korlátok miatt a forrásismertetés első részét adjuk közre mostani számunkban.

A második idei számunk számára forrásismertetéseket küldő és publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Felhívjuk továbbá leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége idén is várja a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2023. május 19.

Miklós Dániel
Főszerkesztő