Kovács Gyula képviselő a Parlament épületében pisztollyal sikertelen merényletet kísérel meg Gróf Tisza István miniszterelnök ellen.Tovább
Munkahelyi zaklatás és a lányanyák helyzete a Sztálin Vasműben
„Januárban túlnyomó többségben barak szállások voltak, kb. 2 lég m3 személy egységekben. A szállások tekintélyes részében a dolgozók részére vízszolgáltatás vezeték útján nem volt. Kőépületek csak igen kis mértékben álltak rendelkezésre, azonban a légkubatura valamivel jobb volt, de a kőépületekben még kevésbé volt biztosítva a vezetéki vízellátás.”
Források
Részletek fegyelmi ügyekből
"figyelmes lettem, hogy Ö. János vasesztergályos egy előttem ismeretlen szaktárssal beszélget. Ö. azt mondta, most megyek a D.-hez lakás végett, s kíváncsi vagyok, hogy kapok-e, mert már három hete biztatgat lakással. Erre a másik azt mondta, hogy hiába mész, mert azt előbb ki kell érdemelni. Erre Ö. azt felelte, "hogy bassza meg a büdös S., majd én kikaparom azokat a 300 forintokat, amit egyesek fizettek neki lakáskiutalás végett, én is bekapcsolódtam, és azt mondtam, hogy én is úgy emlékszem, mintha hallottam volna egy pár munkástól, hogy már azok is zúgolódtak ilyesmi végett, hogy 300 forintért kapnak csak lakáskiutalást D.-től?" (D. a párt alapszervezetének titkára volt a Sztálin Vasmű Gépgyárában)
"Sz. Sándor ellen indított fegyelmi eljárás, mivel a gondnokság vezetőjével szemben botrányos szavakat használt, mert nem kapott lakást?"
"B. Ilona ő a lakás külső és belső szobájában lakó L. Rozália és Sz. Erzsébet szerint hosszabb idő óta kisebb személyi tárgyakat, púder, szappan, stb. és élelmiszereket megdézsmál és ellop, ezenkívül engedély nélkül lakótársainak ruháit hordja."
"B. György munkavállaló lakásán a következő gépgyári tulajdont találták:
1 forrasztópáka
1 lemezvágó olló
1 csavarhúzó
1 franciakulcs
1 talpas derékszög
1 gömbhátú reszelő
1 lyukasztó kirner
1 lukmérő
2 pontozó kirner
1 tolómérce
7 vasfémfőrészalap
rajztű
gömbmérő
fémfúrók
tűreszelők
zsírkréta
zsákok
november 7. első öntés plakett
hegesztő szerszámláda lakattal és kulccsal"
"1953. november 30-án 13. 45-kor egy MÁVAUT teherató áttörte a kaput. A tettesek 10 mázsa hulladékvasat gyűjtöttek össze engedély nélkül és a Hulladék Vasgyűjtőnek 145 forintért eladták"
"P. Pál igazolatlan hiányzás és munkahelyi részegség miatt indított fegyelmi eljárás során elmondta: családi körülményeim sem elég megnyugtatók és ha hazamegyek, akkor otthon is leiszom magam."
T. Mátyás segédmunkás ellen indított eljárásban előadta: "a vádbeli napokon azért hiányoztam, mert megelőző nyáron odaígérkeztem egy gazdához aratni. Arra gondoltam, hogy jelenleg a szállítási osztályon csak 500 forintot keresek és így 3 tagú kiskorú családomnak egy kis gabonát tudok szerezni télire? Büntetése 30 forint"
S. Ádám (33 éves) lakatos ellen indított fegyelmi eljárás oka: "TMK irodában kijelentette: nem baj, akármennyire is büntetnek, majd vége lesz ennek a rendszernek nemsokára, ki fogom bírni!"
K. Elemér éjjeliőr (54 éves) ellen indított fegyelmi eljárás oka: "Május 1. utcában a demokráciát becsmérelte. Elmondta, hogy a múltban korcsmáros volt és soha ilyen "topisan" nem nézett ki, mint most a demokráciában - becsmérelte a munkaerőtoborzót, aki őt Gyuláról ide csábította, és azt mondta, hogy "be lehettem rúgva, azért jöttem Sztálinvárosba". Keveselte a 462 forintos keresetét."
K. Elemér (34 éves) műszaki nyilvántartó ellen indított fegyelmi eljárás oka: "Ebédjegy-kártyájának hátoldalára írta: piszok, moslék, disznó, büdös, szar, rohadt kommunista"
MOL-XXIX - F - 2 - a-68. doboz, 73. doboz. (Magyar Országos Levéltár - Dunai (Sztálin) Vasmű - 68. doboz, 73. doboz)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 04.
1901
1916
Első világháború: Megindul a Bruszilov-offenzíva. Az orosz hadsereg nagyerejű támadása áttöri az osztrák-magyar hadsereg frontját a Luck-...Tovább
1920
A versailles-i Nagy-Trianon palotában aláírják a Magyarországgal kötött békeszerződést. Ennek következtében Magyarország - Horvátország...Tovább
1942
Elkezdődik a midwayi csata, amely fordulópontot hoz a második világháború csendes-óceáni hadszínterén.Tovább
1989
Pekingben, a Tiananmen téren (a Mennyei Béke Kapujának terén) a hatóságok tűzfegyvereket és páncélosokat bevetve brutálisan szétverik a...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Örömmel adjuk hírül, hogy megjelent az ArchívNet idei második száma. A mostani lapszám négy forrásismertetése a 20. század második felébe, azon belül a Kádár-rendszer időszakába kalauzolja el az olvasókat. A dokumentumok által bemutatott események különlegesnek mondhatók: megelevenedik előttünk az utolsó Magyarországon kivégzett nő bűnügye, betekinthetünk egy beszéd legépelt szövegén keresztül a Kádár-korszak nőpolitikájának átalakításába, valamint egy Ukrajnában fennmaradt beszámoló révén szó esik arról, hogy miként tudott egy alkalommal Grósz Károly sikert aratni a nemzetpolitika terén.
Az időrendet követve a sorban az első Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) forrásismertetésének második része, amelyben Zágon József Mindszenty Józsefnek szóló levelének a tervezetét mutatja be. Az elküldött levél még nem került elő, azonban elég valószínű, hogy azt az akkoriban az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén tartózkodó Mindszenty kézhez kapta. Az esztergomi érsek egy későbbi levelében ugyanis felfedezhető Zágon papírra vetett gondolatainak a nyoma.
Dulai Péter (doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Doktori Iskola) korábban már bemutatta az ArchívNet hasábjain a Magyarországon utolsó előttiként kivégzett nő esetét. Ezúttal az utolsó kivégzett, a többszörösen büntetett előéletű Besze Imréné ügyét mutatja be bírósági iratok alapján, aki 1967 szeptemberében gyilkolta meg nyereségvágyból Kertész Lajosnét Gyöngyösön.
Besze Imréné büntetőügye még zajlott, amikor 1968 májusában Székesfehérvár adott otthont egy népességtudományi konferenciának, ahol az egyik előadó Ortutay Zsuzsa volt. Beszéde szövegét Svégel Fanni (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Történelemtudományi Doktori Iskola) ismerteti, aki Ortutay Zsuzsa szavai alapján tárja az olvasók elé, hogy az 1960-as években milyen minőségi változás ment végbe a magyarországi nőpolitikában.
A Kádár-korszak legvégének egy mindössze félnapos eseményét mutatja be Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár): Grósz Károly kárpátaljai villámlátogatását. Ugyan Grósz és Nicolae Ceausescu aradi találkozója katasztrofális következményekkel járt a magyar politikus hírnevére nézve, az 1989. április 3-án lezajlott kárpátaljai útját mégis egyfajta sikerként könyvelhette el. Terjedelmi korlátok miatt a forrásismertetés első részét adjuk közre mostani számunkban.
A második idei számunk számára forrásismertetéseket küldő és publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Felhívjuk továbbá leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége idén is várja a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2023. május 19.
Miklós Dániel
Főszerkesztő