Prostitúció a ’70-es évek Budapestjén

A rendőrség szemüvegén keresztül

„Az üzletszerű kéjelgést – csupán tapasztalati tények alapján megállapítva – leggyakrabban találkahelyeken, szállodákban, az utóbbi időkben IBUSZ lakásokon követik el. Az utóbbi időben gyakran taxi, valamint magángépkocsikban („porcelánfuvar”) bonyolítják le a nemi aktust. A prostituáltak legzüllöttebb része – amennyiben ezt az időjárás lehetővé teszi – a szabadban, parkban stb. közösülnek, sokszor másokat megbotránkoztató módon.”

 

VI.

  

Értékelésünkben igyekeztünk bemutatni a prostitúció és a vele összefüggő bűncselekmények társadalmi veszélyességét, a prostitúció mai megjelenési formáit, konzerválását segítő körülményeket. Ezek ismeretében az alábbi főbb társadalmi, egészségügyi és rendőri feladatok végrehajtását látjuk indokoltnak.

1.  A prostitúció elleni rendőri intézkedések eredményessége csak a szervek rendszeres összehangolt, a jelenleginél sokkal tervszerűbb koordinatív intézkedéseivel biztosítható. Ezért továbbra is szorosan együttműködünk valamennyi érintett szervvel - elsősorban a Fiatalkorú és Gyermekvédelmi, a Közrendvédelmi Osztállyal, különböző politikai és kerületi bűnügyi, közrendvédelmi szervekkel.

2.  Az erkölcsrendészeti munka decentralizálása következtében a kezdő prostituáltak figyelmeztetése nem mindig hatásos, miután más kerületi szerv is eljárhat egy személlyel szemben. (Gyakorlatilag előfordul, hogy egy személynek 4-5 figyelmeztetése is van.)

Ezek megoldása céljából javaslatot készítettünk olyan utasítás kiadására, hogy az előállított prostituáltakról kiállított nyilvántartó lapra (melynek alapján később a priorálás történik)kerüljön rávezetésre a figyelmeztetés ténye is. Ezt minden esetben az előállítással együtt ellenőrizni kell.

3.  A hálózati operatív munka színvonalát növelnünk kell, a hálózati operatív eszközöket pedig támadóbban, következetesebben kell felhasználnunk.

Ennek érdekében:

•·           A központi csoportnak - helyzeténél, adottságainál és létszámviszonyainál fogva, mivel a főváros egész területén áttekintésük van - a prostituáltak és bűnös kíséretük (szervezett bűnözés) tevékenységéről elsősorban a szállodai prostitúció, a felső kategóriába tartozó prostituáltak, az IBUSZ lakásokon folytatott prostitúció, valamint a prostituáltak bűnös kísérete tevékenységének felderítésére kell az ügynökséget irányítani, illetve ügynököket beszervezni, az op[eratív] felderítéseket kezdeményezni.

•·           A kerületi bűnügyi szervek az alsó és középkategóriába sorolt prostituáltak és a hozzájuk kapcsolódó személyek felderítését eszközöljék ügynökség útján.

•·           A prostitúció és más bűncselekményekkel való kölcsönhatás további feltárása érdekében folytatni kell a korábbi években végzett, sikeres (éjszaka, alkonyat stb.) sikeres operatív akciókat.

4.  A gyakorlati élet megköveteli, hogy a fertőzött - II. V., VI., VII., VIII., IX., XI., XIII. és XIV. - kerületekbe a prostitúció helyzetét jól ismerő, függetlenített erkölcsrendészeti előadók legyenek beállítva. A felsorolásban nem szereplő - kevésbé fertőzött - kerületekben pedig e feladatokat is ellátó, kijelölt előadó végezze.

Szüksége mutatkozik (kerületi kapitányságoknál) annak is, hogy a prostitúció és a vele kapcsolatos bűnügyek vizsgálatát lehetőleg egy vagy két kijelölt előadóra bízzák, a szakmai rutin megszerzése céljából.

5.  Fokoznunk kell nyílt intézkedéseinket, a portyákat, az igazoltatásokat, razziákat, elsősorban az első kategóriába sorolt nők tevékenységének felderítése céljából. Törekednünk kell az előállítottak alapos elszámoltatására, mert ennek elmulasztása nagyban gátolja felderítőmunkánk sikerét.

Munkákat javítanunk kell az igazgatásrendi kényszerintézkedések, a ref. (szigorított ref.) és kitiltás tekintetében is.

6.  A megelőzés és megszakítás, valamint a felderítés érdekében a jövőben nagyobb nyilvánosságot kell biztosítanunk a prostitúcióval összefüggő kérdések publikálására, elsősorban a televízión (Kék fény), sajtón, rádión keresztül.

Vizsgálat tárgyává tesszük, hogy az 1968. évi I. tv. 22§-ának - a szabálysértési határozatok nyilvános közzététele - alkalmazása mennyiben hasznos a kezdő prostituáltak nevelésére, illetve a további prostituálódástól visszatartására.

7.  A rendőrségi kihallgatásokra történő idézések során mellőzzük a bűncselekmény megnevezését. A Fővárosi Bíróság elnökével egyetértésben - a tanúkihallgatásoktól való tartózkodás csökkentése céljából - el kell érni, hogy a bírósági idézéseken se kerüljön feltüntetésre a bűncselekmény megnevezése. Ennek biztosítása érdekében javaslatot készítünk.

8.  Társadalmi vonatkozásban legfontosabb célkitűzésnek tartjuk a fiatalok prostituálódásának megelőzését, az utánpótlást elősegítő körülmények megszüntetését, illetve szerepük csökkentését. Ennek megvalósítása céljából.

  • Az iskolai nevelést, oktatást jobban ki kell terjeszteni a nemi felvilágosításra, egészségügyi problémák ismertetésére. Megvalósításuk végett javaslattal élünk az illetékes szervek felé, hogy társadalmi aktívák bevonásával az érdekeltek részére tartsanak nevelő jellegű, tájékoztató propaganda-előadásokat.
  • A társadalmi szervekkel - főként a KISZ-t, a nőtanácsot, a lakóbizottságokat stb. - a megelőzés és utógondozás nem nélkülözheti. Ezért javaslattal élünk az érintett társadalmi szervek felé, vállaljanak részt e munkából, és a célok megvalósítása érdekében mozgósítsanak aktívákat.

A társadalmi aktívák különösen nagy segítséget nyújthatnak vidékről felkerült fiatal lányok patronálásában, figyelemmel kísérhetnék életútjukat, és megfelelő konkrét segítséget adhatnának. Ilyen mozgalom kezdeményezése szükséges az állami nevelőintézetek irányában is, ahonnan gyakran megszökött - szinte még gyermek - leányok helyzetüknél fogva komoly utánpótlásai ma a prostitúciónak.

  • Indokoltnak látjuk a prostitúció mai okainak alapos, kimerítő, tudományos feltárását. Ennek érdekében az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán működő kriminológiai csoport közreműködésével, a hazai és külföldi tapasztalatok figyelembevételével felmérést és kutatást végzünk. Ennek eredményét sikeresen felhasználhatjuk - országos és fővárosi viszonylatban egyaránt - a prostitúció csökkentésére.

9.  A fertőző nemi betegségek elleni küzdelem szempontjából a további emelkedés megakadályozása illetve csökkentése érdekében a BRFK Egészségügyi Osztályának bevonásával kialakítjuk a prostitúcióval gyanúsítható és azt ténylegesen folytató személyek szűrő orvosi vizsgálatának ésszerű és megvalósítható rendszerét és módját.

A megvalósításhoz a Fővárosi Tanács Egészségügyi Osztálya vezetőjének, valamint a Budapesti Bőr- és Nemibeteg Gondozó Intézet igazgató főorvosának véleményét - támogatás esetén a fővárosi ügyészség egyetértését kikérjük.

 

Budapest, 1971. augusztus 2.

 

                                                                       dr. Palkó Jenő rendőr ezredes s. k. osztályvezető

A kiadmány hiteles:

Kárpáti Tiborné

•I.                   o. isgt.

Nytsz: 1175-738/1971.

Készült: 41 példányban.

Készítette: dr. R. Gy. r. őrgy.

Kapják: Elosztó szerint.

Ezen a napon történt április 25.

1989

Megkezdődik a szovjet csapatok részleges kivonása Magyarországról.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő