Az első világháború orosz frontján megkezdődik a limanowai csata.Tovább
Széljegyzet egy koncepciós perhez
Források
1.
Az ÁVH Pest megyei osztályának jelentése az MDP Pest Megyei Bizottságához a sülysápi eseményekről
Budapest, 1951. augusztus 22.
Lapszéli jegyzet, kézzel írva:
Kedves Kapuszta e[lvtárs]
Mellékelten küldöm a sülyi szervezkedéssel kapcsolatos tájékoztatót. Azt javaslom, hogy ezt egy nagyon jól szervezett falugyűlésen kellene nyilvánosságra hozni. Az előadója a helyi tanács elnöke vagy VB tag legyen. A gyűlésen vegyetek részt Ti is. Helyesnek tartanám, ha az előadó összegyűjtene ezek [!] viselt dolgairól még több adatot, amelynek segítségével el kell érni, hogy olyan kulákellenes hangulat legyen, amely segít bennünket a dolgozók átnevelésében és az előttünk álló feladatok megoldásában. Ezt az anyagot ne add ki a kezedből. Ha szükséges csináltass róla kivonatos másolatot ügyelve arra, hogy az visszakerüljön hozzád, s ne juthasson illetéktelen kezekbe papíron. Szóban mindent ki lehet és ki is kell vinni. Egy előterjesztésből meglepve látom, hogy Te nem hogy a leváltását javasolnád a
(úgy tudom ő a tanácselnök) hanem még káderoktatásra is javasoltad.
N[agy János]
[Lap hátoldalán piros tollal] Kérjük vissza az anyagot legkésőbb IX. hó 5-ig.
***
Tárgy: Összefoglaló a sülysápi
illegális szervezkedésről
MDP Pestmegyei Bizottságának
Budapest
A Magyar Népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésének és az abban történt tevékeny részvétellel alaposan gyanúsítható személyeket vettünk őrizetbe, Sülysáp községben. Az őrizetbevettek a község fasiszta elemeiből, volt csendőrökből, nyilas vezetőségi tagokból, kulákokból, klerikális és kulák befolyás alatt álló személyekből tevődtek össze, névszerint az alábbiak:
[popup title="[...]" format="Default click" activate="click" close text="Itt az ügy vádlottainak és vélt funkciójuknak felsorolása olvasható. "]
A lefolytatott nyomozás során megállapítást nyert, hogy 1950 tavaszán Szvitek István, Jandó Ferenc és Szvitek János kezdeményezésére, egy illegális, ellenforradalmi, terrorista csoportot alakítottak meg, amelynek vezetői az előbb említett három személy voltak. A szervezkedés célja népi demokratikus államrendünk, épülő szocializmusunk, a munkásosztály és a dolgozó parasztság államának megdöntése volt, fegyveres ellenforradalom útján.
Az ellenforradalom után a régi rendet akarták visszahozni. Magyarországot újból a Habsburgok uralma alá akarták helyezni és Ottót az általuk törvényes államfőt akarták a trónra ültetni.
Jandó Ferenc kulák beismerte, hogy az ellenforradalom során mindenekelőtt meggyilkolták volna a kommunistákat és a népi demokráciához hű elemeket, majd a földet visszaadták volna a nagybirtokosoknak, a gyárat pedig a tőkéseknek.
Szvitek János vallomása során előadta, hogy a fegyveres ellenforradalom akkor történt volna meg, amikor az amerikai imperialisták hazánk ellen megindították volna a fegyveres agressziót. Új háborúra spekuláltak, Magyarországot az amerikaiak gyarmatává tették volna.
A szervezkedés politikai és katonai vonalon mozgott. A politikai szervezet a már korábban említett három személy vezetésével dolgozott, rendszeres összejöveteleket tartottak egymás lakásán, amely alkalmakkor meghallgatták az angolszász imperialista rádió uszító, magyar nyelvű híradásait. Megbeszélték a háborús rémhíreket és a rémhírek terjesztésének módszereit. A megbeszélések alkalmával gyalázták a Szovjetuniót és a népi demokráciákat, feldicsérték [!] az amerikai életformát. A politikai szervezet tagjainak feladata volt a községben a minél szélesebb körű rémhírterjesztés, a háborús hírverés és a községben háborús hisztéria, háborús hangulat szítása. Ezt a feladatot a szervezkedő tagok végrehajtották, és a községet állandó, háborús rémhírterjesztésekkel nyugtalanították. Szervezetük a község és az egész környék rémhírterjesztő központja is volt.
A fenti összejöveteleken Szvitek István és Szvitek János tartottak politikai beszámolókat, ők adták a tagok ideológiai nevelését, mint régi, kipróbált nyilas vezetők.
A katonai szervezet alakítása folyamatban volt, és a teljes megszervezés csak azért nem történt meg, mert időközben megtörtént letartóztatásuk. A katonai szervezetet mintegy 80-1000 főből álló terrorista csoportra tervezték, amerikai fegyverekkel felszerelve, gépesítve, hogy az alakulat minél mozgékonyabb legyen. A katonai alakulat neve „repülő rohamosztag" volt, amelynek feladata lett volna a kommunisták és a népi demokráciához hű elemek meggyilkolása, illetve az ellenforradalom ellen ellenszegülő személyek kiirtása. Ez a repülő rohamosztag a volt Héjjas-féle és Prónay
mintájára működött volna. Szervezőjük Seres Artur volt, a volt SS katona, aki mint mondotta „nagy gyakorlatom van nekem ebben, hiszen SS katona voltam".A szervezkedő fasiszták már jelenleg is rendelkeztek fegyverekkel és a fegyverek beszerzése mindenkinek feladatként volt kitűzve. Ezen kívül Szántai kulák tanyáján kb. 20 q robbanóanyag volt elásva, amelyet szintén fel akartak használni vasutak felrobbantására és más terrorcselekmények elkövetésére.
Barta István kizárt jobboldali szociáldemokrata a bírósági tárgyaláson beismerte: „a község párttitkárát szándékoztam lelőni az általam rejtegetett fegyverrel". Oláh Ferenc kulák bevallotta, hogy a község vezető személyei ellen akarta felhasználni az általa rejtegetett fegyvert.
Jellemző a szervezkedésben résztvevő fasiszták múltbeli magatartására szovjetellenes és népi demokráciaellenes beállítottságukra az, hogy pl. Csapó Sándor a volt csendőrkülönítmény parancsnok, törvénytelenül és embertelenül szovjet hadifoglyokat végeztetett ki a német SS-el, ezzel súlyosan megsértette a hadviselés nemzetközi törvényeit is, és súlyosan vétkezett a hazánkat felszabadító hős Vörös Hadsereggel szemben.
Szvitek István a szervezkedés egyik vezetője a hírhedt Hungarista Légió tagja volt. Annak a szervezetnek volt tagja, amely a háborúellenes magyar hazafiakat tartóztatta le és koncolta fel.
A szervezkedésben résztvevő fasiszta személyek a bizonyítékok súlya alatt megtörtek és beismerő vallomást tettek. Beismerték összes cselekményeiket, beismerték, hogy ellenségei voltak népi demokratikus rendszerünknek, egyrészt szociális származásuk, másrészt a múltban viselt állásuk miatt.
A bíróság bűncselekményük súlyához képest hozta meg az alábbi ítéleteket:
Szvitek Jánost életfogytiglanra
Szvitek Istvánt és J. Ferencet halálra
Vilcsek Emilt 14 évre,
Benedek Lászlót 14 évre,
Csapó Sándort életfogytiglani börtönre ítélte és a többi személyek is súlyos 10-15 évi börtönbüntetést kaptak.
Budapest, 1951. augusztus 22-én
Jelzet: MNL PML XXXV. 1. 1/64. ő. e. 511/1951. 1951. augusztus 28. 180-183. - Magyar Nemzeti Levéltár Pest Megyei Levéltára, Magyar Dolgozók Pártja Pest Megyei Bizottsága iratai, Az ÁVH megyei osztályának hangulat-és helyzetjelentése 1951. július 2.-1951. október 9. 20. d. - Eredeti, géppel írt tisztázat.
2.
Az MDP Monori Járási Bizottsága titkárának jelentése a Pest megyei bizottság titkárához a sülysápi eseményekkel kapcsolatban
Budapest, 1951.augusztus 28.
Magyar Dolgozók Pártja Monori Járási Bizottsága
Magyar Dolgozók Pártja
Pestmegyei Bizottsága
Nagy János megyei titkár elvtárs
Budapest
Kedves Nagy elvtárs!
Csatoltan visszaküldöm a sülysápi illegális szervezkedéssel kapcsolatos összefoglalót, melyről kivonatos jegyzetet készítettem, betartva az ezzel kapcsolatos éberségi utasítást.
Utasításaidnak megfelelően alapos előkészítéssel falugyűlés keretében, ahová meg fogjuk hívni a népnevelőket is, kifogjuk hozni az ügyet. [!]
Babusa elvtárssal a Pártszervezetbe, Tanácsba, és a Földművesszövetkezetbe beépült ellenséges elemek eltávolításának módját már egy előző levél alapján megbeszéltem részletesen és ez folyamatban van.
Putz-nak az oktatásba való bekapcsolódásának kérdését megnéztem és megállapítottam, hogy bár a Járási Bizottság állást foglalt a Putz bekapcsolásával szemben, mégis javasoltuk. Még mielőtt működését megkezdhetné leváltásáról gondoskodtunk. A Szokodi elvtárs visszatértével az ügyet tisztázni fogjuk, miként történhetett meg ez a durva hiba.
Kritikádat elfogadom, annál is inkább, mert az ottani ügyre már régóta felfigyeltünk, de nem nyúltunk bele eléggé részben azért, mert nem láttuk a kérdést elég tisztán, részben azért, mert nem tudtuk, nem e keresztezzük az ÁVH munkáját annál is inkább, mivel az ottani ügyekről bennünket nem informáltak.
Véleményünk, hogy Sülysápon kemény harcoknak nézünk szembe, de megvívása után Sülysápon a Pártépítés és a Szocializmus építése lökést fog kapni.
Monor, 1951. augusztus 28.
Elvtársi üdvözlettel:
Kapuszta József
járási titkár
Jelzet: MNL PML XXXV. 1.1/64. ő. e. 511/1951. 1951. augusztus 28. 180-183. Az ÁVH megyei osztályának hangulat-és helyzetjelentése 1951. júl.2.-1951. október 9. 20. d. - Eredeti, géppel írt tisztázat.
3.
Részlet a sülysápi perben hozott ítélet tényállásából
Budapest, 1951. augusztus 10.
„A cselekmények valamint az azokat elkövető személyek társadalmi veszélyességének a vizsgálatánál a megyei bíróság rámutat az alábbiakra:
A társadalom fejlődése során hosszú ideig az állami és a gazdasági élet alapja az anyagi javakkal rendelkező kisebbség diktatúrája volt az anyagi javakkal nem rendelkező, de a társadalom gerincét képező dolgozókkal szemben, és ez az állapot csak azért tudott létezni, mert a kizsákmányolók a hatalmukat rákényszerítették a dolgozókra, és ezen keresztül zsákmányolták ki őket.
A történelem során voltak megmozdulások, amelyek azt célozták, hogy a dolgozók emberi életet élhessenek. A későbbi időkben már voltak olyan megmozdulások is, amelyek a dolgozók hatalmát kívánták megvalósítani (Magyarországon az 1919-es forradalom). Az említett megmozdulások azonban állandóan a kizsákmányoló osztály véres terrorjába fulladtak.
1945 évben Magyarországon a Szovjet felszabadítás következtében alapot és támogatást kapott a magyar dolgozó nép abbeli törekvései megvalósítására, hogy országunkban a saját államát akarata szerint úgy építhesse fel, hogy végre megszabaduljon a kizsákmányolás bilincseitől, végre élvezhesse saját munkájának gyümölcseit, kifejthesse az embert, emberré tevő alkotó munkáját.
Ez ellen a rendszer ellen törtek vádlottak, akik az eddig elért eredményeket megsemmisítve a halálon, véren és könnyeken keresztül újra a Magyarországot már annyiszor a sír szélére sodró feudális kapitalista rendszert, közelebbről a királyságot akarták visszahozni.
Az ilyen törekvés társadalmi veszélyességéhez bővebb magyarázat szükségtelen.
A bűnügyben szereplő személyek társadalmi veszélyessége magából a bűncselekményből és a közelmúlt eseményeiből következik. [!] Ahol az ellenforradalmi megmozdulás van, annak vezetői mindig az imperializmus által megfizetett fasiszták, jobboldali szociáldemokraták, és a tőkés maradványok. Nálunk: nyilasok, volt csendőrök, kulákok, a klerikális reakció hívei és a befolyásuk alá került megtévesztett dolgozók. Ezt élénken bizonyítják a jelen ügy vádlottai is...."
Jelzet: MNL PML XXV. 2. b. B 6110/1951. Pest Megyei Bíróság iratai, Büntető perek. - Eredeti, géppel írt tisztázat.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 04.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet idei ötödik számában megjelenő négy forrásismertetés közül három szorosabban-lazábban kapcsolódik az 1945 után bekövetkező államszocialista fordulathoz, míg a negyedik írás földrajzilag köthető az előbbiekhez. Ez utóbbi forrásismertetés ugyanis Kárpátaljához kötődik, amely a huszadik század során Magyarország, Csehszlovákia és a Szovjetunió részét is képezte. Jelen esetben a helyszín még a Magyar Királyság, az időpont pedig 1914 mint háborús év.
Az időrendet követve első a már említett Kárpátaljához kötődő forrásismertetés Suslik Ádám (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) tollából. A szerző két dokumentum segítségével mutatja be, hogy az 1914 szeptemberében lezajlott orosz betörés után a visszavonuló osztrák-magyar csapatok miként egészítették ki hiányos ellátmányukat rekvirálásokkal az északkelet-magyarországi hadműveleti területen.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) írásában az olvasókat 1953-ba, de már a Sztálin halála utáni időszakba kalauzolja el. Az általa ismertetett dokumentum Fehér Lajos kulákokkal kapcsolatos álláspontját mutatja be – amelyek már magukon viselik az „új szakasz” nyomát. A szerző egy érdekességre is felhívja a figyelmet: az 1950-es években két Fehér Lajos is foglalkozott a magyarországi agrárium átalakításával. A téziseket jegyző Fehér Lajos újságíró közülük az ismertebb – voplt azonban egy névrokona, aki az MDP Központi Vezetőségének Mezőgazdasági Osztályán dolgozott. Alkalmasint pedig az is előfordult, hogy a két Fehér Lajos ugyanazon a testületi ülésen volt jelen.
Akárcsak a „kulákkérdés,” úgy a koncepciós perek, illetve azok át-, felülvizsgálata is vastagon kötődnek a régió sztálinista korszakához. Bessenyei Vanda (doktoranda, Szegedi Tudományegyetem) az egyik legismertebb csehszlovák koncepciós per felülvizsgálati folyamatának egy részét mutatja be. Rudolf Slánský, „a csehszlovák Rajk” rehabilitációjának ügyét a hasonló, magyarországi eseményekkel állítja párhuzamba, felhívva a figyelmet arra, hogy 1953 után Budapesten a legfelsőbb vezetésben átrendeződés zajlott, míg Prágában gyakorlatilag 1968-ig megmaradt a neosztálinista irányítás.
Kládek László (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Kormárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) forrásismertetése a sztálinista, államosító korszakhoz áttételesen kapcsolódik: a termékeiről jól ismert dorogi hanglemezgyár a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat gyáregységeként működött, amely a különböző államosított cégek egyesítése nyomán 1951-ben jött létre. Az ismertetés a dorogi üzemegység létrejöttét, valamint működésének első éveit mutatja be részletesen.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2023. november 8.
Miklós Dániel
főszerkesztő