"Vendégségben" az állambiztonságnál"

Egy ügynök beszervezési tervének dokumentuma

„A beszervezési beszélgetéssel, a célunk, hogy lelkileg teljes egészében megtörjük. Nevezettnek látnia kell, e beszélgetés alapján, általa elkövetett politikai bűncselekményét, 1945 előtt és azutáni években a mai napjainkig. Látni fogja, hogy gyermekei és családja és saját maga jövője forog kockán, ha nem viselkedik rendesen, s nem bánja meg tettét. Úgy vezessük a beszélgetést, hogy ő ajánlja fel a szolgálatait számunkra, mi ezt nem vetjük fel előtte.”

 

Forrás 

Beszervezési beszélgetés

A beszervezési beszélgetéssel, a célunk, hogy lelkileg teljes egészében megtörjük. Nevezettnek látnia kell, e beszélgetés alapján, általa elkövetett politikai bűncselekményét, 1945 előtt és azutáni években a mai napjainkig. Látni fogja, hogy gyermekei és családja és saját maga jövője forog kockán, ha nem viselkedik rendesen, s nem bánja meg tettét. Úgy vezessük a beszélgetést, hogy ő ajánlja fel a szolgálatait számunkra, mi ezt nem vetjük fel előtte.

Hát K. befejeztük az Ön kihallgatását, ami nem pozitív az Ön részére. Ön népi demokratikus rendszerünk aktív ellensége, habár igyekezett felénk közeledni, de az irántunk való gyűlölete miatt ez nem sikerült. Most Ön talán magában azt gondolja, hogy miért mondjuk azt, hogy aktív ellenségünk? Ezt is megindokoljuk Önnek. 1945 előtt SS tiszt volt, harcolt aktívan, a mi felszabadítóink ellen, s Ön erre büszke is belülről talán. 1945 után nem tette le a fegyvert ellenünk, bekapcsolódott egy illegális munkába, és ott vezetői szinten dolgozott. Felesége is ellenséges beállítottságú, gyermekeiket is ilyen szellemben nevelik. Ne várjon, kérem egy esetleges rendszerváltozást, mert ez nem fog bekövetkezni. A nemzetközi helyzet egyre inkább a szocialista tábor erejét bizonyítja, ezt támasztja alá a gyarmati felszabadítóharcok, Szovjetunió és a népi demokratikus országok által elért eredmények. Ha Ön gondolkodó ember lett volna, és mindezt józanul értékelte volna, a fegyvert ellenünk már rég le tette volna. Azt meg kell értenie, hogy nincs kiút az Önök számára, Önöknek ebben a rendszerben kell élni, és gyermekeiket itt kell ebben a rendszerben felnevelni. Ön azt hiszi, amikor bekapcsolódott az illegális munkába, hogy ezt a gyermekei érdekében tette? Vagy esetleg a katolikus egyház érdekében? Nem kérem, Ön családja és az egyház ellen tette. Tevékenységével csak saját magának, családjának és az egyházának ártott. Ez az ártalom többirányú: Gyermekeit kétarcúság fogja jellemezni, és ez végigkíséri őket egész életükön, nem tudnak majd érvényesülni, még abban az esetben sem, ha esetleg jól szakképzett emberek, vagy esetleg megbánást mutatnak. Az Ön szempontjából sem mindegy, mert az üzemben, ahol szeretik, tudni fogják az Ön kétarcúságát, és mi gondoskodunk arról, hogy mindenhol tudják azt. Maguk nem érdemlik meg, hogy gyerekeiket neveljék, és gondoskodni fogunk arról, hogy azokat állami nevelésben részesítsük. Ön pedig megy a börtönbe, gyerekei nem lesznek büszkék magára, az bizonyos. Ön a bűncselekményét nem konkrétan fegyverrel követte el ellenünk, hanem azzal, hogy nem tartja tiszteletben a Magyar Népköztársaság törvényeit. Ebben az országban van vallásszabadság, mindenki járhat templomba, maga is, gyermekei is. Azt nem engedjük, hogy arra nem feljogosított személyek apostoli munkát végezzenek illegálisan, megfertőzzék ifjúságunkat és főleg maga nem végezheti, mint SS tiszt. Ez kérem röviden a helyzet magával kapcsolatban. Elbúcsúzhat családjától, gyermekeitől és feleségétől, akit egyébként Budapestről kitiltatunk. Mielőtt azonban ezen intézkedéseket megtennénk, meghallgatjuk Önt is, mondja el véleményét, hogy mi azt lássuk. Mondja el, mit akar tenni?

K. Sz. amennyiben belátja elkövetett bűncselekményét, megbánást mutat és lekompromittálta társait, továbbá céloz arra, hogy jóvá szeretné tenni bűncselekményeit, abban az esetben belemegyünk a "játékba". Megkérdezzük tőle konkrétan, hogy mit ért azalatt, hogy segítene nekünk. Amennyiben világosan kifejti, vagyis szolgálatát felajánlja, ebben az estben közöljük vele, hogy nem bízunk benne, nekünk ilyen ember segítsége nem kell. Mellékesen megjegyezzük, hogy azért gondolkodunk a javaslatán és vissza vitetjük a cellájába. Félóra múlva ismételten visszavezettetjük és folytatjuk a vele való beszélgetést. Amikor könyörög, hogy mentsük meg, akkor iratunk vele egy kérvényt a vezetőnkhöz, hogy milyen formában akarja hibáját jóvátenni. Két három esetben visszaadjuk neki, hogy nem fogadták el, mert a kapcsolatot el fogja mondani, illegális társainak. Ekkor K. megint bizonyítani fog, hogy nem mondja el. Így megy ez egy órán keresztül, végül belemegyünk, hogy velünk kapcsolatba lépjen.

Nevezett személyt alapos kiképzésben részesítjük a konspirációt illetően. Közöljük vele, hogy a velünk való kapcsolata szigorúan bizalmas, államtitkot képez és ennek elárulása 10-15 évig terjedő börtönbüntetést von maga után. A szempontból a titok elárulása komolyabb következményekkel is járhat, mert tartalékos tiszt, így hadbíróság elé állítható. Elmondjuk neki, hogy e kapcsolatot senkinek, még a legközelebbi hozzátartozójának sem mondhatja el. Kötelessége felderíteni és jelenteni az államellenes politikai bűncselekményeket, szervezkedést, diverziót és egyebeket, és minden estben a kapott utasításokat maradéktalanul végre kell hajtania. Jelentéseit írásban adja és azt "Péteri Zoltán" fn-el írja alá. A vele kapcsolatot tartó belügyi tisztet csak rendkívüli esetekben hívhatja telefonon, nyilvános telefonfülkéből. Felhívjuk a figyelmét, hogy magatartása nem változhat meg családja és baráti körében, mindent úgy kell végeznie, mint ezidáig. Megbeszéljük vele idejének legalizálását: közölje családjával, hogy több napig eltartott az üzemtől kapott feladat végrehajtása és hasonlóan számoljon be az üzemben is, ha kérdezik a nagykeszői útról. Illegális kapcsolatai előtt arról beszéljen, hogy a Tsz-ekben milyen problémák vannak és többet ő ilyen munkát nem vállalna. Az alapos kioktatása után egy részletes t i t o k t a r t á s i nyilatkozatot veszünk fel tőle, melyben rögzítjük:

  • A kapcsolat titkosságát és amennyiben ezt megszegi, milyen büntetéseket von maga után cselekedete.
  • Feladata: az illegális munka felderítése, államellenes bűncselekmény, szervezkedés, diverzió, szabotázs minden esetben való jelentése írásban.
  • Nem változtathatja meg magatartását családi és baráti köre előtt.
  • Jelentéseit írásban adja "Péteri Zoltán" aláírással.
  • Az utasításokat maradéktalanul végrehajtja és a találkozókon minden esetben pontosan megjelenik.

A nyilatkozat megírása után felderítő jellegű feladatot n\r\nem kap. Utasításba adjuk, hogy mindent úgy csináljon, mint eddig és a történt eseményekről számoljon be. Az első találkozó helye: Tököly úti Sportvendéglő. Az időt a helyzetnek megfelelően állapítjuk meg. Biztosító találkozó ideje és helye, ugyan azon idő és hely, másnap.

Nevezett személyt a ciszteri vonal realizálásakor a róla kapott jogi véleményezés alapján őrizetbe vesszük, a mozgalom többi vezetőjével együtt. Ellene is lefolytatjuk a vizsgálatot, valamint a bírói eljárást. Börtönbüntetésének idejét megrövidítjük abban az esetben, ha a rábízott feladatokat, amikor még szabadlábon van jól végrehajtja, valamint a vizsgálati fogságának ideje alatt, mint fogdaügynök jól dolgozik. Ezzel az intézkedésünkkel nevezettet ki tudjuk vonni az ügyből minden gyanú nélkül és ugyanakkor múltjáért és tevékenységéért is megkapja büntetését.

Abban az esetben, ha beszervezése után áruló lesz, tovább tartjuk vele a kapcsolatot, nem sejtetjük vele, hogy tudunk árulásáról, felderítő jellegű feladatot nem kap, csupán arról íratjuk rendszeresen, mely kérdésekre vallomást tett és a ciszteri vonal realizálását vele kezdjük.

Amennyiben nem vállalja a velünk való együttműködést, illetve konoksága, valamint őszintétlensége végett elálltunk beszervezésétől, ebben az esetben a birtokunkban lévő dokumentumok és jogi véleményezés alapján vizsgálati fogságba tartjuk a regnumi üggyel kapcsolatban, mivel K. I.-vel együtt tevékenykedett. Ennek alapján az illegációban résztvevők tudni fogják, hogy K. I. miatt kerültek őrizetbe. Vizsgálati fogsága idején ciszteri illegális munkára tervszerűen kihallgatjuk, mely kezdete lesz a vonal realizálásának.

Beszervezése után ellenőrizzük "Polgárdi", "Szabó" fn. ügynökökön keresztül, valamint a III/e módszer alapján. Az ügynökség részére külön feladattervet dolgozunk ki.

A fentiek alapján kérem engedélyezni nevezett beszervezését a "Fekete Hollók" fn. ügyben.

Zalai Emil r. szds.
alosztályvezető
                                   

Simon József
r. fhdgy.

Engedélyezem:

Hollós Ervin r. alezredes.
osztályvezető

ÁBTL 3.1.5. O-11802/6 "Fekete Hollók" 301-304. o.

Ezen a napon történt november 30.

1913

Megalakul a Magyar Turista Szövetség (MTSZ). Elnökének gróf Teleki Sándort jelölik. Mire a lényegi munkát elkezdhették volna, kitört az...Tovább

1918

Alakuló ülését tartja Budapesten az Ifjúmunkások Országos Szövetsége (IOSZ), amely a munkáshatalomért folyó harcot tűzi ki célul. Központi...Tovább

1939

A Szovjetunió megtámadja Finnországot. (Ez az ún. téli háború.)Tovább

1963

Budapesten átadják az első gyalogos aluljárót az Astoriánál.Tovább

1990

Hivatalosan is befejeződik a berlini fal bontása.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Sport, társadalom, politika a 20. században

„A béke vagy te, Sport! / a népeket egymáshoz fűző szép szalag: /és testvérré lesznek mind általad, / önuralomban, rendben és erőben” ‒ írta Pierre de Coubertin báró 1912-ben az Óda a sporthoz című versében. Coubertin a modern olimpiai eszme egyik legkiválóbb képviselője volt: mélyen hitt abban, hogy a sport, a tisztességes versengés önbizalmat ad, erkölcsös jellemet formál, megnemesíti az embereket, és hozzájárul a népek megbékéléséhez. Az ókori olimpiák példája nyomán azt szerette volna, ha a játékok idejére szünetelnének a háborúk, és béke honolna a földön. Meg volt győződve arról, hogy az emberiség harmonikus fejlődéséhez elengedhetetlen a világbéke, és ezt leginkább a sport segítségével lehet megvalósítani. Szép és tiszta elgondolása azonban illúziónak bizonyult. Ha ugyanis visszatekintünk a 20. század történelmére, azt látjuk, hogy a politikai, gazdasági, ideológiai megfontolások a legtöbb esetben felülírták az olimpiai eszmét. A két pusztító erejű világháború, az 1945 utáni évtizedek nagyhatalmi szembenállása, vagy a harmadik világban lezajlott számos helyi fegyveres konfliktus mind azt bizonyítja, hogy az elmúlt évszázadban a politikusok többsége az együttműködés, a megbékélés helyett inkább a nyers érdekérvényesítés eszközeit választotta.

Magyarországon a sport a 19. század végén, a 20. század elején vált egyre népszerűbbé: az úszás, az evezés, a korcsolyázás, az atlétika, a kerékpározás mellett elsősorban a labdarúgás. A Magyar Labdarúgó Szövetség 1901-ben alakult meg, ekkor indult el az első hazai bajnokság is. Az első kettőt az ország legrégebbi futballcsapata, az 1897-ben létrejött BTC (Budapesti Torna Club) nyerte, ezt követően több mint két évtizedig az FTC (Ferencvárosi Torna Club) és az MTK (Magyar Testgyakorlók Köre) versenyzett az első helyért. Rivalizálásuk ‒ sokszoros áttételen keresztül ‒ a magyar társadalom keresztény‒zsidó ellentétét is kifejezte. A két világháború közötti időszakban a sport tömeges méretű időtöltéssé vált, a versenysportok terén pedig Magyarország nagyhatalom lett. Ugyanakkor a testnevelés ‒ amelyet már 1921-ben kötelezővé tettek az iskolákban ‒ egyre nyíltabban kapcsolódott össze a militarista szellemű neveléssel. 1947 és 1951 között szovjet mintára a sportot is állami ellenőrzés alá vonták. Mivel továbbra is a labdarúgás volt az egyik legnépszerűbb sportág, az 1950-es években leginkább ezt politizálták át. Az Aranycsapat kiugró nemzetközi sikereiből a hatalom is igyekezett profitálni, és a sikereket saját diadalaként könyvelte el. A diktatúra nyomásának enyhülésével a politika a sportból is kezdett visszavonulni. E folyamat azonban korántsem volt teljes, ezt az 1984-es Los Angeles-i olimpia bojkottja is bizonyítja. A Magyar Olimpiai Bizottság ugyanis kénytelen volt elfogadni a pártvezetés azon „ajánlatát”, hogy a Szovjetunió iránti szolidaritásból a magyar sportolók se vegyenek részt ezen az olimpián. A politikának ez a durva és közvetlen beavatkozása komoly törést okozott a magyar sportban, ami a későbbi eredményekben is megmutatkozott.

Az ArchívNet idei 4‒5. összevont számának fő témája tehát: „Sport, társadalom, politika a 20. században”. A témaválasztás azért is aktuális, mert a világjárvány miatt 2020 helyett az idén rendezték meg a labdarúgó-Európa-bajnokságot és a XXXII. nyári olimpiai játékokat. Összeállításunkban tizenegy írást közlünk, ezek közül hét kapcsolódik szorosan a témához. Sipos-Onyestyák Nikoletta a politika és a sport kapcsolatát vizsgálja az ún. kis-hidegháború korszakában, külön-külön részletezve a moszkvai, a Los Angeles-i és a szöuli olimpiát. Koós Levente egy 1963-as labdarúgó-mérkőzés kapcsán elemzi a Kádár-korszak legproblémásabb egyesületének számító FTC és a diktatúra irányítóinak viszonyrendszerét. Kántás Balázs és Szerényi Ildikó az egykor világhírű, de mára elfeledett sakkfeladvány-szerző, Neukomm Gyula eseménydús életét eleveníti fel személyes dokumentumok segítségével. Kiss András írása arról szól, miként kapcsolódott össze a két világháború között a testedzés a militarista neveléssel, és milyen szerepet játszottak ebben a vállalatok. Sáfár Gyula az 1950-es évek, míg Szabó Csaba Gábor a Kádár-korszak tömegsportját taglalja a Békés megyei spartakiádok, illetve a Komáromi Állami Gazdaság sportkörei vizsgálata alapján. Bubik Gyöngyi és Garadnai Zoltán a százéves korában nemrég elhunyt Fülöp edinburgh-i herceg és Magyarország sportkapcsolatairól ír annak kapcsán, hogy a herceg a múlt század hetvenes éveiben sportemberként többször megfordult Magyarországon, részt vett a Magyar Lovassport Szövetség által szervezett bajnokságokon, és a nemzetközi versenyeken is a magyar csapat riválisának számított. Négy további forrásközlést is olvashatunk. Völgyesi Zoltán a gyermekvasút építését és az ehhez kapcsolódó korabeli kommunista propagandát mutatja be. Csikós Gábor és Ö. Kovács József Varga Zsuzsanna közelmúltban megjelent, a magyar mezőgazdaság szocialista korszakát kelet-európai kontextusban tárgyaló angol nyelvű könyve kapcsán készít mérleget a jelenkortörténeti források feltárásának és értelmezésének módszertani kérdéseiről. Összeállításunk zárásaként Veres Emese-Gyöngyvér a székelyföldi evangélikus missziós egyház történetéről ír, Somorjai Ádám OSB pedig Angelo Rotta budapesti apostoli nuncius utolsó magyarországi jelentéseit közli és beszámol a nuncius 1945-ös távozásáról is.

Budapest, 2021. november 26.

L. Balogh Béni

főszerkesztő