A Titanic gőzhajót elkezdik építeni az írországi Belfastban.Tovább
Zsánerképek a Horthy-korszakból, avagy egy tartalékos huszár főhadnagy életének pillanatai
Az itt látható fotók erősen kötődnek az ArchivNet ez év 2. számában megjelent egyik íráshoz, hiszen „főhősének”, Katona Gábornak a hagyatékában megőrzött fényképek egy részét láthatja az olvasó. A fotók egy Horthy-korszakban élő és működő vidéki kisvárosi polgári elithez tartozó értelmiségi férfi mindennapjait dokumentálják. A felvételek a tartalékos huszárhadnagy, esztergomi ügyvéd Katona Gábor katonai szolgálatába, szabadidejébe és családi életébe engednek bepillantást.
Amikor 2001-ben az alapító szerkesztők életre hívták az ArchivNet-et, kezdettől az volt a szándékuk, hogy a csak elektronikus formában megjelenő és hozzáférhető folyóirat - kiaknázva az internet nyújtotta páratlan, a korábbiakhoz képest jelentős mértékben kibővült lehetőségeket - a 20. századi (1945 utáni) történelem valamennyi forrástípusából bőségesen szemezgetve szólítsa meg olvasóit. Azaz: nem „csupán" a hagyományos forrásközlésben szükségszerűen főszerepet játszó írott forrásokat, hanem adott téma valamennyi, tehát képi, hangzó, sőt filmes forrásait is közzé tehessük (amennyiben vannak ilyenek). E szándékunk még mindig nem valósult meg egészen (okaira itt és most nem térnénk ki), ám előrelépésnek tekinthető, hogy az az azóta (vagyis 2001 óta) eltelt évek során számos fotóval tudtuk színesíteni az ArchivNet-en megjelent dokumentumpublikációkat. E helyt - örvendetes módon nem először a folyóirat történetében - ismét egy olyan közlésre vállalkozik a Szerkesztőség, amely kifejezetten és kizárólag a fotódokumentumokra helyezi a hangsúlyt, nem titkoltan a népszerűsítés szempontjait is szem előtt tartva, sőt arra fókuszálva. Ma már aligha lehet vita tárgya ugyanis, hogy a fénykép fontos történeti dokumentum. Nem lehet a véletlen számlájára írni, hogy pl. Oroszországban a Moszkva melletti Krasznogorszkban olyan speciális levéltár működik, amely csak és kizárólag hangzó, képi és filmes dokumentumokat gyűjt és ad ki kutatóinak - a legkorábbi ilyen jellegű források pedig még a cári időkben keletkeztek. A levéltár látogatottsága igencsak nagyarányú.
Az itt látható fotók az ArchivNet ez év 2. számában megjelent egyik közléshez erősen kötődnek: a Katona Csaba közlésében megjelent Katona Gábor ügyvéd és az 1956. évi forradalom jászárokszállási eseményei c. írás „főhősének" hagyatékában megőrzött fényképeket láthat itt az olvasó. A tartalékos huszárhadnagy, egyébként esztergomi ügyvéd Katona Gábor életrajzát ezért nem ismételjük meg, az a fent említett forrásközlés bevezetőjében részletesen megtalálható.
A képek egy Horthy-korszakban élő és működő vidéki kisvárosi (konkrétan esztergomi) polgári elithez tartozó értelmiségi férfi mindennapjait dokumentálják. A kiválasztott képeket - amelyek egy jóval bőségesebb hagyaték töredékét képezik csupán - alapvetően három blokkra osztottuk

A második blokk a polgári élet mindennapjainak azt a részét mutatja be, amely a szabadidő eltöltéséhez kötődik. Mulatozó társaság, a strand örömei, csónakázás, sőt az esztergomi Holló cserkészcsapat Öreg Hollók Műkedvelő Gárdájának nagy sikert arató fellépése: társasági alkalmak, összejövetelek, tipikusan olyan szórakozási formák, amelyek fénykorukat a tömegkommunikációs eszközök nagyarányú térhódítása előtt élték.
A harmadik, rövid blokk már a családi viszonyokról szól. Az 1941-ben megházasodó Katona Gábort két képen is feleségével láthatjuk: az egyiken katonatisztként, egyenruháján a büszkén viselt kitüntetésekkel, a másikon már polgári miliőben, a jól menő esztergomi ügyvédi iroda vezetőjeként feszít feleségével otthonában: mindkét képről valósággal süt a magabiztosság, a szellemi/anyagi függetlenség érzete. A harmadik fotó pedig a tágabb családot (a fiatal páron kívül a mostohaanyát és a testvéreket) ábrázolja az esztergomi családi ház kertjében. Bár elvileg mindhárom intim környezetben készült, mégis inkább portréfotók, spontenaitást csupán az első esetében érzékelhetünk, a másik kettőn a rajta látható személyek a fotósnak - azaz a külvilágnak - pózolnak.
Nem kétséges, hogy e fotók döntően egy ember életútjának dokumentumai, főleg kellő háttérismeretekkel rendelkezve. Ugyanakkor közlésük sokakat hozzásegíthet ahhoz, hogy az úgynevezett magántörténelem, a mindennapok történelme közelebb kerüljön az érdeklődő olvasóhoz, kezdve olyan apróságoktól, mint a korabeli fürdőruha-viselet, egészen a polgári lakásenteriőrt díszítő porcelántárgyakig, a mentalitást tükröző apró gesztusokig (gondoljunk pl. a férfifürdőruha legombolt fél pántjára), pillantásokig (a fürdőruhás leányok egyikének magabiztos, sőt hódító tekintete igen beszédes).
Ezen a napon történt március 31.
Horthy Miklós kormányzó fiát, Horthy Istvánt kinevezik a MÁV elnökévé.Tovább
A MAFISZ megszüntette működését. Erről 29-én értesítették a megyéket.Tovább
12 év Föld körüli keringés után a Csendes-óceánba csapódik az USA első műholdja, az Explorer–1Tovább
A Szovjetunióban fellövik a Mir űrállomás csillagászati modulját, a Kvant–1-et.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A 2023-as év első ArchívNet számát olvashatják az oldalon. Az új lapszám négy forrásismertetést publikál: ezek nem alkotnak egy tematikus egységet, azonban vannak metszéspontjaik egymással. Bár egy Venn-diagramon ezek a metszetek jobban ábrázolhatók lennének, mi ezúttal szövegben mutatjuk be ezeket: két írás a római katolikus egyházhoz köthető, kettő köthető a huszadik századi magyar emigrációhoz, kettő pedig a magyarországi államszocilista időszak mindennapjaihoz.
Az időrendet követve Csóka Géza (közművelődési referens, Magyar Nemzeti Levéltár Közművelődési és Közönségkapcsolati Főosztály) forrásismertetése az első. Idén ünnepeljük Neumann János születésének 120. évfordulóját, a szerző pedig ennek okán mutatja be a tudós és Pelényi János levelezését. Neumann ugyanis arra törekedett, hogy Magyarország akkori washingtoni követét meghívja Princetonba egy előadás erejére.
Szabó Csaba Gábor (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltára) forrásismertetésének origója a második világháború magyarországi harcai, amelyek nagy változást hoztak Csémpuszta életébe. A helyi káplánlak birtoklásáért folytatott hosszas küzdelem bemutatása nemcsak egy lokális problémát tár fel, hanem azt is, hogy milyen volt a korabeli államhatalom viszonya a katolikus egyházzal.
Csémpuszta lakóira is kiható politikai döntés volt a Rákosi-korszakban bevezetett kötelező beszolgáltatás, amelyet hibái miatt már 1952-ben korrigálni igyekeztek a következő évekre nézve. Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) a begyűjtési rendszer reformjának egyik tervezetét mutatja be írásában.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) a Mindszenty Józseffel egyeztető Zágon József és a Vatikán diplomáciai szolgálatában működő Kada Lajos levelezését mutatja be. Terjedelmi okokból forrásismertetését két részre bontva jelentetjük meg. A mostani, első közlésben olyan levelek olvashatók, amelyek Zágon Mindszentyvel való viszonyát világítják meg.
Idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége idén is várja a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2023. március 7.
Miklós Dániel
Főszerkesztő