Az első világháború orosz frontján megkezdődik a limanowai csata.Tovább
A bürokrácia „gyöngyszemei” a rendszerváltás előtt
„Selejtezési jegyzőkönyv
Készült a Somogy megyei Tanács VB Pályaválasztási Tanácsadó Intézet Kaposvár, Virág u. 32. hivatalos helységében [!], 1979 február hó 19-én.[...]
A 2311/9 anyagkartonon szereplő Parker toll selejtezésre kerül, mivel 1979. év február hó 17-én eltörött."
Bevezetés
Az alábbi két dokumentum a Somogy Megyei Tanács V. B. Pályaválasztási Tanácsadó Intézet iratai közül került elő. A források bepillantást engednek a rendszerváltás előtti korszak bürokráciájánek egy-egy mozzanatába, s látható, hogy ilyen eseteket az azóta eltelt közel két évtizedben is találhatunk.
Az első dokumentum egy szabályos selejtezési jegyzőkönyv, négytagú bizottsággal, iktatva, bélyegzővel ellátva. Ilyen típusú iratok tucatszám keletkeztek a különböző iratképző szerveknél, könyvek, iratok, stb. selejtezéséről. Ami humorossá teszi ezt a dokumentumot, az a selejtezés tárgya egy toll, ami ma fogyóeszköznek számít, s nem szokás selejtezni. Megismerve a forrást, azonban világossá válik, hogy eredeti Parker toll ment tönkre, ami akkor - értéke és „imperialista" importszármazása miatt - ritkaságnak számított. Hazai hamisított változata a Pax is csak a '80-as években vált általánossá.
A második irat egy számlakérés. Már a címzésnél meglepődünk: miért kér számlát a Pályaválasztási Tanácsadó Intézet a Kaposvári Húskombináttól? Milyen közös ügyük lehetett? Ha elolvassuk a dokumentumot, a laikus olvasó akkor is csak sejti a választ. Pedig nem egyébről van szó, minthogy a Pályaválasztási Intézet hentes tanulók részére versenyt rendezett, amelynek a kolbásztöltési feladatához kellett mintegy 40-50 kilónyi darálthús. A Kaposvári Húskombinát a húst nyilvánvalóan leszállította, de a számla elmaradt, s ezt kéri az Intézet igazgatója.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 04.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet idei ötödik számában megjelenő négy forrásismertetés közül három szorosabban-lazábban kapcsolódik az 1945 után bekövetkező államszocialista fordulathoz, míg a negyedik írás földrajzilag köthető az előbbiekhez. Ez utóbbi forrásismertetés ugyanis Kárpátaljához kötődik, amely a huszadik század során Magyarország, Csehszlovákia és a Szovjetunió részét is képezte. Jelen esetben a helyszín még a Magyar Királyság, az időpont pedig 1914 mint háborús év.
Az időrendet követve első a már említett Kárpátaljához kötődő forrásismertetés Suslik Ádám (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) tollából. A szerző két dokumentum segítségével mutatja be, hogy az 1914 szeptemberében lezajlott orosz betörés után a visszavonuló osztrák-magyar csapatok miként egészítették ki hiányos ellátmányukat rekvirálásokkal az északkelet-magyarországi hadműveleti területen.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) írásában az olvasókat 1953-ba, de már a Sztálin halála utáni időszakba kalauzolja el. Az általa ismertetett dokumentum Fehér Lajos kulákokkal kapcsolatos álláspontját mutatja be – amelyek már magukon viselik az „új szakasz” nyomát. A szerző egy érdekességre is felhívja a figyelmet: az 1950-es években két Fehér Lajos is foglalkozott a magyarországi agrárium átalakításával. A téziseket jegyző Fehér Lajos újságíró közülük az ismertebb – voplt azonban egy névrokona, aki az MDP Központi Vezetőségének Mezőgazdasági Osztályán dolgozott. Alkalmasint pedig az is előfordult, hogy a két Fehér Lajos ugyanazon a testületi ülésen volt jelen.
Akárcsak a „kulákkérdés,” úgy a koncepciós perek, illetve azok át-, felülvizsgálata is vastagon kötődnek a régió sztálinista korszakához. Bessenyei Vanda (doktoranda, Szegedi Tudományegyetem) az egyik legismertebb csehszlovák koncepciós per felülvizsgálati folyamatának egy részét mutatja be. Rudolf Slánský, „a csehszlovák Rajk” rehabilitációjának ügyét a hasonló, magyarországi eseményekkel állítja párhuzamba, felhívva a figyelmet arra, hogy 1953 után Budapesten a legfelsőbb vezetésben átrendeződés zajlott, míg Prágában gyakorlatilag 1968-ig megmaradt a neosztálinista irányítás.
Kládek László (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Kormárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) forrásismertetése a sztálinista, államosító korszakhoz áttételesen kapcsolódik: a termékeiről jól ismert dorogi hanglemezgyár a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat gyáregységeként működött, amely a különböző államosított cégek egyesítése nyomán 1951-ben jött létre. Az ismertetés a dorogi üzemegység létrejöttét, valamint működésének első éveit mutatja be részletesen.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2023. november 8.
Miklós Dániel
főszerkesztő