Nagy földrengés Kecskeméten.Tovább
Fasiszták és homoszexuálisok a Fradi elnökségében 1961
„A Belügyminisztérium dokumentált és tanúkkal bizonyított jelentése szerint az FTC-ben jelenleg 45 olyan személy van, aki reakciós, fasiszta szemléletű, büntetett előéletű, vagy erkölcstelen életet él. Kiemelkedő közülük […] az FTC elnökhelyettese és egyben pártalapszervezetének titkára, aki a múltban fasiszta szervezetek tagja volt, jelenleg is fasiszta magatartást tanúsít, és egyébként homoszexuális kapcsolata van egyes sportolókkal.”
Forrás
| MSZMP Központi Bizottság Párt és Tömegszervezetek Osztálya | B i z a l m a s ! |
{kézírással: 86/25}
Tájékoztató jelentés a T i t k á r s á g n a k az FTC-ben lefolytatott belügyi vizsgálatról.
Ismeretes, hogy a felszabadulás óta a Ferencvárosi Torna Club körül reakciós elemek tömörülnek és felhasználva a Club népszerűségét, a szocialista rendszer ellen izgatnak. A belügyi szervek nemrégen vizsgálatot folytattak és megállapították, hogy az ellenséges elemek a Club vezetésében is beépültek, kihasználva elvtársaink ébertelenségét, illetve a klub-sovinizmusból fakadó politikai vakságát.
A Belügyminisztérium dokumentált és tanúkkal bizonyított jelentése szerint az FTC-ben jelenleg 45 olyan személy van, aki reakciós, fasiszta szemléletű, büntetett előéletű, vagy erkölcstelen életet él. Kiemelkedő közülük {név anonimizálva} az FTC elnökhelyettese és egyben pártalapszervezetének titkára, aki a múltban fasiszta szervezetek tagja volt, jelenleg is fasiszta magatartást tanúsít és egyébként homoszexuális kapcsolata van egyes sportolókkal.
A KB Párt és Tömegszervezetek Osztálya ez ügyben megbeszélést tartott a MB, az MTSH, az ÉDOSZ, a Bp. IX. kerületi Pártbizottság képviselőivel és az alábbi intézkedéseket látja szükségesnek:
1. A IX. kerületi Pártbizottság vizsgálja felül az FTC pártszervezetét. {név anonimizálva} zárja ki a pártból és ezt követően őt a belügyi szervek vonják felelősségre.
2. A többi személyt az FTC Elnöksége az egyesületi alapszabályok értelmében zárja ki a Clubból.
3. A Budapesti Pártbizottság gondoskodjon arról, hogy a jövőben az FTC pártellenőrzése teljes egészében a IX. kerületi Pártbizottság hatáskörébe tartozzon. A kerületi pártbizottság és az ÉDOSZ vezetősége erősítse meg az FTC Elnökségét és szakosztály vezetőségeit politikailag képzett káderekkel.
4. Az intézkedések során hangsúlyozni kell, hogy mindez nem az FTC ellen, hanem a benne és körülötte megbújó reakciós személyek ellen irányul.
Kérjük a Titkárságot, hogy hagyja jóvá a jelentést.
Budapest, 1961. október 7.
Sándor József s. k.
MOL-M-KS-288-7/118. ő. e. (Magyar Országos Levéltár - Magyar Szocialista Munkáspárt - Titkárság)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 08.
Az egység jegyében megalakult a Magyar Zsidók Országos Egyesülete.
A SZIT üzemi úttörőcsapatok szervezését kezdi meg.Tovább
A KISZ KB jelzésére a KB Párt és Tömegszervezeti Osztálya előterjesztést készített Aczél György számára, hogy a „nyilvánosság legteljesebb...Tovább
A Hazafias Népfront támogatásával megalakították a Népfőiskolások Baráti Körét. Ez a lépés is a demokratikus erők összefogását szolgálta,...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő
