"Férje ott akarta hagyni... ezért keresett valami vigaszt a jósoltatásban"

A jósoltatás miatt pártból kizárt munkásnő esete

„Krisztus nevében bibliai idézetekkel agitált, vallási szektás nézeteket terjesztett. Jósnőhöz járt, ahová a dolgozó társait is magával vitte. A vele való többszöri foglalkozás dacára nem változott. Ezen magatartása nem egyeztethető össze a párttagsággal.”

Források

A Budapesti Harisnyagyár alapszervezeti taggyűlésének jegyzőkönyve

"... Ezenkívül ismerteti az alapszervezeti vezetőség javaslatát, amely szerint K. elvtársnő igen becsületes, demokratikus érzelmű elvtársnő, az ellenforradalom alatt bebizonyította, hogy mennyire kiáll a párt mellett, elsőként jelentkezett felvételre, a kommunistákat megvédte, azonban politikai képzettsége hiányos, és agitációjában igen komoly és káros hibákat követ el. Krisztus nevében és bibliai idézetekkel agitál, amely nem összeegyeztethető párttagságával. K.-néval foglalkoztak, sajnos eredmény nélkül. Ezek után járt még jósoltatni, sőt másokat is belevont ebbe. Ezért az alapszervi vezetőség javaslata K.-né elvtársnő pártból való kizárása.

Elnök ezután felteszi a kérdést, hogy szóljanak hozzá a fenti ügyhöz:
K.-né: - Belátja, hogy hibázott, azonban férje ott akarta hagyni és nagyon el volt keseredve, ezért keresett valami vigaszt a jósoltatásban. Spiritiszta szeanszon (sic!) nem volt, csak tudott róla, hogy az a férfi, akivel a jósnőnél ismerkedett meg, ezzel foglalkozik. Bent a munkahelyen elmesélte az esetet a jósnővel, és többen jelentkeztek, kérték őt, vigye el őket. Miután a jósnő másnak nem volt hajlandó jósoltatni, ő ajánlotta a János atya nevű spiritisztát, akinél azonban ő nem volt. Az ügy egyébként rendőrségre is került, kétszer volt kihallgatáson, de ellene megszüntették az eljárást. Belátja, hogy nagyon súlyos hibát követett el, de még ma is minden gondolata a párt, és kéri, hogy tekintsenek el helytelen cselekedetétől.

- Megállapítja, hogy K.-nénak zavaros ideológiai nézeteire már korábban is felfigyeltek, azonban azt hitték, hogy lehet nevelni rajta. M. elvtárs, a bizalmija foglalkozott vele, sőt a 4-es alapszerv is. A bibliai nézetek a marxista világszemlélettel össze nem egyeztethetőek, munkahelyén sem szeretik, intrikus természet, durván, nyersen mondja meg véleményét, V.-néval kapcsolatos megállapításai is helytelenek. A fegyelmi bizottság előtt tett bizonyos drasztikus kifejezésekkel kapcsolatban személyeskedést idézett elő, ami nem felel meg a valóságnak. Megállapítja, hogy K.-né árt a pártnak, nem tud megfelelően, politikusan agitálni, tanulni nem akar, nincs fejlődési lehetőség, egyetért a javaslattal.

- Megállapítja, hogy a személyi kérdéseket félretéve a marxista elmélettel összeegyeztethetetlen bibliai idézetekkel agitálni. Ha egy kommunista már olyan fejlett, hogy meg tudja magyarázni a vallás keletkezését, annak okait, az helyes, de így a legnagyobb mértékben helyteleníti. Véleménye szerint vallási szellemben nevelkedett, ettől még nagyon megbecsült dolgozója lehetne a társadalomnak, de hibás nézetekkel a pártnak tagja nem lehet senki.

H. Gy.-né: - Pártból való kizárását ugyan javasolja, de felteszi a kérdést, nem taszítjuk-e bele jobban az ilyen irányú dolgokba, ha kizárjuk a pártból. Mentségére hozza fel az elvtársnőnek idős korát és megállapítja, hogy ebben a korban már nehéz az átnevelődés, de helyes volna, ha a Pártvezetőség továbbra is foglalkozna az elvtársnő nevelésével.

É. elvtárs: - A kerületi Pártbizottság is foglalkozott K. elvtársnő ügyével. K. elvtársnő érdeme, hogy az ellenforradalom után az elsők között volt, aki kiállt a Párt mellé és be is lépett a pártba. Hibája az, hogy a személyes figyelmeztetés ellenére nem változtatott a cselekedetein, de megállapítja, hogy hibás az alapszervezet is, miután taggyűlésen előbb nem foglalkoztak a kérdéssel. Javasolja a taggyűlés felé, hogy ne zárják ki K.-né elvtársnőt a pártból, hanem utolsó figyelmeztetést kapjon, ami után kizárás következik, illetve adjon a taggyűlés félév próbaidőt neki ahhoz, hogy a magatartásán változtasson.

B.-né elvtársnő: - Csatlakozik É. elvtárs javaslatához, hogy foglalkozzanak az elvtársnővel, megjegyezve azt, hogy eddig ki foglalkozott egyáltalán K.-né elvtársnővel, hogy politikailag fejlessze magát.

D. elvtársnő: - Megállapítja, hogy K. elvtársnő, aki paraszt származású, azért juthatott idáig, mert általában a falusi emberek, különösen téli estéken a bibliát olvassák. Bár a marxizmus tanításával ez nem egyezik, nem tartja helyesnek a kizárását, mert ez családjára rossz fényt vet. Ugyanakkor megjegyzi még azt is, hogy a bibliai idézetek a párt hátrányára voltak, de ő így akarta az embereket megnevelni.

Sz. elvtárs: - K. elvtársnő felszólalásával ért egyet, gazdasági munkájában nem éri hátrány, ha kizárják a pártból. D.-né felszólalásának azzal a részével ért egyet, hogy K. elvtársnő idős, és ebben a korban hajlamosak a vallásosságra, de nem ért egyet azzal, hogy bibliai magyarázatokkal próbálta az embereket megnevelni, mivel leszögeztük, hogy a párt elmélete nem egyezik az isteni tanításokkal. Hibájául rója fel K. elvtársnőnek, hogy taggyűléseken nem vett részt, pártmunkát nem végzett, sőt párttagsági díjjal sok esetben elmaradt. Javasolja a kizárását.

P.-né elvtársnő: - Nem ért egyet D. elvtársnővel, hogy azért nem szabad kizárni nevezettet a pártból, mert mit fog szólni a családja, mivel azok magas pártfunkcióban vannak, ők is hibásak, hogy K. elvtársnő idáig jutott. Azt azonban nem érti, miért lépett be a pártba, ha annak elméletével nincsen tisztában, illetve, ha nem tudta azt, hogy a bibliai idézetek terjesztése az emberek között nem egyezik a marxista elmélettel. Végezetül megjegyzi, K. Aranka elvtársnőről nem feltételezi, hogy személyi bosszúból azon lenne, hogy egy elvtársat kizárjanak a pártból. Javasolja a pártból való kizárását.

- Felveti a taggyűlés felé, hogy miért nincs itt a formázóból senki, akik végeredményben abban az időben vele együtt dolgoztak. Hibának tartja azt is, hogy M. elvtárs nincs jelen a taggyűlésen, holott abban az időben, amikor ez az egész rendőrségi ügy megindult, ő volt a pártbizalmija K. elvtársnőnek. Megállapítja, hogy a formázóban dolgozók között különösebb szervezést nem kellett ahhoz kifejteni, hogy elmenjenek a jósnőhöz, mert ott általában az ilyen dolgokat kedveli a dolgozók egy része. Továbbá felveti, hogy K. elvtársnő már akkor a pártnak tagja volt, amikor az üzemben azért még kinevették őket. Felteszi a kérdést, mit tett a pártszervezet azért, hogy K. elvtársnőt helyes irányban (sic!) vezesse. Hibájául rója fel, hogy annak ellenére, hogy megbeszélték, mindenen részt vesz, mégse jött el semmiféle rendezvényre. Ha értelmileg nézzük, nem helyes, hogy a pártnak tagja legyen, de korlátoltságán múlik, hogy ilyenekkel foglalkozik, és nem javasolja a pártból való kizárását.

H.-né elvtársnő: - Vallás kérdésében egyetért Sz. és a többi felszólaló elvtársakkal, ugyanakkor D. elvtársnő felszólalásának ahhoz a részéhez csatlakozik, hogy korlátoltsága miatt foglalkozott ilyen ügyekkel. H. elvtársnő személyesen felkérte, hogy lépjen ki a pártból, de ő azt válaszolta, hogy a kerületi pártbizottság az ő oldalán áll, és így nem lép ki a pártból. Gazdasági munkáját rendesen elvégzi. Arra azonban felkéri K. elvtársnőt, hogy a fegyelmi ügyét ne beszélje meg Sz. szaktársnővel, mert az olyan konzekvenciákat von le ebből, hogy a 10 tojás eladása miatt akarják a pártból kizárni. A pártból való kizárását nem javasolja.

K. Aranka elvtársnő: - "Párttagságunk színvonalának emelése érdekében sok olyan becsületes dolgozót nem veszünk fel a pártba, aki vallásos, mivel ez nem egyezik a marxista-leninista elmélettel." Nem tartja helyesnek, hogy K.-né, akinek sokkal súlyosabb vétkei vannak, a pártnak tagja legyen.

G. elvtársnő: - A fegyelmi bizottság megingott javaslatában, megállapítja ezek után, hogy ne legyenek párttagok a bizonytalanok, akik az egész ügyről most értesülnek. Ugyanakkor felveti, hogy félévvel ezelőtt, amikor a rendőrség is foglalkozott ezzel az üggyel, miért nem akkor tárgyalta az illetékes alapszerv az ügyet, miért hagyták eddig elhúzódni. Megjegyzi azt, ha a párthoz nem lenne hű, nem lépett volna be a pártba. Javasolja, hogy a kizárás helyett írásbeli fenyítésben részesítsük.

Elnök ezután szavazásra teszi fel a kérdést: ki szavaz K. elvtársnő pártból való kizárására és ki ellene? 10 fő kizárást javasol, 10 fő nem javasolja a kizárást.
É. elvtárs javasolja, hogy a végső döntést a kerületi pártbizottságra bízza a taggyűlés.
Elnök megállapítja, hogy a taggyűlés kezdetén jelen volt 26 fő, akikből 6 fő a taggyűlés befejezése előtt távozott, 10 fő igazoltan hiányzik (szabadság, betegség stb.), 2 fő igazolatlanul hiányzó.
Több tárgy nem lévén Elnök a taggyűlést bezárja.
K.m.f."

BFL (Budapest Főváros Levéltára) BB 8. fond. XXXV (8) C Budapesti Harisnyagyár iratai. MSZMP csúcsvezetőségi iratai. 1958. (részlet)

Ezen a napon történt május 11.

1904

Salvador Dalí, katalán-spanyol szürrealista festőművész († 1989)Tovább

1915

Gorlicei áttörés.Tovább

1931

A bécsi Creditanstalt bejelenti a csődöt – az európai pénzügyi válság kezdete.Tovább

1945

A magyar Aranyvonatot Salzburgban lefoglalja az amerikai hadsereg.Tovább

1948

Az 1902-ben alakult és 1944 áprilisáig folyamatosan működő Magyar Zsidó Ifjak Egyesülete, súlyos anyagi helyzetére és a munka...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.

Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.

Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.

Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.

Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2025. február 14.

Miklós Dániel
főszerkesztő