"Férje ott akarta hagyni... ezért keresett valami vigaszt a jósoltatásban"

A jósoltatás miatt pártból kizárt munkásnő esete

„Krisztus nevében bibliai idézetekkel agitált, vallási szektás nézeteket terjesztett. Jósnőhöz járt, ahová a dolgozó társait is magával vitte. A vele való többszöri foglalkozás dacára nem változott. Ezen magatartása nem egyeztethető össze a párttagsággal.”

Források

A Budapesti Harisnyagyár alapszervezeti taggyűlésének jegyzőkönyve

"... Ezenkívül ismerteti az alapszervezeti vezetőség javaslatát, amely szerint K. elvtársnő igen becsületes, demokratikus érzelmű elvtársnő, az ellenforradalom alatt bebizonyította, hogy mennyire kiáll a párt mellett, elsőként jelentkezett felvételre, a kommunistákat megvédte, azonban politikai képzettsége hiányos, és agitációjában igen komoly és káros hibákat követ el. Krisztus nevében és bibliai idézetekkel agitál, amely nem összeegyeztethető párttagságával. K.-néval foglalkoztak, sajnos eredmény nélkül. Ezek után járt még jósoltatni, sőt másokat is belevont ebbe. Ezért az alapszervi vezetőség javaslata K.-né elvtársnő pártból való kizárása.

Elnök ezután felteszi a kérdést, hogy szóljanak hozzá a fenti ügyhöz:
K.-né: - Belátja, hogy hibázott, azonban férje ott akarta hagyni és nagyon el volt keseredve, ezért keresett valami vigaszt a jósoltatásban. Spiritiszta szeanszon (sic!) nem volt, csak tudott róla, hogy az a férfi, akivel a jósnőnél ismerkedett meg, ezzel foglalkozik. Bent a munkahelyen elmesélte az esetet a jósnővel, és többen jelentkeztek, kérték őt, vigye el őket. Miután a jósnő másnak nem volt hajlandó jósoltatni, ő ajánlotta a János atya nevű spiritisztát, akinél azonban ő nem volt. Az ügy egyébként rendőrségre is került, kétszer volt kihallgatáson, de ellene megszüntették az eljárást. Belátja, hogy nagyon súlyos hibát követett el, de még ma is minden gondolata a párt, és kéri, hogy tekintsenek el helytelen cselekedetétől.

- Megállapítja, hogy K.-nénak zavaros ideológiai nézeteire már korábban is felfigyeltek, azonban azt hitték, hogy lehet nevelni rajta. M. elvtárs, a bizalmija foglalkozott vele, sőt a 4-es alapszerv is. A bibliai nézetek a marxista világszemlélettel össze nem egyeztethetőek, munkahelyén sem szeretik, intrikus természet, durván, nyersen mondja meg véleményét, V.-néval kapcsolatos megállapításai is helytelenek. A fegyelmi bizottság előtt tett bizonyos drasztikus kifejezésekkel kapcsolatban személyeskedést idézett elő, ami nem felel meg a valóságnak. Megállapítja, hogy K.-né árt a pártnak, nem tud megfelelően, politikusan agitálni, tanulni nem akar, nincs fejlődési lehetőség, egyetért a javaslattal.

- Megállapítja, hogy a személyi kérdéseket félretéve a marxista elmélettel összeegyeztethetetlen bibliai idézetekkel agitálni. Ha egy kommunista már olyan fejlett, hogy meg tudja magyarázni a vallás keletkezését, annak okait, az helyes, de így a legnagyobb mértékben helyteleníti. Véleménye szerint vallási szellemben nevelkedett, ettől még nagyon megbecsült dolgozója lehetne a társadalomnak, de hibás nézetekkel a pártnak tagja nem lehet senki.

H. Gy.-né: - Pártból való kizárását ugyan javasolja, de felteszi a kérdést, nem taszítjuk-e bele jobban az ilyen irányú dolgokba, ha kizárjuk a pártból. Mentségére hozza fel az elvtársnőnek idős korát és megállapítja, hogy ebben a korban már nehéz az átnevelődés, de helyes volna, ha a Pártvezetőség továbbra is foglalkozna az elvtársnő nevelésével.

É. elvtárs: - A kerületi Pártbizottság is foglalkozott K. elvtársnő ügyével. K. elvtársnő érdeme, hogy az ellenforradalom után az elsők között volt, aki kiállt a Párt mellé és be is lépett a pártba. Hibája az, hogy a személyes figyelmeztetés ellenére nem változtatott a cselekedetein, de megállapítja, hogy hibás az alapszervezet is, miután taggyűlésen előbb nem foglalkoztak a kérdéssel. Javasolja a taggyűlés felé, hogy ne zárják ki K.-né elvtársnőt a pártból, hanem utolsó figyelmeztetést kapjon, ami után kizárás következik, illetve adjon a taggyűlés félév próbaidőt neki ahhoz, hogy a magatartásán változtasson.

B.-né elvtársnő: - Csatlakozik É. elvtárs javaslatához, hogy foglalkozzanak az elvtársnővel, megjegyezve azt, hogy eddig ki foglalkozott egyáltalán K.-né elvtársnővel, hogy politikailag fejlessze magát.

D. elvtársnő: - Megállapítja, hogy K. elvtársnő, aki paraszt származású, azért juthatott idáig, mert általában a falusi emberek, különösen téli estéken a bibliát olvassák. Bár a marxizmus tanításával ez nem egyezik, nem tartja helyesnek a kizárását, mert ez családjára rossz fényt vet. Ugyanakkor megjegyzi még azt is, hogy a bibliai idézetek a párt hátrányára voltak, de ő így akarta az embereket megnevelni.

Sz. elvtárs: - K. elvtársnő felszólalásával ért egyet, gazdasági munkájában nem éri hátrány, ha kizárják a pártból. D.-né felszólalásának azzal a részével ért egyet, hogy K. elvtársnő idős, és ebben a korban hajlamosak a vallásosságra, de nem ért egyet azzal, hogy bibliai magyarázatokkal próbálta az embereket megnevelni, mivel leszögeztük, hogy a párt elmélete nem egyezik az isteni tanításokkal. Hibájául rója fel K. elvtársnőnek, hogy taggyűléseken nem vett részt, pártmunkát nem végzett, sőt párttagsági díjjal sok esetben elmaradt. Javasolja a kizárását.

P.-né elvtársnő: - Nem ért egyet D. elvtársnővel, hogy azért nem szabad kizárni nevezettet a pártból, mert mit fog szólni a családja, mivel azok magas pártfunkcióban vannak, ők is hibásak, hogy K. elvtársnő idáig jutott. Azt azonban nem érti, miért lépett be a pártba, ha annak elméletével nincsen tisztában, illetve, ha nem tudta azt, hogy a bibliai idézetek terjesztése az emberek között nem egyezik a marxista elmélettel. Végezetül megjegyzi, K. Aranka elvtársnőről nem feltételezi, hogy személyi bosszúból azon lenne, hogy egy elvtársat kizárjanak a pártból. Javasolja a pártból való kizárását.

- Felveti a taggyűlés felé, hogy miért nincs itt a formázóból senki, akik végeredményben abban az időben vele együtt dolgoztak. Hibának tartja azt is, hogy M. elvtárs nincs jelen a taggyűlésen, holott abban az időben, amikor ez az egész rendőrségi ügy megindult, ő volt a pártbizalmija K. elvtársnőnek. Megállapítja, hogy a formázóban dolgozók között különösebb szervezést nem kellett ahhoz kifejteni, hogy elmenjenek a jósnőhöz, mert ott általában az ilyen dolgokat kedveli a dolgozók egy része. Továbbá felveti, hogy K. elvtársnő már akkor a pártnak tagja volt, amikor az üzemben azért még kinevették őket. Felteszi a kérdést, mit tett a pártszervezet azért, hogy K. elvtársnőt helyes irányban (sic!) vezesse. Hibájául rója fel, hogy annak ellenére, hogy megbeszélték, mindenen részt vesz, mégse jött el semmiféle rendezvényre. Ha értelmileg nézzük, nem helyes, hogy a pártnak tagja legyen, de korlátoltságán múlik, hogy ilyenekkel foglalkozik, és nem javasolja a pártból való kizárását.

H.-né elvtársnő: - Vallás kérdésében egyetért Sz. és a többi felszólaló elvtársakkal, ugyanakkor D. elvtársnő felszólalásának ahhoz a részéhez csatlakozik, hogy korlátoltsága miatt foglalkozott ilyen ügyekkel. H. elvtársnő személyesen felkérte, hogy lépjen ki a pártból, de ő azt válaszolta, hogy a kerületi pártbizottság az ő oldalán áll, és így nem lép ki a pártból. Gazdasági munkáját rendesen elvégzi. Arra azonban felkéri K. elvtársnőt, hogy a fegyelmi ügyét ne beszélje meg Sz. szaktársnővel, mert az olyan konzekvenciákat von le ebből, hogy a 10 tojás eladása miatt akarják a pártból kizárni. A pártból való kizárását nem javasolja.

K. Aranka elvtársnő: - "Párttagságunk színvonalának emelése érdekében sok olyan becsületes dolgozót nem veszünk fel a pártba, aki vallásos, mivel ez nem egyezik a marxista-leninista elmélettel." Nem tartja helyesnek, hogy K.-né, akinek sokkal súlyosabb vétkei vannak, a pártnak tagja legyen.

G. elvtársnő: - A fegyelmi bizottság megingott javaslatában, megállapítja ezek után, hogy ne legyenek párttagok a bizonytalanok, akik az egész ügyről most értesülnek. Ugyanakkor felveti, hogy félévvel ezelőtt, amikor a rendőrség is foglalkozott ezzel az üggyel, miért nem akkor tárgyalta az illetékes alapszerv az ügyet, miért hagyták eddig elhúzódni. Megjegyzi azt, ha a párthoz nem lenne hű, nem lépett volna be a pártba. Javasolja, hogy a kizárás helyett írásbeli fenyítésben részesítsük.

Elnök ezután szavazásra teszi fel a kérdést: ki szavaz K. elvtársnő pártból való kizárására és ki ellene? 10 fő kizárást javasol, 10 fő nem javasolja a kizárást.
É. elvtárs javasolja, hogy a végső döntést a kerületi pártbizottságra bízza a taggyűlés.
Elnök megállapítja, hogy a taggyűlés kezdetén jelen volt 26 fő, akikből 6 fő a taggyűlés befejezése előtt távozott, 10 fő igazoltan hiányzik (szabadság, betegség stb.), 2 fő igazolatlanul hiányzó.
Több tárgy nem lévén Elnök a taggyűlést bezárja.
K.m.f."

BFL (Budapest Főváros Levéltára) BB 8. fond. XXXV (8) C Budapesti Harisnyagyár iratai. MSZMP csúcsvezetőségi iratai. 1958. (részlet)

Ezen a napon történt december 04.

1914

Az első világháború orosz frontján megkezdődik a limanowai csata.Tovább

1944

A szovjet Vörös Hadsereg elfoglalja Miskolcot.Tovább

1956

Az asszonyok tüntetése a budapesti Hősök terén.Tovább

1978

Budapesten rendezték meg az I. Országos Gyermekkönyvhetet, amit az ENSZ által kezdeményezett nemzetközi gyermekév keretében tartottak meg...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Az ArchívNet idei ötödik számában megjelenő négy forrásismertetés közül három szorosabban-lazábban kapcsolódik az 1945 után bekövetkező államszocialista fordulathoz, míg a negyedik írás földrajzilag köthető az előbbiekhez. Ez utóbbi forrásismertetés ugyanis Kárpátaljához kötődik, amely a huszadik század során Magyarország, Csehszlovákia és a Szovjetunió részét is képezte. Jelen esetben a helyszín még a Magyar Királyság, az időpont pedig 1914 mint háborús év.

Az időrendet követve első a már említett Kárpátaljához kötődő forrásismertetés Suslik Ádám (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) tollából. A szerző két dokumentum segítségével mutatja be, hogy az 1914 szeptemberében lezajlott orosz betörés után a visszavonuló osztrák-magyar csapatok miként egészítették ki hiányos ellátmányukat rekvirálásokkal az északkelet-magyarországi hadműveleti területen.

Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) írásában az olvasókat 1953-ba, de már a Sztálin halála utáni időszakba kalauzolja el. Az általa ismertetett dokumentum Fehér Lajos kulákokkal kapcsolatos álláspontját mutatja be – amelyek már magukon viselik az „új szakasz” nyomát. A szerző egy érdekességre is felhívja a figyelmet: az 1950-es években két Fehér Lajos is foglalkozott a magyarországi agrárium átalakításával. A téziseket jegyző Fehér Lajos újságíró közülük az ismertebb – voplt azonban egy névrokona, aki az MDP Központi Vezetőségének Mezőgazdasági Osztályán dolgozott. Alkalmasint pedig az is előfordult, hogy a két Fehér Lajos ugyanazon a testületi ülésen volt jelen.

Akárcsak a „kulákkérdés,” úgy a koncepciós perek, illetve azok át-, felülvizsgálata is vastagon kötődnek a régió sztálinista korszakához. Bessenyei Vanda (doktoranda, Szegedi Tudományegyetem) az egyik legismertebb csehszlovák koncepciós per felülvizsgálati folyamatának egy részét mutatja be. Rudolf Slánský, „a csehszlovák Rajk” rehabilitációjának ügyét a hasonló, magyarországi eseményekkel állítja párhuzamba, felhívva a figyelmet arra, hogy 1953 után Budapesten a legfelsőbb vezetésben átrendeződés zajlott, míg Prágában gyakorlatilag 1968-ig megmaradt a neosztálinista irányítás.

Kládek László (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Kormárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) forrásismertetése a sztálinista, államosító korszakhoz áttételesen kapcsolódik: a termékeiről jól ismert dorogi hanglemezgyár a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat gyáregységeként működött, amely a különböző államosított cégek egyesítése nyomán 1951-ben jött létre. Az ismertetés a dorogi üzemegység létrejöttét, valamint működésének első éveit mutatja be részletesen.

Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2023. november 8.
Miklós Dániel
főszerkesztő