Szajna parti séták Nyíregyházán

Punk és állambiztonság egy vidéki városban a nyolcvanas években

1985. augusztus 12-re virradóra valaki horogkereszteket, bekarikázott A-betűt és PUNK feliratot rajzolt Nyíregyháza legnagyobb lakótelepén, a Jósavárosban, közelebbről a Korányi Frigyes utca és a Korányi köz sarkán álló ABC falára. Az esemény másnap jutott megyei rendőr-főkapitányság III/III. osztálya tudomására, ahol "Figuráns" fedőnéven, falra írással elkövetett izgatás bűncselekmény ügyében indítottak nyomozást a tettes vagy tettesek felderítésére. A firkálásról készült fényképfelvételeket írásszakértői vizsgálatra küldték, és megkezdték a számításba jöhetők körének szűkítését.

 GI operatív meghallgatásáról

SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI
RENDŐRFŐKAPITÁNYSÁG
III/III. OSZTÁLYA

 SZIGORÚAN TITKOS!
Tárgy: GI operatív meghallgatásáról

JELENTÉS
Nyíregyháza, 1985. február 5.

Jelentem, hogy a MRFK Bűnöldözési Osztálya GI [...] 6. sz. Általános Iskola 8. osztályos tanulóját, [...] jegyzőkönyvileg kihallgatta, mint elkövetőt.

A kihallgatására 1985. január 3-án került sor, mely során megtudtuk, hogy szülei lakásán nevezett szobájának falára kékszínű zsírkrétával pank együttesek nevei voltak kiírva, valamint 10x10 cm nagyságú horogkereszt volt rajzolva.

Nevezettet a fenti jelenségekkel kapcsolatban elszámoltattuk, melynek során megtudtuk tőle, hogy a pank zenei irányzatot követi, a Sex Pistols pank együttes a kedvenc együttese. A horogkeresztet kb. 3 hete rajzolta a falra. A horogkereszttel kapcsolatban elmondta, hogy tudatában van annak hogy az mit jelképez és azért rajzolta , mert tetszik neki. Elmondta azt is, hogy vannak olyan barátai, illetve ismer olyan fiatalokat, akik hozzá hasonló gondolkodásúak, illetve a pank irányzatot képviselik. Itt tesz említést arról, kb. 2 éve a Nyíregyházi 6. sz. Általános Iskolában BGY, aki szintén az említett iskolának volt a tanulója, az iskola WC-jét rajzolta tele horogkeresztekkel.
Barátai közül SZA (Atesz) Nyíregyháza, Arany J. u. [...] szám alatti lakos , aki jelenleg katona, nagy "náci barát", szereti a fasisztákat, Hitler a példaképe, Katonai szolgálatra történt bevonulása előtt ő volt a Spartacus meccseken a "B" közép vezére. A stafétabotot átadta "Impó" becenevű személynek, nevezett azonos NCS foglalkozása: asztalos tanuló a 107. sz. Szakmunkásképző Intézetben.

SZA-ról elmondta, hogy több esetben járt fenn a lakásán. A szobájának egyik részén ki van függesztve egy magyar nemzeti színű zászló, amely 30x50 cm nagyságú , rajta vannak kifüggesztve különböző nagyságú pank jelvények. A zászló fehér részében pank felirat, valamint angolul írva, hogy "nem akarunk háborút."
Alkalmanként lakásán meglátogatta A-t , aki olyankor megkérdezte tőle, hogy "ki az ősapánk", válaszra sem várva, mondta, hogy Hitler.
Megkérdezte még GI-től, "melyik a legjobb kereszt?"- a horogkereszt. Többször megkérdezte, szereti-e már Hitlert. Több esetben beszélt a németekről, Hitlerről.

1984 nyár végén GI egyik délután SZA-nál volt, pank együttes felvételeit hallgatták, amit megjelent MZ Nyíregyháza, Széchenyi utcai lkaos és egy szőke 16-17 éves lány. SZA megkérdezte, MZ-t hogy elhozta-e az ígért anyagot Akkor MZ átadott SZA-nak egy szürkés-kékes színű papírmappát, amelyben legalább 30-40 géppel írt oldal volt. GI megkérdezte, hogy mi ez és bele nézhet-e. Megengedték neki. Egyik lap tartalmát utólag elolvasta. A II: világháború eseményeit tartalmazta, a koncentrációs táborokról a "halálégetőkről" szólt, akiket 4 havonta cseréltek, ezt követően kivégezték.
SzA-ék felhívták a figyelmét, hogy arról az anyagról nem beszélhet senkinek, mert az államsértő, s ha elmondja, akkor meghal.

SZA szilveszterkor itthon volt, szilveszter másnapján, mikor találkoztak SZA megkérdezte, hogy voltak-e szilveszter éjszaka a Kossuth téren. GI mondta, hogy igen. SZA elmondta, hogy ők is voltak, a Kossuth téren, s ők énekeltek, buzdították a résztvevőket. Mivel elég gyakran megjelentek a rendőrök, énekeltek olyan szövegeket pl.: "nemcsak a szovjeteké a világ, mert az úton poroszkál néhány német hadosztály..." a további szövegre GI nem emlékezett. SZA azt is említette neki, hogy MZ barátjával voltak a hangadók.

Ezen a napon történt július 01.

1903

Elindul az első Tour de France.Tovább

1904

Megkezdődnek a III. nyári olimpiai játékok St. Louisban.Tovább

1933

Építeni kezdik a lakihegyi adótornyot.Tovább

1990

Az NDK és az NSZK vám – és valutaunióra lép.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Alakítók vagy elszenvedők? Személyek, családok, csoportok a huszadik századi történelemben

Tisztelt Olvasók!

A geológiától kölcsönzött szóval élve az ArchívNet idei második száma egyfajta „társadalmi szelvényt” kíván az olvasók elé tárni. A társadalom rétegei hasonlatosak bolygónk kőzettakarójához, amelyeket egyben, egyszerre nehéz áttekinteni, nem is beszélve arról – hogy akárcsak a geológia esetében – térben és időben is nagy eltérések mutatkozhatnak egy-egy országot mintául véve.
Jelen szám a tizenkilencedik-huszadik század magyar társadalmáról kíván egy szelvényt bemutatni, mind az alsó, közép és felső rétegekről. Olyan személyekről, csoportokról, akik között voltak, akik alakították az eseményeket, míg mások csak leginkább elszenvedték az idők változását, azonban erről – a mi, vagyis az utókor szerencséjére – írásban adtak számot.

Az időrendet követve az első Hlbocsányi Norbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára) az írása, aki cégbírósági iratok segítségével mutatja be egy jelentős kereskedőcsalád, a Kohnerek osztrák-monarchiabeli felemelkedését, majd 1920-30-as évekbeli gazdasági hatalmuk elsorvadását. Csunderlik Péter (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, tudományos munkatárs Politikatörténeti Intézet) a társadalom középső rétegéhez tartozó értelmiség egy részét mutatja be írásában. Az általa bemutatott dokumentum egy lista azokról a személyekről, akik a Galilei-kör tagjaként 1919-ben felajánlották szolgálataikat a Forradalmi Kormányzótanácsnak.

Szlávik Jánosné (helytörténész, Gödöllő) a második világháború magyarországi harcainak időszakába kalauzol el minket Bőti Imre csendőr főtörzsőrmester naplóján keresztül, aki személyes sorsának viszontagságos voltáról adott számot írásában. Magos Gergely (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) retrospektív egodokumentumokat prezentál és elemez publikációjában. Írásának fő célja nemcsak maguknak a szövegeknek a bemutatása, hanem hogy a főként az értelmiség soraiból származó szerzők a hosszú negyvenes évek folyamán miként alakították át önmagukról szóló írásaikban a korábbi életeseményeiket.

Az időrendi sort Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks) forrásismertetése zárja. Az ArchívNet hasábjain korábban Keresztes Csaba már foglalkozott az ún. 1988-as „metróbalhéval”, azonban Tóth Eszter Zsófia ezúttal az 1980-as évekbeli magyarországi skinhead-mozgalmat a tagok társadalmi háttere felől közelíti meg bírósági iratok alapján.

Egyúttal felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei harmadik számába továbbra is várjuk a forrásismertetéseket a huszadik századi gazdaság- és társadalomtörténetre, valamint külföldi konfliktusokra vonatkozóan.
  

Budapest, 2022. május 27.
Miklós Dániel
főszerkesztő