Első útján jéghegynek ütközik a Titanic utasszállító luxushajó 23:40 perckor, 150 kilométerrel Új-Fundland partjai előtt. Másnap hajnalra...Tovább
Szajna parti séták Nyíregyházán
Punk és állambiztonság egy vidéki városban a nyolcvanas években
1985. augusztus 12-re virradóra valaki horogkereszteket, bekarikázott A-betűt és PUNK feliratot rajzolt Nyíregyháza legnagyobb lakótelepén, a Jósavárosban, közelebbről a Korányi Frigyes utca és a Korányi köz sarkán álló ABC falára. Az esemény másnap jutott megyei rendőr-főkapitányság III/III. osztálya tudomására, ahol "Figuráns" fedőnéven, falra írással elkövetett izgatás bűncselekmény ügyében indítottak nyomozást a tettes vagy tettesek felderítésére. A firkálásról készült fényképfelvételeket írásszakértői vizsgálatra küldték, és megkezdték a számításba jöhetők körének szűkítését.
DI tájékoztatásáról
SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI
RENDŐRFŐKAPITÁNYSÁG
III/III. OSZTÁLYA
SZIGORÚAN TITKOS!
Tárgy: DI tájékoztatásáról
JELENTÉS
Nyíregyháza, 1985. szeptember 17.
Jelentem, hogy 1985. szeptember 9-én DI-nal találkoztam, amely során "Sunya" (KI) és társaival kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatott:
1985. szeptember 7-én du. kb. 14 óra 30 perckor a Krúdy moziba ment húgával. A Krúdy mozinál véletlenül összetalálkozott ismerősei közül: "Sunya", "Mini", MZ (kis mák), SZG (Lajka) nevű személyekkel. Rövid ottléte alkalmával egy beszélgetés végén a következőkre lett figyelmes: Sunyáék arról beszélgettek, hogy rokkfesztivált terveznek, Nyíregyházán a sóstói erdőben, mely színhelyre a Tölgyes csárdánál kell elmenni. Résztvevőknek az lesz a jel, hogy "Mini" a Tölgyes csárdával szemben a buszmegállóban fog állni. Sunya arról is beszélt, hogy két személye kellene neki, aki az állomásra a rendezvénnyel kapcsolatban, kimenne. DI többet a beszélgetésből nem tudott megjegyezni, mivel "Sunya" és társai elmentek, ő meg a húgával bement a moziba.
DI közölte, hogy a rendezvényről konkrétabbat megtud, azt a tudomásomra hozza.
DI tájékoztatása megerősíti "Bánkuti P." fn. tmb. jelentését. Az információ arra utal, hogy KI-ék rendezvényt szerveznek, amelyre csak bizalmas kapcsolataikat hívják meg.
A rendezvény időpontját, helyét pontosítjuk. A csoportot és a rendezvényt ellenőrizzük "Bánkuti P." fn. tmb útján, ezenkívül megpróbáljuk bevezetni a csoportba "Pók Csaba" fn. tmb-t. A csoportból javaslom operatív célra felszanálni szervünkkel szimpatizáló JT-t és DI-t.
Czirják János r. fhdgy.
EGYETÉRTEK:
Kerecseny László r. szds.
osztályveztő
Nytsz: 7/622
Készült : 1 pld-ban
Lerakva: "Figruáns" b. ny.
Készít.: CJ/Iné
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 14.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő