Szajna parti séták Nyíregyházán

Punk és állambiztonság egy vidéki városban a nyolcvanas években

1985. augusztus 12-re virradóra valaki horogkereszteket, bekarikázott A-betűt és PUNK feliratot rajzolt Nyíregyháza legnagyobb lakótelepén, a Jósavárosban, közelebbről a Korányi Frigyes utca és a Korányi köz sarkán álló ABC falára. Az esemény másnap jutott megyei rendőr-főkapitányság III/III. osztálya tudomására, ahol "Figuráns" fedőnéven, falra írással elkövetett izgatás bűncselekmény ügyében indítottak nyomozást a tettes vagy tettesek felderítésére. A firkálásról készült fényképfelvételeket írásszakértői vizsgálatra küldték, és megkezdték a számításba jöhetők körének szűkítését.

"FIGURÁNS" fn. bizalmas nyomozás befejezéséről 

SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI
RENDŐRFŐKAPITÁNYSÁG
III/III. OSZTÁLYA

SZIGORÚAN TITKOS!

ENGEDÉLYEZEM:

Dr. Koncz András r. ezredes főkapitány áb. helyettese

Tárgy: "FIGURÁNS" fn. bizalmas
nyomozás befejezéséről

1. példány

ÉRTÉKELŐ JELENTÉS
Nyíregyháza, 1986. február 21.

1985. augusztus 16-án "FIGURÁNS" fedőnéven bizalmas nyomozást rendeltünk el - rendkívüli esemény dosszié keretében - falraírással elkövetett, a Btk. 148. §-ba ütköző, izgatás bűncselekmény ismeretlen tettesének, vagy tetteseinek felderítésére, az ellenséges tevékenység további terjedésének megakadályozására, korlátozására.

Társ rendőri szerv útján jutott tudomásunkra, hogy 1985. augusztus 13-án Nyíregyháza, Jósaváros több pontján ismeretlen tettes(ek) horogkereszt rajzokat, valamint ellenséges tartalmú feliratokat készített(ek), piros és kék színű zsírkrétával. A horogkereszt-rajzok 15 és 120 cm méret között váltakoztak és 21 db-ot fedeztünk fel. Ezenkívül "Anarchya", "Punk" feliratokat észleltünk.

Az eseménnyel kapcsolatban tett előzetes intézkedések:
- A társ rendőri szervek a helyszíni szemléről jegyzőkönyvet készítettek.
- A rajzokat, feliratokat fotózás útján rögzítettük, festékmintát vettünk.
- Lekaparással, letörléssel a rajzokat, feliratokat megsemmisítettük.

Intézkedéseinket követően 1985. augusztus 14-én a cselekmény helyszínének környékén újabb két, hasonló módszerrel elkészített, kb. 50x50 cm nagyságú horogkereszteket fedeztünk fel. (A jelenségről fényképfelvételeket készítettünk, megsemmisítésére intézkedtünk.)

A bizalmas nyomozás során célunk volt az ellenséges rajzok, feliratok készítőinek felderítése, a cselekmény továbbterjedésének megakadályozása, bizonyítékok beszerzése, a társadalomra való veszélyesség mértékének megállapítása, a bűncselekmény elkövetés körülményeinek, kiváltó motívumainak pontosítása.

A feldolgozó munka során foganatosított intézkedések:

- A rendkívüli eseménnyel kapcsolatban - figyelembe véve, hogy augusztus 20-án a Jósavárosban nagyszabású szabadtéri programok megrendezésére került sor - e városrészben látókörünkbe került 6, fiatalokból álló laza csoportosulások, illetve politikai bűncselekmények miatt elítélt, e területen lakó személyek ellenőrzését megszerveztük. A laza csoportok tagjai közül már köztörvényes bűncselekmények miatt felelősségre vont személyeket a társ rendőri szervek útján elszámoltattuk, írásmintáikat beszereztük. A csoportokat preventív céllal bomlasztottuk. Azokat a fiatalokat, akik a törvénnyel nem kerültek még összetűzésbe, de a rendkívüli eseménnyel kapcsolatban felmerültek, operatív tiszt, hivatalos kapcsolat, társadalmi kapcsolat útján ellenőriztük, írásmintáikat beszereztük. Az augusztus 20-i rendezvény operatív biztosítására - rendkívüli esemény bekövetkezése, illetve újabb hasonló esemény előfordulásának elkerülése céljából - a tervezettől nagyobb létszámú operatív erőket, eszközöket vontunk be.
A foganatosított intézkedéseinkkel elértük, hogy az ünnepi rendezvénysorozat ideje alatt, illetve azt követően a bizalmas nyomozás során ezideig újabb rendkívüli esemény az adott térségben , illetve a megyeszékhelyen nem történt.

- A rendkívüli eseménnyel kapcsolatban keletkezett inkriminált feliratok, rajzok írásmintáit a központi nyilvántartási rendszerekben ellenőriztük. Írásminta adattárba történő besorolásra intézkedtünk.
Megállapítást nyert, hogy a kézírás nyilvántartásban az inkriminált felirat ismeretlen készítője nem merült fel. Az inkriminált feliratokat, rajzokat valószínű, hogy egy személy készítette.

- A megyeszékhelyen az Állambiztonsági Szerv előtt ismertté vált ellenséges falraírások, illetve más államellenes bűncselekmények miatt látókörünkbe került személyeket folyamatosan ellenőriztük. Megállapítottuk, hogy a fenti rendkívüli eseménynek nem ők a tettesei.

- Operatív meghallgatások útján tudomásunkra jutott, hogy a rendkívüli esemény idején NZs Nyíregyháza, Ungvár sétányon lakó személy és társai házibulit rendeztek N-ék lakásán. A rendkívüli esemény feliratait a lakás lépcsőházából kiindulva észlelték a járókelők a Korányi köz és a Korányi F. úton. A házibulin a város különböző pontjairól vettek részt pank zenei irányzatot követő fiatalok, kb. 8-10 fő. A csoportot és a lakásba feljáró személyeket ellenőriztük.
Operatív meghallgatások során merült fel BJ nyíregyházi lakos személye, aki a pank irányzatot "elvakult" formában követi öltözékében, viselkedésében, cselekedeteiben. Adatok keletkeztek arra vonatkozóan, hogy a rendkívüli esemény idején a helyszínen járt.

- Operatív meghallgatások, operatív tiszt személyes adatgyűjtése során mind több adat BJ (...) szakképzettsége nincs, foglalkozása: segédmunkás, pártonkívüli, büntetett előéletű, családi állapota nőtlen, Nyíregyháza, Árpád u. (...) alatti lakosra keletkezett a rendkívüli eseménnyel összefüggésben.
Megállapítottuk, hogy pank rajongó, korábban kapcsolatban állt a CPG együttessel. A rendkívüli esemény feliratai közül a bekarikázott "A"-t, "pank, anarchia" szavakat, kifejezéseket ő használja, illetve korábban készített ilyen feliratokat. B környezetében elmondta, hogy a falra, illetve egyéb felületre csak az anarchia szó kezdőbetűjét, az "A"-t írják ki, hogy a hatóság ne értse, miről van szó. Korábban B hordott a ruházatán bekarikázott "A" betűs jelvényt. A bizalmas nyomozás során látókörünkbe került személyek közül B volt az egyetlen, aki az inkriminált felirathoz hasonlóan az anarchia szót írásmintájában y-nal írta(ANARCHYA).
Az operatív úton szerzett írásmintákat szakértői véleményezés céljából megküldtük a BM III/III-3. Osztálynak. Az írásszakértői vélemény szerint a felküldött írásmintákból egyértelműen nem lehetett az elkövetőt azonosítani, de felhívta figyelmünket BJ-re, kinek írása igen sok hasonlóságot mutatott az inkriminált szöveggel.
Az előzetesen beszerzett közvetett operatív bizonyítékok, írásszakértői vélemény alapján, kezdeményezésünkre a Nyíregyházi Rendőrkapitányság 1985. december 5-én büntetőeljárást rendelt el, közösség megsértése vétség miatt BJ és társai ellen. A büntetőeljárás során BJ-től az inkriminált íráshoz hasonló körülmények között újra írásmintát vettek ki, melyet szakértői vizsgálatra megküldtek. Az írásszakértő a rendelkezésre bocsátott anyagok alapján egyértelmű szakvéleményt nem tudott adni (az inkriminált anyag nem volt elégséges mennyiségű). A büntetőeljárás során a célszemély bűnösségét nem sikerült bizonyítani, bizonyítékok hiányában az eljárást megszüntették.

A bizalmas nyomozás során beszerzett közvetett operatív bizonyítékok, az írásszakértői vélemény, az összkörülmények mind azt valószínűsítik, hogy BJ követte el a rendkívüli eseményt. A célszemély rendkívüli eseménnyel kapcsolatos tevékenységének bizonyítására azonban a jövőben sincs reális esély.

BJ személyével, eddigi életvitele, magatartása alapján operatív szempontból a jövőben számolnunk kell. (...) Államellenes bűncselekmény elkövetésétől sem riad vissza. Javaslom az ügy lezárását követően BJ kutatónyilvántartásba sorolását, operatív ellenőrzésének megszervezését.

A fentiek alapján kérem engedélyezni "FIGURÁNS" fn. bizalmas nyomozás befejezését.

Czirják János r. fhdgy.

EGYETÉRTEK:

Kerecseny László r. szds.
osztályvezető

Nyt. sz: 7/127
Készült: 3 pld-ban
Kapja: 1. sz. pld. rk-dba
   2. sz. pld. BM III/III-3. O.
   3. sz. pld. BM III/III-B Alo.
Készít: CJ/Iné

[Kézzel írt megjegyzés:]
Értékelő jelentésről 1 pld. fénymásolat készült BJ nyilvántartásba vett személy anyagába.
Nyh. 1986. máj. 12. Czirják József

Ezen a napon történt május 16.

1911

Rodolfo (er. Gács Rezső) bűvész (†1987)Tovább

1931

A Nemzeti Radikális Párt, a Frontharcosok Nemzeti Pártja és az Ifjú Magyarok Nemzeti Pártja egyesült Nemzeti Radikális Párt néven.Tovább

1935

Csehszlovákia és a Szovjetunió kölcsönös segélynyújtási szerződést köt.Tovább

1950

A KIE közgyűlése – szabálytalanul – Bereczky Albert püspök elnökletével kimondta a KIE feloszlását. Utoljára a kecskeméti KIE tartotta meg...Tovább

1960

Theodore H. Maiman megalkotja az első lézertTovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Megélt történelem ‒ személyes források a két világháború idejéből

 

Levéltárosok, történészek régóta vitatkoznak azon, hogy a múlt megismerésében mi a szerepük az olyan személyes dokumentumoknak, mint a naplók, visszaemlékezések, önéletrajzok vagy magánlevelek. Van-e egyáltalán forrásértékük, és ha igen, milyen kritériumoknak kell megfelelniük? Sokáig úgy vélték, hogy csupán kiegészítő funkciójuk van: az elsődlegesnek tekintett levéltári források mellett mindössze a történeti összkép árnyalására, a kor hangulatának megfestésére, valamint a többi adat ellenőrzésére használhatóak. Változás e téren az 1970-es évektől állt elő a történettudomány módszertanában bekövetkezett átalakulás, valamint a társadalomtörténet, a mikrotörténet és a történeti antropológia előtérbe kerülésével. Ma már jogos elvárásnak számít, hogy a múltat kutató szakemberek ne csak a nagy összefüggéseket vizsgálják, hanem a megélt történelem sokszínűségét is bemutassák, és a kortársi tapasztalatok közvetítésével a mai olvasóhoz közelebb hozzák a rég letűnt korszakok változatos mindennapjait. Egyre többen vallják: a történész egyik fő feladata, hogy minél személyesebbé, átélhetőbbé tegye a múltat, és a korábbinál nagyobb figyelmet fordítson a hétköznapi emberek sorsának kutatására.

Mindez át- és felértékelte az ún. ego-dokumentumok jelentőségét is: másodlagos források helyett primer dokumentumokká váltak, amelyeket önmagukban is érdemes vizsgálni. „A naplót és a többi hozzá hasonló dokumentumot ‒ írta Gyáni Gábor ‒ az teszi kivételesen becsessé, hogy a bennük foglalt információk a múlt személyes átéléséről szólnak.” A korabeli naplók vagy magánlevelek segítségével megtudhatjuk, miként élt és gondolkodott azok szerzője, milyen hétköznapi tapasztalatokra tett szert, milyen kapcsolati hálóval rendelkezett. Ez a forrástípus éppen ezért a társadalomtörténet elsőrangú kútfője, nélküle nehezen tudnánk rekonstruálni a múltat a maga változatosságával.

De nemcsak a „banális”, békebeli hétköznapok megismerése végett fontosak a személyes források. Ha össze tudnánk számolni, hogy nagyjából hány szereplője lehetett a 20. század két nagy világégésének ‒ Ormos Mária becslése szerint csak a második világháború több mint egymilliárd embert érinthetett ‒, akkor képet alkothatnánk arról is, hányféle módon lehetséges bemutatni a harctéri eseményeket, az otthon maradt családtagok sorsát, vagy a hadifogságban eltöltött időszakot. Attól függően, hogy ki miként élte át és dolgozta fel magában a vele történteket.

Az ArchívNet idei 1. számának fő témája tehát: „Megélt történelem ‒ személyes források a két világháború idejéből”. Szerzőink két korabeli napló és egy terjedelmes beszámoló formájában megírt levél segítségével elevenítik fel az első, illetve a második világháború egyes eseményeit. Salga Kristóf az üknagyapja, Damásdi Imre első világháborús naplóját dolgozza fel, Sőregi Zoltán pedig Szabó József főhadnagy második világháborús naplójából közöl hosszabb részletet. Kőfalviné Ónodi Márta egy szerzetesi csoportra irányítja a figyelmet, és a kalocsai székhelyű iskolanővérek társulatának Budapesten élő, vagy oda menekült tagjai háborús tapasztalatairól számol be. Két további forrásközlést is olvashatunk e számban: Marosi Tibor a Somogyi‒Bacsó-gyilkosságról ír, míg Seres Attila korabeli magyar diplomáciai jelentéseket publikál az 1980-as évek második felében kezdődött karabahi konfliktus hátteréről.

 

Budapest, 2021. április 16.

 

A szerkesztők