A Német Birodalom és Olaszország hadat üzen az Amerikai Egyesült Államoknak.Tovább
Szajna parti séták Nyíregyházán
1985. augusztus 12-re virradóra valaki horogkereszteket, bekarikázott A-betűt és PUNK feliratot rajzolt Nyíregyháza legnagyobb lakótelepén, a Jósavárosban, közelebbről a Korányi Frigyes utca és a Korányi köz sarkán álló ABC falára. Az esemény másnap jutott megyei rendőr-főkapitányság III/III. osztálya tudomására, ahol "Figuráns" fedőnéven, falra írással elkövetett izgatás bűncselekmény ügyében indítottak nyomozást a tettes vagy tettesek felderítésére. A firkálásról készült fényképfelvételeket írásszakértői vizsgálatra küldték, és megkezdték a számításba jöhetők körének szűkítését.
Források
"FIGURÁNS" fn. bizalmas nyomozásban op. adatgyűjtésről
SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI
RENDŐRFŐKAPITÁNYSÁG
III/III. OSZTÁLYA
SZIGORÚAN TITKOS!
Tárgy: "FIGURÁNS" fn. bizalmas
nyomozásban op. adatgyűjtésről
JELENTÉS
Nyíregyháza, 1985. augusztus 21.
Jelentem, hogy 1985. augusztus 16-án az üggyel kapcsolatban a társ rendőri szervek útján behivattuk MT Nyíregyháza, Ószőlő u. [...] alatti lakost és meghallgatását végrehajtottuk. Nevezettről és kapcsolatairól az alábbiak jutottak tudomásunkra:
MT [...] iskolai végzettsége: 8 általános, szakképzettsége: nincs, foglalkozása: raktári munkás, [...] pártonkívüli [...]. Beceneve "Móczi".
Háromgyermekes munkáscsaládból származik. [...]
Nevezettet elszámoltattuk, hogy 1985. aug. 9-12. közötti időben hol, merre járt, kivel töltötte idejét. A következőket mondta el:
1985. augusztus 9-én és 10-én társaival csavargott és Nyíregyháza, Toldi u. [...] lakó B nevű fiúismerősénél volt házibulin. Jelen voltak: I utónevű, OT, "Heni" becenevű lány, "Fifi" becenevű fiú (Ószőlő u. lakik) és TZS. 11-én otthon tartózkodott délelőtt, majd 12-től 15 óráig KJ (Dinó) és HI (Ördög) nevű barátaival találkozott. Ezt követően PT barátjához elment a Korányi F. u. [...] alá megnézni, majd együtt elmentek 19 órakor CP (Pemi) Smid M. u. [...] alatt lakó barátnőjükhöz (aki Bécsben járt kint) ezt követően hazament. 12-én dolgozott, munka után járt a Tölgyes Csárdában, utána hazament. 12-én munka után együtt volt P nevű barátnőjével.
13-én a késő esti órákban igazoltatta két civil ruhás nyomozó, amikor barátaival - VZ, KJ, KJ, HL - együtt volt. Az igazoltatást követően a következőkről beszélgettek:
"Jól járt B 'Csubi', hogy bevitték katonának, holott sittre is vághatták volna. Korábban ugyanis KJ, B 4 kerékpárt elloptak, egyet B megtartott és M-ék pincéjében rejtette el, kettőt a Krúdy mozinál hagytak. Ezenkívül VZ 'Nyúl' kifejtette, hogy B őt is beköpte a jósavárosi KMB iroda ajtajának felgyújtásával kapcsolatban, ami 2 éve történt, a tettes eddig nem vált ismertté. Nyúl elmondta, hogy a KMB iroda ajtaját BJ gyújtotta fel, benzinnel."
MT továbbá elmondta, hogy ő nem szokott spray-zni, de pl. az Ungvár sétány 27. sz. alatti lépcsőház hirdetőtábláján kb. 2 hete látott fehér krétával kirajzolt horogkeresztet - itt lakik KJ "Kardigán". Egy évvel ezelőtt szintén ebben a lépcsőházban a falán piros zsírkrétával rajzolt horogkereszt volt kirajzolva. Hogy ki tette, arról tudomása nincs. A bekarikázott A betű anarchiát jelent.
MT továbbá kifejtette, hogy a kerékpárlopás cselekménye óta más bűncselekményt nem követett el és [h]a tudomására jutna, hogy valaki bűncselekményt követ el, azt a rendőrség illetékesének jelzi. Felvetési szándékát erősítettük a további beszélgetés során, abban maradtunk, hogy a jövőben ha bűncselekményt tapasztalt környezetében, keresi velünk a kapcsolatot.
A meghallgatás végén MT-tól kézírásmintát vettünk ki, írásszakértői vizsgálat céljából, hogy a jelenlegi ellenséges falfirkálással kapcsolatban [sic!] hozható-e.
Nyilvántartási rendszerekben ellenőrzöm, lakókörnyezetében ellenőrzöm olyan szempontból, hogy személyes tulajdonságai, lehetőségei révén operatív szempontból felhasználható-e a bizalmas nyomozás során.
Czirják János r. fhdgy.
LÁTTAM:
Szép Imre r. alezredes
osztályvezető helyett
Kerecseny László
Nyt. sz.: 7/559
Készült: 1 pld-ban
Lerakva: Anyagába
Készít.: CJ/Iné
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 11.
Bárdossy László Horthy Miklós kormányzó távollétében és a Minisztertanács hozzájárulása nélkül bejelenteti, hogy a Magyar Királyság...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet idei ötödik számában megjelenő négy forrásismertetés közül három szorosabban-lazábban kapcsolódik az 1945 után bekövetkező államszocialista fordulathoz, míg a negyedik írás földrajzilag köthető az előbbiekhez. Ez utóbbi forrásismertetés ugyanis Kárpátaljához kötődik, amely a huszadik század során Magyarország, Csehszlovákia és a Szovjetunió részét is képezte. Jelen esetben a helyszín még a Magyar Királyság, az időpont pedig 1914 mint háborús év.
Az időrendet követve első a már említett Kárpátaljához kötődő forrásismertetés Suslik Ádám (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) tollából. A szerző két dokumentum segítségével mutatja be, hogy az 1914 szeptemberében lezajlott orosz betörés után a visszavonuló osztrák-magyar csapatok miként egészítették ki hiányos ellátmányukat rekvirálásokkal az északkelet-magyarországi hadműveleti területen.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) írásában az olvasókat 1953-ba, de már a Sztálin halála utáni időszakba kalauzolja el. Az általa ismertetett dokumentum Fehér Lajos kulákokkal kapcsolatos álláspontját mutatja be – amelyek már magukon viselik az „új szakasz” nyomát. A szerző egy érdekességre is felhívja a figyelmet: az 1950-es években két Fehér Lajos is foglalkozott a magyarországi agrárium átalakításával. A téziseket jegyző Fehér Lajos újságíró közülük az ismertebb – voplt azonban egy névrokona, aki az MDP Központi Vezetőségének Mezőgazdasági Osztályán dolgozott. Alkalmasint pedig az is előfordult, hogy a két Fehér Lajos ugyanazon a testületi ülésen volt jelen.
Akárcsak a „kulákkérdés,” úgy a koncepciós perek, illetve azok át-, felülvizsgálata is vastagon kötődnek a régió sztálinista korszakához. Bessenyei Vanda (doktoranda, Szegedi Tudományegyetem) az egyik legismertebb csehszlovák koncepciós per felülvizsgálati folyamatának egy részét mutatja be. Rudolf Slánský, „a csehszlovák Rajk” rehabilitációjának ügyét a hasonló, magyarországi eseményekkel állítja párhuzamba, felhívva a figyelmet arra, hogy 1953 után Budapesten a legfelsőbb vezetésben átrendeződés zajlott, míg Prágában gyakorlatilag 1968-ig megmaradt a neosztálinista irányítás.
Kládek László (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Kormárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) forrásismertetése a sztálinista, államosító korszakhoz áttételesen kapcsolódik: a termékeiről jól ismert dorogi hanglemezgyár a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat gyáregységeként működött, amely a különböző államosított cégek egyesítése nyomán 1951-ben jött létre. Az ismertetés a dorogi üzemegység létrejöttét, valamint működésének első éveit mutatja be részletesen.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2023. november 8.
Miklós Dániel
főszerkesztő