Szajna parti séták Nyíregyházán

Punk és állambiztonság egy vidéki városban a nyolcvanas években

1985. augusztus 12-re virradóra valaki horogkereszteket, bekarikázott A-betűt és PUNK feliratot rajzolt Nyíregyháza legnagyobb lakótelepén, a Jósavárosban, közelebbről a Korányi Frigyes utca és a Korányi köz sarkán álló ABC falára. Az esemény másnap jutott megyei rendőr-főkapitányság III/III. osztálya tudomására, ahol "Figuráns" fedőnéven, falra írással elkövetett izgatás bűncselekmény ügyében indítottak nyomozást a tettes vagy tettesek felderítésére. A firkálásról készült fényképfelvételeket írásszakértői vizsgálatra küldték, és megkezdték a számításba jöhetők körének szűkítését.

Források 

"FIGURÁNS" fn. bizalmas nyomozásban op. adatgyűjtésről

SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI
RENDŐRFŐKAPITÁNYSÁG
III/III. OSZTÁLYA

SZIGORÚAN TITKOS!

Tárgy: "FIGURÁNS" fn. bizalmas
nyomozásban op. adatgyűjtésről

JELENTÉS
Nyíregyháza, 1985. augusztus 21.

Jelentem, hogy 1985. augusztus 16-án az üggyel kapcsolatban a társ rendőri szervek útján behivattuk MT Nyíregyháza, Ószőlő u. [...] alatti lakost és meghallgatását végrehajtottuk. Nevezettről és kapcsolatairól az alábbiak jutottak tudomásunkra:

MT [...] iskolai végzettsége: 8 általános, szakképzettsége: nincs, foglalkozása: raktári munkás, [...] pártonkívüli [...]. Beceneve "Móczi".

Háromgyermekes munkáscsaládból származik. [...]

Nevezettet elszámoltattuk, hogy 1985. aug. 9-12. közötti időben hol, merre járt, kivel töltötte idejét. A következőket mondta el:

1985. augusztus 9-én és 10-én társaival csavargott és Nyíregyháza, Toldi u. [...] lakó B nevű fiúismerősénél volt házibulin. Jelen voltak: I utónevű, OT, "Heni" becenevű lány, "Fifi" becenevű fiú (Ószőlő u. lakik) és TZS. 11-én otthon tartózkodott délelőtt, majd 12-től 15 óráig KJ (Dinó) és HI (Ördög) nevű barátaival találkozott. Ezt követően PT barátjához elment a Korányi F. u. [...] alá megnézni, majd együtt elmentek 19 órakor CP (Pemi) Smid M. u. [...] alatt lakó barátnőjükhöz (aki Bécsben járt kint) ezt követően hazament. 12-én dolgozott, munka után járt a Tölgyes Csárdában, utána hazament. 12-én munka után együtt volt P nevű barátnőjével.

13-én a késő esti órákban igazoltatta két civil ruhás nyomozó, amikor barátaival - VZ, KJ, KJ, HL - együtt volt. Az igazoltatást követően a következőkről beszélgettek:
"Jól járt B 'Csubi', hogy bevitték katonának, holott sittre is vághatták volna. Korábban ugyanis KJ, B 4 kerékpárt elloptak, egyet B megtartott és M-ék pincéjében rejtette el, kettőt a Krúdy mozinál hagytak. Ezenkívül VZ 'Nyúl' kifejtette, hogy B őt is beköpte a jósavárosi KMB iroda ajtajának felgyújtásával kapcsolatban, ami 2 éve történt, a tettes eddig nem vált ismertté. Nyúl elmondta, hogy a KMB iroda ajtaját BJ gyújtotta fel, benzinnel."

MT továbbá elmondta, hogy ő nem szokott spray-zni, de pl. az Ungvár sétány 27. sz. alatti lépcsőház hirdetőtábláján kb. 2 hete látott fehér krétával kirajzolt horogkeresztet - itt lakik KJ "Kardigán". Egy évvel ezelőtt szintén ebben a lépcsőházban a falán piros zsírkrétával rajzolt horogkereszt volt kirajzolva. Hogy ki tette, arról tudomása nincs. A bekarikázott A betű anarchiát jelent.
MT továbbá kifejtette, hogy a kerékpárlopás cselekménye óta más bűncselekményt nem követett el és [h]a tudomására jutna, hogy valaki bűncselekményt követ el, azt a rendőrség illetékesének jelzi. Felvetési szándékát erősítettük a további beszélgetés során, abban maradtunk, hogy a jövőben ha bűncselekményt tapasztalt környezetében, keresi velünk a kapcsolatot.

A meghallgatás végén MT-tól kézírásmintát vettünk ki, írásszakértői vizsgálat céljából, hogy a jelenlegi ellenséges falfirkálással kapcsolatban [sic!] hozható-e.
Nyilvántartási rendszerekben ellenőrzöm, lakókörnyezetében ellenőrzöm olyan szempontból, hogy személyes tulajdonságai, lehetőségei révén operatív szempontból felhasználható-e a bizalmas nyomozás során.

Czirják János r. fhdgy.

LÁTTAM:
Szép Imre r. alezredes
osztályvezető helyett
Kerecseny László

Nyt. sz.: 7/559
Készült: 1 pld-ban
Lerakva: Anyagába
Készít.: CJ/Iné

Ezen a napon történt december 06.

1912

Ludwig Borchardt irányításával dolgozó német régészcsoport megtalálja Nofertiti portréját.Tovább

1916

I. világháború: A központi hatalmak csapatai bevonulnak az elfoglalt Bukarestbe.Tovább

1917

A kanadai Halifax kikötőjében felrobban az SS Mont-Blanc francia lőszerszállító hajó. 2000 ember életét veszti, 9000 sebesült. 2 km2-es...Tovább

1917

I. világháború: Az Amerikai Egyesült Államok hadat üzen az Osztrák–Magyar MonarchiánakTovább

1938

Német–francia megnemtámadási nyilatkozat.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Lapunk idei negyedik száma ismét négy forrásismertetést publikál. Az írások ezúttal nemcsak konkrét személyek sorsának alakulását, hanem egy konkrét intézmény számára mérföldkőnek nevezhető eseménysort mutatnak be. A publikációk időrendjét tekintve egy kapcsolódik az Osztrák-Magyar Monarchiához, egy a Horthy-korszakhoz, egy a kommunista hatalomátvétel éveihez, egy pedig a kiépült Kádár-rendszerhez. Mind a négy írásnak van ugyanakkor kihatása a későbbi időszakokra nézve.

A kronologikus rendet tartva Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) forrásismertetése az első, aki az Országos Levéltár Bécsi kapu téri épületének történetéhez szolgáltat eddig kevésbé ismert adalékokat. Szerzőnk írásában bemutatja, hogy milyen módon zajlott az akkor még csak papíron létező levéltári palota építéséhez a kivitelezők pályáztatása – a bő száz évvel ezelőtt történt kiválasztásnak pedig máig ható következménye az épület külső-belső kinézete. Mint kiderül: a pályáztatás lineáris folyamatnak tűnik, azonban a gyakorlat mást mutatott több esetben is.

Kunné Tornóczky Andrea (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Megyei Levéltára) Sárdy János operaénekes életének azon szakaszát helyezi reflektorfénybe, amikor még kántortanítóként dolgozott Dunaföldváron. Írásából kiderül, hogy miként került pályázat útján a tolnai városba, és hogy mivel foglalkozott a tanítás mellett (amelynek későbbi énekesi karrierjéhez is köze volt).

Az 1945 utáni magyarországi keresztényellene politikai lépéseket átélő Mihalovics Zsigmond beszámolóit ismerteti Somorjai Ádám OSB (emeritus vatikáni levéltáros, Pannonhalmi Bencés Főapátság), aki a Vatikáni Államtitkárság Levéltárában végzett kutatásai során bukkant rá Katolikus Akció korabeli vezetőjének a feljegyzéseire, amelyeknek XII. Piusz pápa volt a címzettje. A bőséges, nemcsak a magyarországi egyház-, hanem politikatörténet számára is értékes forrást jelentő írásokat két részletben közöljük terjedelmi okok miatt.

Szabó Imréné Simon Teréz brutális bűncselekményét, bírósági ügyét, majd kivégzését mutatja be részletesen levéltári dokumentumok alapján Dulai Péter (doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Doktori Iskola). A két kisgyermek meggyilkolását tervező takarítónő esete abból a szempontból kuriózum, hogy hazánkban ő volt az utolsó előtti kivégzett nő, valamint, hogy a kegyelmi kérvényének elutasításához nagyban hozzájárult a közvélemény haragja.

Negyedik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a színvonalas kéziratokat, illetve ismét felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei ötödik és hatodik számába is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest 2022. október 20.

Miklós Dániel
főszerkesztő