Szajna parti séták Nyíregyházán

Punk és állambiztonság egy vidéki városban a nyolcvanas években

1985. augusztus 12-re virradóra valaki horogkereszteket, bekarikázott A-betűt és PUNK feliratot rajzolt Nyíregyháza legnagyobb lakótelepén, a Jósavárosban, közelebbről a Korányi Frigyes utca és a Korányi köz sarkán álló ABC falára. Az esemény másnap jutott megyei rendőr-főkapitányság III/III. osztálya tudomására, ahol "Figuráns" fedőnéven, falra írással elkövetett izgatás bűncselekmény ügyében indítottak nyomozást a tettes vagy tettesek felderítésére. A firkálásról készült fényképfelvételeket írásszakértői vizsgálatra küldték, és megkezdték a számításba jöhetők körének szűkítését.

VZ nyíregyházi lakos op. meghallgatásáról

SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI
RENDŐRFŐKAPITÁNYSÁG
III/III. OSZTÁLYA

SZIGORÚAN TITKOS!

Tárgy: VZ nyíregyházi lakos
op. meghallgatásáról

JELENTÉS
Nyíregyháza, 1985. augusztus 21.

Jelentem, hogy 1985. augusztus 15-én a "FIGURÁNS" fn. üggyel kapcsolatban VZ operatív meghallgatását végrehajtottam. Meghallgatás fedéséül folyamatban lévő verekedéses ügyét használtuk fel, s az alábbi[ak] jutottak tudomásunkra:

VZ [...] iskolai végzettsége: 3 ipari, szakképzettsége: géplakatos, foglalkozás nélküli, pártonkívüli, [...] Nyíregyháza, Ungvár s. [...] alatti lakos, beceneve: "Nyúl".

Kétgyermekes munkáscsaládból származik. [...]

Több esetben volt büntetve elmondása szerint:

- 1985-ben verekedés miatt van ellene eljárás folyamatban.

Utóbbi ügyével kapcsolatban elmondta, hogy HI "Ördög" barátjával együtt 1985. májusában a színészpresszóban voltak, ott szóváltás következtében összeverekedtek ÁZS sóstóhegyi, Kis "Csiki" (Z) és RCS nyíregyházi lakosokkal. VZ-ékat "Csikiék" megfenyegették, hogy ha fel mernek jönni a városba, akkor megverik őket, ezért egyedül nem jönnek a városközpontba, csak csoportosan.

Továbbá elmondta, hogy 1985. augusztus 13-án két civil ruhás nyomozó igazoltatta őt és társaságában lévő barátait: MT, KJ, KJ, HL személyeket. Nevezettek az igazoltatást követően beszélgettek. Felhozódott BJ, "Csubi" személye, hogy jó, hogy bevonult katonának, pedig "sittre" is kerülhetett volna. Kb. 2 évvel ezelőtt ugyanis "Csubi" gyújtotta fel a jósavárosi KMB iroda ajtaját benzinnel. VZ maghallgatásakor elmondta, hogy BJ előtte és barátai előtt is beszélt a KMB iroda felgyújtásáról. Neki nem részletezte, csak annyit mondott, hogy ő gyújtotta fel, s azért, mert a rendőrökre haragudott. VZ továbbá arról beszélt, hogy az eset megtörténtekor a kiégett KMB iroda ajtaja felett a falra korommal egy pár nappal később horogkereszt volt rajzolva és B azt terjesztette, hogy ezt ő (VZ) csinálta. Meghallgatott kijelentette, hogy ez nem volt igaz.

VZ arról is beszámolt, hogy a hét elején horogkereszt rajzot látott az Eperjes Étterem oldalán, de azt nem tudja, hogy ki készítette. Véleménye szerint NI, Ungvár s. [...] 15 éves személy társai közül csinálhatta valaki. Nevezetthez járnak csöves és pank személyek, akiknek különböző jelvények vannak kitűzve, különböző feliratok vannak kiírva a ruházatukra. NI-hoz Sóstóhegyről jár egy "Ricsi" becenevű fiú, valamint a pank együttes tagja. A 27. sz. ház liftjének falába bele vannak karcolva különböző együttesek nevei, nagy "A" betű bekarikázva, ez utóbbi az anarchiát jelenti.

A meghallgatást követően VZ-tól írásmintát vettem ki. Nevezettel történt beszélgetés során megfigyeltem, hogy ideges magatartást tanúsított, mindenről beszélt, mintha magáról igyekezett volna a gyanút elterelni, s azt a látszatot kelteni, hogy a most történt ellenséges falfirkáláshoz semmi köze. Azt is kifejtette, hogy ő a rendőröknek már korábban segített B kerékpárlopásának ügyében a felderítésben, segítőkészséget mutatott arra vonatkozóan, hogy a most tapasztalt horogkereszt rajzokat készítőket is megpróbálja felkutatni, s ha valamit meghall, jelentkezik.

Czirják János r. fhdgy.

LÁTTAM:
Szép Imre r. alezredes
osztályvezető

Nyt. sz.: 7/561
Készült: 1 pld-ban
Lerakva: "Figuráns" fn. bny. d-ba
Készít.: CJ/Iné

Ezen a napon történt május 16.

1911

Rodolfo (er. Gács Rezső) bűvész (†1987)Tovább

1931

A Nemzeti Radikális Párt, a Frontharcosok Nemzeti Pártja és az Ifjú Magyarok Nemzeti Pártja egyesült Nemzeti Radikális Párt néven.Tovább

1935

Csehszlovákia és a Szovjetunió kölcsönös segélynyújtási szerződést köt.Tovább

1950

A KIE közgyűlése – szabálytalanul – Bereczky Albert püspök elnökletével kimondta a KIE feloszlását. Utoljára a kecskeméti KIE tartotta meg...Tovább

1960

Theodore H. Maiman megalkotja az első lézertTovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Megélt történelem ‒ személyes források a két világháború idejéből

 

Levéltárosok, történészek régóta vitatkoznak azon, hogy a múlt megismerésében mi a szerepük az olyan személyes dokumentumoknak, mint a naplók, visszaemlékezések, önéletrajzok vagy magánlevelek. Van-e egyáltalán forrásértékük, és ha igen, milyen kritériumoknak kell megfelelniük? Sokáig úgy vélték, hogy csupán kiegészítő funkciójuk van: az elsődlegesnek tekintett levéltári források mellett mindössze a történeti összkép árnyalására, a kor hangulatának megfestésére, valamint a többi adat ellenőrzésére használhatóak. Változás e téren az 1970-es évektől állt elő a történettudomány módszertanában bekövetkezett átalakulás, valamint a társadalomtörténet, a mikrotörténet és a történeti antropológia előtérbe kerülésével. Ma már jogos elvárásnak számít, hogy a múltat kutató szakemberek ne csak a nagy összefüggéseket vizsgálják, hanem a megélt történelem sokszínűségét is bemutassák, és a kortársi tapasztalatok közvetítésével a mai olvasóhoz közelebb hozzák a rég letűnt korszakok változatos mindennapjait. Egyre többen vallják: a történész egyik fő feladata, hogy minél személyesebbé, átélhetőbbé tegye a múltat, és a korábbinál nagyobb figyelmet fordítson a hétköznapi emberek sorsának kutatására.

Mindez át- és felértékelte az ún. ego-dokumentumok jelentőségét is: másodlagos források helyett primer dokumentumokká váltak, amelyeket önmagukban is érdemes vizsgálni. „A naplót és a többi hozzá hasonló dokumentumot ‒ írta Gyáni Gábor ‒ az teszi kivételesen becsessé, hogy a bennük foglalt információk a múlt személyes átéléséről szólnak.” A korabeli naplók vagy magánlevelek segítségével megtudhatjuk, miként élt és gondolkodott azok szerzője, milyen hétköznapi tapasztalatokra tett szert, milyen kapcsolati hálóval rendelkezett. Ez a forrástípus éppen ezért a társadalomtörténet elsőrangú kútfője, nélküle nehezen tudnánk rekonstruálni a múltat a maga változatosságával.

De nemcsak a „banális”, békebeli hétköznapok megismerése végett fontosak a személyes források. Ha össze tudnánk számolni, hogy nagyjából hány szereplője lehetett a 20. század két nagy világégésének ‒ Ormos Mária becslése szerint csak a második világháború több mint egymilliárd embert érinthetett ‒, akkor képet alkothatnánk arról is, hányféle módon lehetséges bemutatni a harctéri eseményeket, az otthon maradt családtagok sorsát, vagy a hadifogságban eltöltött időszakot. Attól függően, hogy ki miként élte át és dolgozta fel magában a vele történteket.

Az ArchívNet idei 1. számának fő témája tehát: „Megélt történelem ‒ személyes források a két világháború idejéből”. Szerzőink két korabeli napló és egy terjedelmes beszámoló formájában megírt levél segítségével elevenítik fel az első, illetve a második világháború egyes eseményeit. Salga Kristóf az üknagyapja, Damásdi Imre első világháborús naplóját dolgozza fel, Sőregi Zoltán pedig Szabó József főhadnagy második világháborús naplójából közöl hosszabb részletet. Kőfalviné Ónodi Márta egy szerzetesi csoportra irányítja a figyelmet, és a kalocsai székhelyű iskolanővérek társulatának Budapesten élő, vagy oda menekült tagjai háborús tapasztalatairól számol be. Két további forrásközlést is olvashatunk e számban: Marosi Tibor a Somogyi‒Bacsó-gyilkosságról ír, míg Seres Attila korabeli magyar diplomáciai jelentéseket publikál az 1980-as évek második felében kezdődött karabahi konfliktus hátteréről.

 

Budapest, 2021. április 16.

 

A szerkesztők