Szajna parti séták Nyíregyházán

Punk és állambiztonság egy vidéki városban a nyolcvanas években

1985. augusztus 12-re virradóra valaki horogkereszteket, bekarikázott A-betűt és PUNK feliratot rajzolt Nyíregyháza legnagyobb lakótelepén, a Jósavárosban, közelebbről a Korányi Frigyes utca és a Korányi köz sarkán álló ABC falára. Az esemény másnap jutott megyei rendőr-főkapitányság III/III. osztálya tudomására, ahol "Figuráns" fedőnéven, falra írással elkövetett izgatás bűncselekmény ügyében indítottak nyomozást a tettes vagy tettesek felderítésére. A firkálásról készült fényképfelvételeket írásszakértői vizsgálatra küldték, és megkezdték a számításba jöhetők körének szűkítését.

"FIGURÁNS" fn. bizalmas nyomozásban operatív adatgyűjtésről

SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI
RENDŐRFŐKAPITÁNYSÁG
III/III. OSZTÁLYA

SZIGORÚAN TITKOS!

Tárgy: "FIGURÁNS" fn. bizalmas
nyomozásban operatív adatgyűjtésről

JELENTÉS
Nyíregyháza, 1985. augusztus 22.

Jelentem, hogy 1985. augusztus 17-én BJ nyíregyházi lakos meghallgatása során elmondta, hogy BL nyíregyházi lakossal találkozott 15-én az Omega koncert után az Ifjúsági Park bejáratánál. Beszélgettek és ekkor BL B-nak azt mondta "várj egy kicsit" s odament az Ifjúsági Park bejáratánál fehérre meszelt falhoz és azt mondta "nagyon sima a fal, holnapra össze lesz firkálva".

BJ meghallgatását követően Dr. Vas János r. fhdgy. elvtárssal kimentünk és BL nyíregyházi lakost behivattuk a főkapitányságra, s elszámoltattuk.

BJ [...] Nyíregyháza, Vasvári P. u. [...] alatti lakos. Nevezett elmondta, hogy 15-én volt kint az Omega koncerten, s ott találkozott "Józsó"-val az Ifjúsági Park bejárata előtt, s beszélgettek különböző dolgokról. Valóban odament a fehér falhoz, de nem csinált semmit. Véleménye szerint a fehér fal nagyon vonzza az embereket, hogy kiírjanak rá valamit. De ő ilyet nem tenne.

Elszámoltattuk 1985. szeptember [helyesen: augusztus] 11-i idejéről, s akövetkezők jutottak tudomásunkra:

BL szeret zenélni, amatőr együttest is akartak létrehozni különböző néven, újabban "Sunya" becenevű sráccal és társaival van kapcsolatban.
BL 1985. augusztus 11-én du. 16 óra 30 perckor KÁ "Mini" (postán irodán dolgozik, ügyintéző, 20 éves), "Sunya" (KI, Nyíregyháza, városmajori lakos), JT (Nyíregyháza, Kert köz [...] alatti lakos, 110. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet tanulója, esztergályos), "Salamon" (MZ, MÁV-nál dolgozik, Nyíregyháza, Széchenyi úti lakos), T nevű lány, egy általa ismeretlen fiú a húgával, a Jósavárosban az Ungvár s. [...] alatt lakó NZS ("Nagy Zsák") fiú lakására mentek fel házibuliba. Ott volt még NZS-nak a húga is. [...]
Kb. 20 óra 30 perckor ment el a buliból az ismeretlen fiú a húgával, ezt követően JT és MZ szintén együtt, T egyedül ment haza. 23 óra 30 perckor BL, "Sunya", "Mini" a lakásból Május 1. tér, Garibaldi u., Stadion úton közlekedve mentek haza. BL a személyi igazolványát NZS-éknál hagyta, aki másnap elvitte a lakására. BL a bulit követően, 15-én látta "Nagy Zsák"-ot a Zöld Elefánt étteremnél.

MEGJEGYZÉS:

A felmerült személyek közül az alábbi személyekre rendelkezünk adatokkal:

KI [...] foglalkozása: sm., munkahelye: Papírgyár, Nyíregyháza, Városmajor u. [...] alatti lakos.
Nevezett 1984. őszén preventív céllal szervezett portyaszolgálat ideje alatt a város központjában saját készítésű rajzokat, plakátokat akart kirakni, amikor az operatív tisztek tetten érték. "K" anyag alapján tudomásunkra jutott, hogy szélsőséges, negatív tartalmú verseket, novellákat szokott írni.
"Bánkuti Péter" fn. tmb. jelentése alapján KI 1985. május végén "Szajna parti séták" néven punk együttest hozott létre, melynek tagjai: JT 16 éves, nyíregyházi 110. sz. Szakmunkásképző Intézet tanulója, Á "Mini", 107. sz. Szakmunkásképző fényképésztanulója, GL, Bánki Donát Ipari Szakközépiskola IV. éves tanulója, Sóstóhegyen voltak próbálni egy általunk ismeretlen lakásban. "Bánkuti Péter"-nek lehetősége van a csoport operatív ellenőrzésére.

KÁI "Mini" [...] Nyíregyháza, Ungvár s. [...] alatti lakos, [...].

MZL [...] autóvillamossági szerelő, MÁV-nál dolgozik, Nyíregyháza, Széchenyi u. [...]alatti lakos.
P.I. társadalmi kapcsolat korábbi tájékoztatásából tudjuk, hogy MZ AVS korábbi punkvezér közvetlen bizalmasai közé tartozott. Társaságukban többször beszélgettek a fasizmusról, az újfasisztákról. "DATA" néven punk zenekart hozott létre, HZS (autóvillamossági szerelő, Árpád u. [...] alatti lakos, a 107. sz. Szakmunkásképzőbe járt), PI Kun B. u. [...] alatti lakos, KA [...] nevezetű fiatalokkal. A zenekar több esetben felbomlott, MZ hol egyik, hol másik alakuló zenekarhoz csapódik, így kerülhetett kapcsolatba "Sunya" társaságával.

A jelentésben felmerült társaság az augusztus 11-én elkövetett ellenséges falra-írással kapcsolatba hozható, operatív ellenőrzésüket indokoltnak tartom.

MEGJEGYZÉS:
BL-tól meghallgatása során írásmintát vettünk ki, szakértői vizsgálatra.

JAVASOLT INTÉZKEDÉS:
A felmerült személyeket folyamatosan ellenőrizzük, írásmintáikat beszerezzük. "Bánkuti Péter" fn. tmb. és P.I. társadalmi kapcsolat útján adatgyűjtést végzünk.

Czirják János r. fhdgy.

LÁTTAM:
Szép Imre r. alezredes
osztályvezető

[Szép Imre kézzel írt megjegyzése:] Czirják e: Az adatgyűjtés során törekedjünk a konspirációra.

Nyt. sz.: 7/563
Készült: 1 pld-ban
Lerakva: "Figuráns" fn. bny. d-ba
Készít.: CJ/Iné

Ezen a napon történt május 16.

1911

Rodolfo (er. Gács Rezső) bűvész (†1987)Tovább

1931

A Nemzeti Radikális Párt, a Frontharcosok Nemzeti Pártja és az Ifjú Magyarok Nemzeti Pártja egyesült Nemzeti Radikális Párt néven.Tovább

1935

Csehszlovákia és a Szovjetunió kölcsönös segélynyújtási szerződést köt.Tovább

1950

A KIE közgyűlése – szabálytalanul – Bereczky Albert püspök elnökletével kimondta a KIE feloszlását. Utoljára a kecskeméti KIE tartotta meg...Tovább

1960

Theodore H. Maiman megalkotja az első lézertTovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Megélt történelem ‒ személyes források a két világháború idejéből

 

Levéltárosok, történészek régóta vitatkoznak azon, hogy a múlt megismerésében mi a szerepük az olyan személyes dokumentumoknak, mint a naplók, visszaemlékezések, önéletrajzok vagy magánlevelek. Van-e egyáltalán forrásértékük, és ha igen, milyen kritériumoknak kell megfelelniük? Sokáig úgy vélték, hogy csupán kiegészítő funkciójuk van: az elsődlegesnek tekintett levéltári források mellett mindössze a történeti összkép árnyalására, a kor hangulatának megfestésére, valamint a többi adat ellenőrzésére használhatóak. Változás e téren az 1970-es évektől állt elő a történettudomány módszertanában bekövetkezett átalakulás, valamint a társadalomtörténet, a mikrotörténet és a történeti antropológia előtérbe kerülésével. Ma már jogos elvárásnak számít, hogy a múltat kutató szakemberek ne csak a nagy összefüggéseket vizsgálják, hanem a megélt történelem sokszínűségét is bemutassák, és a kortársi tapasztalatok közvetítésével a mai olvasóhoz közelebb hozzák a rég letűnt korszakok változatos mindennapjait. Egyre többen vallják: a történész egyik fő feladata, hogy minél személyesebbé, átélhetőbbé tegye a múltat, és a korábbinál nagyobb figyelmet fordítson a hétköznapi emberek sorsának kutatására.

Mindez át- és felértékelte az ún. ego-dokumentumok jelentőségét is: másodlagos források helyett primer dokumentumokká váltak, amelyeket önmagukban is érdemes vizsgálni. „A naplót és a többi hozzá hasonló dokumentumot ‒ írta Gyáni Gábor ‒ az teszi kivételesen becsessé, hogy a bennük foglalt információk a múlt személyes átéléséről szólnak.” A korabeli naplók vagy magánlevelek segítségével megtudhatjuk, miként élt és gondolkodott azok szerzője, milyen hétköznapi tapasztalatokra tett szert, milyen kapcsolati hálóval rendelkezett. Ez a forrástípus éppen ezért a társadalomtörténet elsőrangú kútfője, nélküle nehezen tudnánk rekonstruálni a múltat a maga változatosságával.

De nemcsak a „banális”, békebeli hétköznapok megismerése végett fontosak a személyes források. Ha össze tudnánk számolni, hogy nagyjából hány szereplője lehetett a 20. század két nagy világégésének ‒ Ormos Mária becslése szerint csak a második világháború több mint egymilliárd embert érinthetett ‒, akkor képet alkothatnánk arról is, hányféle módon lehetséges bemutatni a harctéri eseményeket, az otthon maradt családtagok sorsát, vagy a hadifogságban eltöltött időszakot. Attól függően, hogy ki miként élte át és dolgozta fel magában a vele történteket.

Az ArchívNet idei 1. számának fő témája tehát: „Megélt történelem ‒ személyes források a két világháború idejéből”. Szerzőink két korabeli napló és egy terjedelmes beszámoló formájában megírt levél segítségével elevenítik fel az első, illetve a második világháború egyes eseményeit. Salga Kristóf az üknagyapja, Damásdi Imre első világháborús naplóját dolgozza fel, Sőregi Zoltán pedig Szabó József főhadnagy második világháborús naplójából közöl hosszabb részletet. Kőfalviné Ónodi Márta egy szerzetesi csoportra irányítja a figyelmet, és a kalocsai székhelyű iskolanővérek társulatának Budapesten élő, vagy oda menekült tagjai háborús tapasztalatairól számol be. Két további forrásközlést is olvashatunk e számban: Marosi Tibor a Somogyi‒Bacsó-gyilkosságról ír, míg Seres Attila korabeli magyar diplomáciai jelentéseket publikál az 1980-as évek második felében kezdődött karabahi konfliktus hátteréről.

 

Budapest, 2021. április 16.

 

A szerkesztők