Szajna parti séták Nyíregyházán

Punk és állambiztonság egy vidéki városban a nyolcvanas években

1985. augusztus 12-re virradóra valaki horogkereszteket, bekarikázott A-betűt és PUNK feliratot rajzolt Nyíregyháza legnagyobb lakótelepén, a Jósavárosban, közelebbről a Korányi Frigyes utca és a Korányi köz sarkán álló ABC falára. Az esemény másnap jutott megyei rendőr-főkapitányság III/III. osztálya tudomására, ahol "Figuráns" fedőnéven, falra írással elkövetett izgatás bűncselekmény ügyében indítottak nyomozást a tettes vagy tettesek felderítésére. A firkálásról készült fényképfelvételeket írásszakértői vizsgálatra küldték, és megkezdték a számításba jöhetők körének szűkítését.

"FIGURÁNS" fn. bizalmas nyomozásban operatív meghallgatásról

SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI
RENDŐRFŐKAPITÁNYSÁG
III/III. OSZTÁLYA

SZIGORÚAN TITKOS!

Tárgy: "FIGURÁNS" fn. bizalmas
nyomozásban operatív meghallgatásról

JELENTÉS
Nyíregyháza, 1985. augusztus 23.

Jelentem,hogy 1985. augusztus 17-én pank zenekarokra, a nyíregyházi pank zenei irányzatot követő fiatalokra vonatkozóan elbeszélgettem BJ nyíregyházi lakossal, s az alábbiak jutottak tudomásomra:

BJ [...] szakképzettsége: nincs, foglalkozása: sm., családi állapota: nőtlen, pártonkívüli, Nyíregyháza, Árpád u. [...] alatti lakos [...].

Nevezett iskolai végzettsége: 8 általános. Több munkahelyen dolgozott: 1984. májustól augusztusig Közterület-fenntartó Vállalatnál díjbeszedő, tiszaberceli Mg. Szakmunkásképzőben tanuló, 1985. február-március hónapban az ÉM Gép-és Felvonószerelő Vállalatnál segédmunkás, 1985. június-július hónapban a nyíregyházi Mg. Főiskola tangazdaságban segédmunkás, jelenleg alkalmi munkákat vállal.

BJ Nyíregyházán a pank fiatalok között ismert személy, "Jozsó"-nak, "Beethoven"-nek nevezik. Koncertekre, szórakozóhelyekre a pankokra jellemző ruházatban jelenik meg: bőrdzseki, trikó, piros kockás nadrág, borzos, tüskésre nyírt frizura. Nevezett korábban AVS "Agydaganat" nevű zenekarának tagjaihoz tartozott. Ismerte, jó kapcsolatban állt a "Data" együttes tagjaival. Nyíregyházán a számításba jöhető, jelentősebb pank fiatalokat mind ismeri.

BJ-t is elszámoltattuk 12-i programjáról, s ekkor a következők jutottak tudomásunkra:
Vasárnap este járt az Etelköz [...] alatt lakó BÉ nevű unokatestvérénél (nevezett a Cipőgyárban dolgozik). Este 19 óra 30 percig BÉ-éknál volt fenn, majd ezt követően kimentek ketten busszal Sóstóra, hogy megnézzék, van-e koncert. Az Ifjúsági Parknál nem szálltak le, mert nem volt rendezvény. Ugyanazzal a busszal vissza is jöttek a városba. BÉ-t hazakísérte, ezt követően a Korányi F. útra ment, s busszal ment haza. A buszon találkozott DI-nal "Kis Pinokkió" (Guszevban lakik, TITÁSZ-nál dolgozik) és a húgával. Utazás közben beszélgettek, ekkor tudta meg D-éktól, hogy NI kórházban van. Nevezettnek udvarol, aki az Ungvár s. [...] alatt lakik. "Nagy Zsák" révén került kapcsolatba I-val ("Nagy Zsák" I testvére).

A beszélgetés során B elmondta, hogy AVS (Géza) és együttese, az "Agydaganat"-tal kezdődött Nyíregyházán a pank irányzat terjedni, illetve ettől kezdődően alakult ki táboruk. Gézáék disszidálásával a társaság ma már nem tart úgy össze. Hasonló zenekarok nem nagyon alakultak ki. Egy együttesről tud, melynek a neve "Szajna parti sétány". Az együttest "Sunya" szervezte (20-25 éves, az Omniában, az Ételbárban, Lenin téren szokott tartózkodni). Az együttes tagjai: BL (Vasvári P. u.), "Mini" becenevű lány, JT (pank szerelésben szokott járni). Korábbi pank együttes: "Patkányok" néven szerveződött. Tagjai voltak: MZ (Széchenyi u. [...] alatti lakos), KL, HZS, TA. "Szekta" nevű együttes tagjai voltak: SA, NG, BJ, KCS. A jelzett két utóbbi együttes nem működik, jelenleg csak a "Szajna parti sétány" együttes az, amely még összetart, működőképes.

BJ kifejtette, hogy a pank együttesekre jellemző, hogy különböző együttesek neveit kiírják, pl.: PUNK, EXPLOITED, PUNKS'S NOT DEAD, a[z] "A" betűt bekarikázva. Nevezettet megkérdeztem, hogy mit jelent a[z] "A" betű bekarikázva, mire ő elmondta, hogy anarchiát jelent. Elmondása szerint a pankok azért írják így ki, mert ha betűkkel írnák le, akkor abból bajuk származna, a hatóság biztos felelősségre vonnák őket. Az "A" jelentését csak a pankok ismerik.
Az anarchia a pankok szerint zűrzavart jelent, valamint az, hogy ők harcolnak a főnökök ellen, pl. munkahelyen ne legyenek főnökök, mindenki egyenlő legyen.

BJ elmondta, hogy ő imádja a pank zenét. Arról is beszélt, hogy az Ungvár sétány 27. sz. alatti ház liftjének falába bele van karcolva több helyre az "A" bekarikázva, valamint együttesek nevei. Tudomása szerint NZS csinálta, kifejtette, ha ő rajzolna ilyeneket a falra, akkor azt csak este csinálná, amikor nem látja senki.

Beszámolt arról, hogy augusztus 15-én találkozott az Ifjúsági Parkban az Omega koncerten NI-val és "Ricsivel". Mondták neki, hogy "keresnek minket a rendőrök". "Nagy Zsák" sem ment az utóbbi időben haza. Az Omega koncertet követően BJ találkozott BL-val, akivel beszélgettek. B odament az Ifjúsági Park bejárata mellett frissen lemeszelt falhoz, s azt mondta B-nak, "meglátod, holnapra össze lesz firkálva".

BJ-től meghallgatását követően írásmintát vettünk ki szakértői vizsgálat céljából. Rövid önvallomást írt, amelyben leírja, hogy NZS lépcsőházukban lévő lift belső oldalára "A", EXPLOITED, SEX PISTOLS feliratot készítette.

BJ által elmondottak további ellenőrzést igényelnek. Ellenséges falraírás tetteseként ő is számításba vehető, mivel az elkövetés feltételezhető időpontjában a tett színhelyén megfordult.

Czirják János r. fhdgy.

LÁTTAM:
Szép Imre r. alezredes
osztályvezető

Nyt. sz.: 7/565
Készült: 1 pld-ban
Lerakva: "Figuráns" fn. bny. d-ba
Készít.: CJ/Iné

Ezen a napon történt május 16.

1911

Rodolfo (er. Gács Rezső) bűvész (†1987)Tovább

1931

A Nemzeti Radikális Párt, a Frontharcosok Nemzeti Pártja és az Ifjú Magyarok Nemzeti Pártja egyesült Nemzeti Radikális Párt néven.Tovább

1935

Csehszlovákia és a Szovjetunió kölcsönös segélynyújtási szerződést köt.Tovább

1950

A KIE közgyűlése – szabálytalanul – Bereczky Albert püspök elnökletével kimondta a KIE feloszlását. Utoljára a kecskeméti KIE tartotta meg...Tovább

1960

Theodore H. Maiman megalkotja az első lézertTovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Megélt történelem ‒ személyes források a két világháború idejéből

 

Levéltárosok, történészek régóta vitatkoznak azon, hogy a múlt megismerésében mi a szerepük az olyan személyes dokumentumoknak, mint a naplók, visszaemlékezések, önéletrajzok vagy magánlevelek. Van-e egyáltalán forrásértékük, és ha igen, milyen kritériumoknak kell megfelelniük? Sokáig úgy vélték, hogy csupán kiegészítő funkciójuk van: az elsődlegesnek tekintett levéltári források mellett mindössze a történeti összkép árnyalására, a kor hangulatának megfestésére, valamint a többi adat ellenőrzésére használhatóak. Változás e téren az 1970-es évektől állt elő a történettudomány módszertanában bekövetkezett átalakulás, valamint a társadalomtörténet, a mikrotörténet és a történeti antropológia előtérbe kerülésével. Ma már jogos elvárásnak számít, hogy a múltat kutató szakemberek ne csak a nagy összefüggéseket vizsgálják, hanem a megélt történelem sokszínűségét is bemutassák, és a kortársi tapasztalatok közvetítésével a mai olvasóhoz közelebb hozzák a rég letűnt korszakok változatos mindennapjait. Egyre többen vallják: a történész egyik fő feladata, hogy minél személyesebbé, átélhetőbbé tegye a múltat, és a korábbinál nagyobb figyelmet fordítson a hétköznapi emberek sorsának kutatására.

Mindez át- és felértékelte az ún. ego-dokumentumok jelentőségét is: másodlagos források helyett primer dokumentumokká váltak, amelyeket önmagukban is érdemes vizsgálni. „A naplót és a többi hozzá hasonló dokumentumot ‒ írta Gyáni Gábor ‒ az teszi kivételesen becsessé, hogy a bennük foglalt információk a múlt személyes átéléséről szólnak.” A korabeli naplók vagy magánlevelek segítségével megtudhatjuk, miként élt és gondolkodott azok szerzője, milyen hétköznapi tapasztalatokra tett szert, milyen kapcsolati hálóval rendelkezett. Ez a forrástípus éppen ezért a társadalomtörténet elsőrangú kútfője, nélküle nehezen tudnánk rekonstruálni a múltat a maga változatosságával.

De nemcsak a „banális”, békebeli hétköznapok megismerése végett fontosak a személyes források. Ha össze tudnánk számolni, hogy nagyjából hány szereplője lehetett a 20. század két nagy világégésének ‒ Ormos Mária becslése szerint csak a második világháború több mint egymilliárd embert érinthetett ‒, akkor képet alkothatnánk arról is, hányféle módon lehetséges bemutatni a harctéri eseményeket, az otthon maradt családtagok sorsát, vagy a hadifogságban eltöltött időszakot. Attól függően, hogy ki miként élte át és dolgozta fel magában a vele történteket.

Az ArchívNet idei 1. számának fő témája tehát: „Megélt történelem ‒ személyes források a két világháború idejéből”. Szerzőink két korabeli napló és egy terjedelmes beszámoló formájában megírt levél segítségével elevenítik fel az első, illetve a második világháború egyes eseményeit. Salga Kristóf az üknagyapja, Damásdi Imre első világháborús naplóját dolgozza fel, Sőregi Zoltán pedig Szabó József főhadnagy második világháborús naplójából közöl hosszabb részletet. Kőfalviné Ónodi Márta egy szerzetesi csoportra irányítja a figyelmet, és a kalocsai székhelyű iskolanővérek társulatának Budapesten élő, vagy oda menekült tagjai háborús tapasztalatairól számol be. Két további forrásközlést is olvashatunk e számban: Marosi Tibor a Somogyi‒Bacsó-gyilkosságról ír, míg Seres Attila korabeli magyar diplomáciai jelentéseket publikál az 1980-as évek második felében kezdődött karabahi konfliktus hátteréről.

 

Budapest, 2021. április 16.

 

A szerkesztők