Esterházy Pál herceg, a művészet és tudomány támogatója (†1989)Tovább
Szajna parti séták Nyíregyházán
Punk és állambiztonság egy vidéki városban a nyolcvanas években
1985. augusztus 12-re virradóra valaki horogkereszteket, bekarikázott A-betűt és PUNK feliratot rajzolt Nyíregyháza legnagyobb lakótelepén, a Jósavárosban, közelebbről a Korányi Frigyes utca és a Korányi köz sarkán álló ABC falára. Az esemény másnap jutott megyei rendőr-főkapitányság III/III. osztálya tudomására, ahol "Figuráns" fedőnéven, falra írással elkövetett izgatás bűncselekmény ügyében indítottak nyomozást a tettes vagy tettesek felderítésére. A firkálásról készült fényképfelvételeket írásszakértői vizsgálatra küldték, és megkezdték a számításba jöhetők körének szűkítését.
"FIGURÁNS" fn. bizalmas nyomozásban operatív adatgyűjtésről
SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI
RENDŐRFŐKAPITÁNYSÁG
III/III. OSZTÁLYA
SZIGORÚAN TITKOS!
Tárgy: "FIGURÁNS" fn. bizalmas
nyomozásban operatív adatgyűjtésről
JELENTÉS
Nyíregyháza, 1985. augusztus 28.
Jelentem, hogy a mai napon a bizalmas nyomozásban adatgyűjtést végeztem a megyei postahivatalban, ahol SS-ral elbeszélgettem.
Nevezettről BL operatív meghallgatása során megtudtam, hogy a Jósavárosban történt rendkívüli eseményt megelőző este az Ungvár sétány [...] sz. alatt NZS-éknál részt vett a "házibulin". Az összejövetelről, illetve az azon résztvevőkről az alábbiakat tudtam meg:
SS [...] iskolai végzettsége 8 általános, szakképzettsége nincs, foglalkozása fiókbérlő-kezelő, munkahelye az I. számú Postahivatal, pártonkívüli, büntetlen előéletű, nőtlen, Nyíregyháza, Ószőlő u. [...] sz. alatti lakos.
Nevezett elmondta, hogy legjobb barátja NZS. Barátságuk a szakmunkásképzőben kezdődött, ahol osztálytársak voltak, s barátságuk azóta is fennáll.
NZS-tal augusztus elején közösen elmentek kirándulni a rokonaihoz. Ezt követően a tervezettnél 3 nappal hamarabb megérkeztek, és 1985. augusztus 10-től NZS-éknál tartózkodott. Együtt jártak szórakozni, csavarogni. Augusztus 11-én NZS-éknál "házibulit" rendeztek. A résztvevők közül "Sunya", "Mini" személyeket ismerte még a házigazdán kívül, a többieket csak látásból ismerte. A "bulin" a társaság között egyöntetű beszélgetések nem alakultak ki. Ki kit ismert, azzal beszélgetett, ill[etve] közben zenét hallgattak. A "házibuli" kb. 11 óráig tartott. Ő segített ZS-nak rendet rakni, majd lefeküdtek. Másnap ment dolgozni a munkahelyére, a szabadidejét pedig szerdáig ZS-éknál töltötte.
Az ellenséges falfirkálásról NZS-tól hallott, aki elmondta neki, hogy elképzelhető, hogy őt is meg fogják hallgatni. SS elmondta, hogy ő csak NZS-ért vállal felelősséget, mert ő nem tehette, hisz együtt voltak, de a házibuliból távozó többi fiatalért nem. Továbbá kifejtette, hogy a többieket sem ismeri olyan embereknek, akik ilyet tennének, inkább zenével foglalkoznak, zenét hallgatnak, ill[etve] filozofálnak.
Kifejtette, hogy ő elítéli az olyan személyeket, akik bűncselekményt követnek el, azokat is, akik különböző együttes-neveket írnak ki az utcán a falra. Ha ő személyesen ilyet tapasztalna, nem menne el mellette szó nélkül.
Megjegyzés:
Nevezett meghallgatása során nyugodt, kiegyensúlyozott magatartást tanúsított. Véleményem szerint ellenőrzése indokolt. A meghallgatása során kapott információk a korábban keletkezett operatív ismereteinket bővítik.
Írásmintát vettem ki tőle írásszakértői vizsgálat céljából.
Czirják János r. főhadnagy
LÁTTAM:
Szép Imre r. alezredes
osztályvezető
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 23.
1901
1912
Wernher von Braun, német rakétamérnök, a Harmadik Birodalom, majd az Amerikai Egyesült Államok rakétaprogramjának egyik vezetője (†1977)...Tovább
1915
Fél éven tartó ostrom után a Przemyśl erőd kapitulál az oroszok előtt (első világháború).Tovább
1919
Benito Mussolini Milánóban megalapítja a fasiszta mozgalmat.Tovább
1920
Pozsonyban megalakul a Magyar–Német Keresztényszocialista Párt.Tovább
- 1 / 3
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő