Szajna parti séták Nyíregyházán

Punk és állambiztonság egy vidéki városban a nyolcvanas években

1985. augusztus 12-re virradóra valaki horogkereszteket, bekarikázott A-betűt és PUNK feliratot rajzolt Nyíregyháza legnagyobb lakótelepén, a Jósavárosban, közelebbről a Korányi Frigyes utca és a Korányi köz sarkán álló ABC falára. Az esemény másnap jutott megyei rendőr-főkapitányság III/III. osztálya tudomására, ahol "Figuráns" fedőnéven, falra írással elkövetett izgatás bűncselekmény ügyében indítottak nyomozást a tettes vagy tettesek felderítésére. A firkálásról készült fényképfelvételeket írásszakértői vizsgálatra küldték, és megkezdték a számításba jöhetők körének szűkítését.

"FIGURÁNS" fn. biz. nyom.-ban operatív adatgyűjtés

SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI
RENDŐRFŐKAPITÁNYSÁG
III/III. OSZTÁLYA

SZIGORÚAN TITKOS!

Tárgy: "FIGURÁNS" fn. biz.
nyom.-ban operatív adatgyűjtés

JELENTÉS
Nyíregyháza, 1985. augusztus 29.

Jelentem, hogy a mai napon a bizalmas nyomozásban felmerült DI nyíregyházi lakossal elbeszélgettünk, s az alábbiak jutottak tudomásunkra:

DI [...] iskolai végzettsége: 8 általános, szakképzettsége nincs, foglalkozása betanított munkás, munkahelye: TITÁSZ Váll. Nyíregyháza, pártonkívüli, nőtlen, büntetett előéletű, Nyíregyháza, Kállai Éva u. [...] szám alatti lakos.

Háromgyermekes munkáscsaládból származik. [...]

Nevezett meghallgatása során elmondta, hogy 1985. augusztus 10-én a húgával (J-val) a városközpontba jöttek vásárolni, ekkor találkoztak NZS-tal. NZS, mivel a szülei nem voltak otthon, meghívta őket a lakásukra. Szombaton találkoztak még NZS ismerőseivel: "Sunya", "Mini" stb. személyekkel, s megbeszélték, hogy vasárnap, azaz 11-én házibulit tartanak NZS lakásán. DI húgával együtt szombaton nem ment haza, hanem NZS-éknál aludt, valamint ott volt még SS is, aki szintén ott aludt. Másnap együtt voltak, majd délután NZS lement az Eperjes étterem elé, ahol találkozott "Sunyával" és társaival. Ezt követően felmentek NZS-ékhoz. A házibulin ott voltak: NZS, S, "Sunya", "Mini", "Tündi", MZ, "Atesz", GL, JT, DI és J. A társaság zenét hallgatott, beszélgetett. "Atesz" és MZ kb. 6.15-kor elmentek italért, valamint MZ holmijáért, mivel NZS-éktól akart menni egyenesen másnap dolgozni.

DI elmondta, a társaság egyes tagjai szeretnek politizálni, pl. Sunya (aki a legértelmesebb), Mini, NZS. Pl. NZS arról beszélt "... neki nem jó ami van...3000 Ft-ért nem érdemes dolgozni, nincs kocsija...a munkahelyi vezetőkben nem lehet megbízni... nyugaton jó lenne élni...jobb rendszer van...ott nem kell dolgozni és akkor is kapják a segélyt, ami elég a megélhetéshez."
Az előzőekben leírtakkal kapcsolatosan vitázott a fenti 3 személy. DI erről is csak úgy hallott, hogy a közelben hallgatta JT-sal a zenét. JT inkább a zenével volt elfoglalva, azt nem tudja, hogy ami elhangzott, ő is hallotta volna.

Nevezett beszélt arról is, hogy kb. 20.30 órakora húgával a házibuliból elment a jósavárosi ABC-től nem messze lévő buszmegállóba és a 12. sz. autóbusszal mentek haza. Utazásuk közben a következő megállóban felszállt BJ nevű ismerőse, valamint egy lány, aki B-val volt. Beszélgettek, ő elmondta, hogy most jönnek NZS-éktól. B a beszélgetés során elmondta, hogy NI (a barátnője) a kórházban van, voltak hozzá látogatóba is. A B társaságába tartozó lány a Kun Béla úton, B az állomásnál, a D testvérek a guszevi aluljárónál szálltak le a buszról.
D elmondta azt is, amit NZS-tól hallott, hogy horogkereszteket rajzolt valaki a környékükön, összefirkálták a falakat. Ő amikor a húgával ment haza, nem látott semmilyen kiírást a buszmegállóban, de különösebben nem is figyelt fel ilyesmire. Arról viszont hallott, hogy korábban MZ firkált és gondja volt vele a rendőrségnek. Ezenkívül a BJ-ről hallott még. Ő elítéli az ilyen személyeket. A korábbi cselekményeit szeretné elfelejteni, nyugodtan élni, szeretne a mostani munkahelyen gyökeret verni, becsületes munkával.

Az elbeszélgetést követően DI-tól írásmintát vettünk ki szakértői vizsgálat céljából.

Megjegyzés:

Nevezett meghallgatása során tapasztaltakból az állapítható meg, hogy nagyon őszintén beszélt a vele kapcsolatos dolgokról, kapcsolatairól. Ellenőrzöm operatív szempontból felhasználhatóságát, mivel jó lehetősége van a csoport további magatartásának, tevékenységének figyelemmel kísérésére.
A jelentés során új személyre is irányította a figyelmet: "Atesz"-re. Adataink szerint SZA (Atesz) MZ-nal korábban fasizmust éltető dalokat énekelt az utcán, szobájában a falra horogkereszt-rajz volt kitűzve (op[eratív] érdekből intézkedés vele szemben nem történt), a jelenlegi eseménnyel kapcsolatban op[eratív] ellenőrzése indokolt, erre intézkedünk.
Az is figyelmet érdemel, hogy DI meghallgatott személyen kívül a házibulin részt vett társaság többi tagja - akikkel már elbeszélgettünk - "Atesz"-ről nem tett említést. Hogy miért, az egyelőre nem ismert, tisztáznunk kell.

Intézkedés:

SZA-ra operatív tiszt útján adatgyűjtést végzünk, ellenőrzését megszervezzük, írásmintáját beszerezzük.

Czirják János r. főhadnagy

LÁTTAM:

Kerecseny László r. százados
osztályvezető

Nyt. sz: 7/594.
Készült: 1 pld-ban
Lerakva: "Figuráns" fn. b. ny.
Készít: CzJ/Fné

Ezen a napon történt május 16.

1911

Rodolfo (er. Gács Rezső) bűvész (†1987)Tovább

1931

A Nemzeti Radikális Párt, a Frontharcosok Nemzeti Pártja és az Ifjú Magyarok Nemzeti Pártja egyesült Nemzeti Radikális Párt néven.Tovább

1935

Csehszlovákia és a Szovjetunió kölcsönös segélynyújtási szerződést köt.Tovább

1950

A KIE közgyűlése – szabálytalanul – Bereczky Albert püspök elnökletével kimondta a KIE feloszlását. Utoljára a kecskeméti KIE tartotta meg...Tovább

1960

Theodore H. Maiman megalkotja az első lézertTovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Megélt történelem ‒ személyes források a két világháború idejéből

 

Levéltárosok, történészek régóta vitatkoznak azon, hogy a múlt megismerésében mi a szerepük az olyan személyes dokumentumoknak, mint a naplók, visszaemlékezések, önéletrajzok vagy magánlevelek. Van-e egyáltalán forrásértékük, és ha igen, milyen kritériumoknak kell megfelelniük? Sokáig úgy vélték, hogy csupán kiegészítő funkciójuk van: az elsődlegesnek tekintett levéltári források mellett mindössze a történeti összkép árnyalására, a kor hangulatának megfestésére, valamint a többi adat ellenőrzésére használhatóak. Változás e téren az 1970-es évektől állt elő a történettudomány módszertanában bekövetkezett átalakulás, valamint a társadalomtörténet, a mikrotörténet és a történeti antropológia előtérbe kerülésével. Ma már jogos elvárásnak számít, hogy a múltat kutató szakemberek ne csak a nagy összefüggéseket vizsgálják, hanem a megélt történelem sokszínűségét is bemutassák, és a kortársi tapasztalatok közvetítésével a mai olvasóhoz közelebb hozzák a rég letűnt korszakok változatos mindennapjait. Egyre többen vallják: a történész egyik fő feladata, hogy minél személyesebbé, átélhetőbbé tegye a múltat, és a korábbinál nagyobb figyelmet fordítson a hétköznapi emberek sorsának kutatására.

Mindez át- és felértékelte az ún. ego-dokumentumok jelentőségét is: másodlagos források helyett primer dokumentumokká váltak, amelyeket önmagukban is érdemes vizsgálni. „A naplót és a többi hozzá hasonló dokumentumot ‒ írta Gyáni Gábor ‒ az teszi kivételesen becsessé, hogy a bennük foglalt információk a múlt személyes átéléséről szólnak.” A korabeli naplók vagy magánlevelek segítségével megtudhatjuk, miként élt és gondolkodott azok szerzője, milyen hétköznapi tapasztalatokra tett szert, milyen kapcsolati hálóval rendelkezett. Ez a forrástípus éppen ezért a társadalomtörténet elsőrangú kútfője, nélküle nehezen tudnánk rekonstruálni a múltat a maga változatosságával.

De nemcsak a „banális”, békebeli hétköznapok megismerése végett fontosak a személyes források. Ha össze tudnánk számolni, hogy nagyjából hány szereplője lehetett a 20. század két nagy világégésének ‒ Ormos Mária becslése szerint csak a második világháború több mint egymilliárd embert érinthetett ‒, akkor képet alkothatnánk arról is, hányféle módon lehetséges bemutatni a harctéri eseményeket, az otthon maradt családtagok sorsát, vagy a hadifogságban eltöltött időszakot. Attól függően, hogy ki miként élte át és dolgozta fel magában a vele történteket.

Az ArchívNet idei 1. számának fő témája tehát: „Megélt történelem ‒ személyes források a két világháború idejéből”. Szerzőink két korabeli napló és egy terjedelmes beszámoló formájában megírt levél segítségével elevenítik fel az első, illetve a második világháború egyes eseményeit. Salga Kristóf az üknagyapja, Damásdi Imre első világháborús naplóját dolgozza fel, Sőregi Zoltán pedig Szabó József főhadnagy második világháborús naplójából közöl hosszabb részletet. Kőfalviné Ónodi Márta egy szerzetesi csoportra irányítja a figyelmet, és a kalocsai székhelyű iskolanővérek társulatának Budapesten élő, vagy oda menekült tagjai háborús tapasztalatairól számol be. Két további forrásközlést is olvashatunk e számban: Marosi Tibor a Somogyi‒Bacsó-gyilkosságról ír, míg Seres Attila korabeli magyar diplomáciai jelentéseket publikál az 1980-as évek második felében kezdődött karabahi konfliktus hátteréről.

 

Budapest, 2021. április 16.

 

A szerkesztők