Adolf Hitlert kiengedik a Landsberg börtönből.Tovább
Szajna parti séták Nyíregyházán
Punk és állambiztonság egy vidéki városban a nyolcvanas években
1985. augusztus 12-re virradóra valaki horogkereszteket, bekarikázott A-betűt és PUNK feliratot rajzolt Nyíregyháza legnagyobb lakótelepén, a Jósavárosban, közelebbről a Korányi Frigyes utca és a Korányi köz sarkán álló ABC falára. Az esemény másnap jutott megyei rendőr-főkapitányság III/III. osztálya tudomására, ahol "Figuráns" fedőnéven, falra írással elkövetett izgatás bűncselekmény ügyében indítottak nyomozást a tettes vagy tettesek felderítésére. A firkálásról készült fényképfelvételeket írásszakértői vizsgálatra küldték, és megkezdték a számításba jöhetők körének szűkítését.
"FIGURÁNS" fn. biz. nyom.-ban operatív adatgyűjtés
SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI
RENDŐRFŐKAPITÁNYSÁG
III/III. OSZTÁLYA
SZIGORÚAN TITKOS!
Tárgy: "FIGURÁNS" fn. biz.
nyom.-ban operatív adatgyűjtés
JELENTÉS
Nyíregyháza, 1985. augusztus 29.
Jelentem, hogy a mai napon a bizalmas nyomozásban felmerült DI nyíregyházi lakossal elbeszélgettünk, s az alábbiak jutottak tudomásunkra:
DI [...] iskolai végzettsége: 8 általános, szakképzettsége nincs, foglalkozása betanított munkás, munkahelye: TITÁSZ Váll. Nyíregyháza, pártonkívüli, nőtlen, büntetett előéletű, Nyíregyháza, Kállai Éva u. [...] szám alatti lakos.
Háromgyermekes munkáscsaládból származik. [...]
Nevezett meghallgatása során elmondta, hogy 1985. augusztus 10-én a húgával (J-val) a városközpontba jöttek vásárolni, ekkor találkoztak NZS-tal. NZS, mivel a szülei nem voltak otthon, meghívta őket a lakásukra. Szombaton találkoztak még NZS ismerőseivel: "Sunya", "Mini" stb. személyekkel, s megbeszélték, hogy vasárnap, azaz 11-én házibulit tartanak NZS lakásán. DI húgával együtt szombaton nem ment haza, hanem NZS-éknál aludt, valamint ott volt még SS is, aki szintén ott aludt. Másnap együtt voltak, majd délután NZS lement az Eperjes étterem elé, ahol találkozott "Sunyával" és társaival. Ezt követően felmentek NZS-ékhoz. A házibulin ott voltak: NZS, S, "Sunya", "Mini", "Tündi", MZ, "Atesz", GL, JT, DI és J. A társaság zenét hallgatott, beszélgetett. "Atesz" és MZ kb. 6.15-kor elmentek italért, valamint MZ holmijáért, mivel NZS-éktól akart menni egyenesen másnap dolgozni.
DI elmondta, a társaság egyes tagjai szeretnek politizálni, pl. Sunya (aki a legértelmesebb), Mini, NZS. Pl. NZS arról beszélt "... neki nem jó ami van...3000 Ft-ért nem érdemes dolgozni, nincs kocsija...a munkahelyi vezetőkben nem lehet megbízni... nyugaton jó lenne élni...jobb rendszer van...ott nem kell dolgozni és akkor is kapják a segélyt, ami elég a megélhetéshez."
Az előzőekben leírtakkal kapcsolatosan vitázott a fenti 3 személy. DI erről is csak úgy hallott, hogy a közelben hallgatta JT-sal a zenét. JT inkább a zenével volt elfoglalva, azt nem tudja, hogy ami elhangzott, ő is hallotta volna.
Nevezett beszélt arról is, hogy kb. 20.30 órakora húgával a házibuliból elment a jósavárosi ABC-től nem messze lévő buszmegállóba és a 12. sz. autóbusszal mentek haza. Utazásuk közben a következő megállóban felszállt BJ nevű ismerőse, valamint egy lány, aki B-val volt. Beszélgettek, ő elmondta, hogy most jönnek NZS-éktól. B a beszélgetés során elmondta, hogy NI (a barátnője) a kórházban van, voltak hozzá látogatóba is. A B társaságába tartozó lány a Kun Béla úton, B az állomásnál, a D testvérek a guszevi aluljárónál szálltak le a buszról.
D elmondta azt is, amit NZS-tól hallott, hogy horogkereszteket rajzolt valaki a környékükön, összefirkálták a falakat. Ő amikor a húgával ment haza, nem látott semmilyen kiírást a buszmegállóban, de különösebben nem is figyelt fel ilyesmire. Arról viszont hallott, hogy korábban MZ firkált és gondja volt vele a rendőrségnek. Ezenkívül a BJ-ről hallott még. Ő elítéli az ilyen személyeket. A korábbi cselekményeit szeretné elfelejteni, nyugodtan élni, szeretne a mostani munkahelyen gyökeret verni, becsületes munkával.
Az elbeszélgetést követően DI-tól írásmintát vettünk ki szakértői vizsgálat céljából.
Megjegyzés:
Nevezett meghallgatása során tapasztaltakból az állapítható meg, hogy nagyon őszintén beszélt a vele kapcsolatos dolgokról, kapcsolatairól. Ellenőrzöm operatív szempontból felhasználhatóságát, mivel jó lehetősége van a csoport további magatartásának, tevékenységének figyelemmel kísérésére.
A jelentés során új személyre is irányította a figyelmet: "Atesz"-re. Adataink szerint SZA (Atesz) MZ-nal korábban fasizmust éltető dalokat énekelt az utcán, szobájában a falra horogkereszt-rajz volt kitűzve (op[eratív] érdekből intézkedés vele szemben nem történt), a jelenlegi eseménnyel kapcsolatban op[eratív] ellenőrzése indokolt, erre intézkedünk.
Az is figyelmet érdemel, hogy DI meghallgatott személyen kívül a házibulin részt vett társaság többi tagja - akikkel már elbeszélgettünk - "Atesz"-ről nem tett említést. Hogy miért, az egyelőre nem ismert, tisztáznunk kell.
Intézkedés:
SZA-ra operatív tiszt útján adatgyűjtést végzünk, ellenőrzését megszervezzük, írásmintáját beszerezzük.
Czirják János r. főhadnagy
LÁTTAM:
Kerecseny László r. százados
osztályvezető
Nyt. sz: 7/594.
Készült: 1 pld-ban
Lerakva: "Figuráns" fn. b. ny.
Készít: CzJ/Fné
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 20.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő