Megnyílik a dachaui koncentrációs tábor, az első náci koncentrációs tábor.Tovább
Zala Deák Ferenc-szobor nélkül, 1953
Deák Ferenc szobra mintegy fél évszázaddal ezelőtt komoly vita tárgyát képezte Zalaegerszeg vezető politikai köreiben. A vita azonban nem a pártbizottsági struktúra különböző szintjei és fórumai, s nem is a megyei és a városi tanács között zajlott, hanem az említett szervezetek, szervek és a Népművelési Minisztérium között. A haza bölcsére mindig jó szívvel emlékező hálás zalaiak Deák Ferenc szobrának eltávolítását tűzték ki hazafias célként. A politikai önmegvalósítást azonban az országos szervek nem nézték jó szemmel.
Bevezetés
Zala megye legjelesebb történelmi alakjának, Deák Ferencnek a szobra mintegy fél évszázaddal ezelőtt komoly vita tárgyát képezte Zalaegerszeg vezető politikai köreiben. A vita azonban nem a pártbizottsági struktúra különböző szintjei és fórumai között, s nem is a megyei és a városi tanács között zajlott, hanem az említett szervezetek, szervek és a Népművelési Minisztérium között. A haza bölcsére mindig jó szívvel emlékező hálás zalaiak, Deák Ferenc szobrának eltávolítását tűzték ki hazafias céljukul. A lokálpatriotizmustól erősen fűtött politikai önmegvalósításukat azonban az országos szervek nem nézték jó szemmel. A történet, amely Deák Ferenc Zalaegerszegen állított szobrának eltávolítását, "áthelyezését" tűzte ki célul, 1952 májusának első felében kezdődött. Ekkor a zalaiak telefonon kezdeményezték a szobor eltávolítását.
A népművelési miniszter első helyettese, Jánosi Ferenc azonban nem támogatta a felvetést: "Semmi szükség nincs arra, hogy Deák szobrát eltávolítsák! Nem égető kérdés, le kell venni a napirendről" - jegyezte fel 1952. május 17-én.
A politikai cselekvéstől megfosztott zalai elvtársak ezt követően hamarosan levélben is nyomatékot adtak kérésüknek.
A levél után 1952. május 26-án újabb sürgetés érkezett a Népművelési Minisztérium Képzőművészeti Főosztályához. Feladója a megyei tanács végrehajtóbizottságának népművelési osztálya volt. Álláspontjuk semmit sem változott sőt még erőteljesebben sürgették a minisztérium intézkedését, hozzájárulását: "a szobor ott tartását sem politikai, sem más szempontok nem indokolják szerintünk".
Ámokfutásuk, döbbenet, ekkor sem járt sikerrel a hivatalos válasz - 1952. május 31-én - semmiben sem tért el a korábbiaktól: "Deák Ferenc szobrának eltávolítása tárgyában tett újabb előterjesztésére válaszolva értesítem, hogy régebbi álláspontomnak megfelelően a szobor eltávolítását nem tartom időszerűnek".
Az elkötelezett előterjesztők ezt követően sem adták fel továbbra is kísérletet tettek kérelmük kedvező elbírálása érdekében. S megérő szívekre találtak a minisztériumon belül is. "Nem lehetne a szobrot elhelyezni? Valahogy mégis csak segíteni kellene a zalamegyei elvtársaknak!" De a Népművelési Minisztérium hivatalos álláspontja és vele együtt a Deák Ferenc-szobor helye is változatlan maradt.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 22.
1933
1939
Kárpátalja visszacsatolása során Szobránc légterében összecsap a szlovák és a magyar légirő. A légi harcban 9 szlovák repülőgép semmisül...Tovább
1945
Kairóban (Egyiptom) megalakul az Arab Liga.Tovább
1946
A népbíróság halálra ítéli Sztójay Döme volt miniszterelnököt.Tovább
1951
Elhunyt Almásy László Afrika-kutató (*1895).Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A 2023-as év első ArchívNet számát olvashatják az oldalon. Az új lapszám négy forrásismertetést publikál: ezek nem alkotnak egy tematikus egységet, azonban vannak metszéspontjaik egymással. Bár egy Venn-diagramon ezek a metszetek jobban ábrázolhatók lennének, mi ezúttal szövegben mutatjuk be ezeket: két írás a római katolikus egyházhoz köthető, kettő köthető a huszadik századi magyar emigrációhoz, kettő pedig a magyarországi államszocilista időszak mindennapjaihoz.
Az időrendet követve Csóka Géza (közművelődési referens, Magyar Nemzeti Levéltár Közművelődési és Közönségkapcsolati Főosztály) forrásismertetése az első. Idén ünnepeljük Neumann János születésének 120. évfordulóját, a szerző pedig ennek okán mutatja be a tudós és Pelényi János levelezését. Neumann ugyanis arra törekedett, hogy Magyarország akkori washingtoni követét meghívja Princetonba egy előadás erejére.
Szabó Csaba Gábor (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltára) forrásismertetésének origója a második világháború magyarországi harcai, amelyek nagy változást hoztak Csémpuszta életébe. A helyi káplánlak birtoklásáért folytatott hosszas küzdelem bemutatása nemcsak egy lokális problémát tár fel, hanem azt is, hogy milyen volt a korabeli államhatalom viszonya a katolikus egyházzal.
Csémpuszta lakóira is kiható politikai döntés volt a Rákosi-korszakban bevezetett kötelező beszolgáltatás, amelyet hibái miatt már 1952-ben korrigálni igyekeztek a következő évekre nézve. Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) a begyűjtési rendszer reformjának egyik tervezetét mutatja be írásában.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) a Mindszenty Józseffel egyeztető Zágon József és a Vatikán diplomáciai szolgálatában működő Kada Lajos levelezését mutatja be. Terjedelmi okokból forrásismertetését két részre bontva jelentetjük meg. A mostani, első közlésben olyan levelek olvashatók, amelyek Zágon Mindszentyvel való viszonyát világítják meg.
Idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége idén is várja a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2023. március 7.
Miklós Dániel
Főszerkesztő