Leonyid Iljics Brezsnyev villámlátogatásra érkezik Magyarországra, a tököli szovjet katonai reptéren váratlanul száll le. Elindulása után...Tovább
Fazakas György naplója Budapest ostromáról
„Mára virradó éjjel rendkívül erős tüzérségi becsapódások voltak. Sztalinorgona is lőtt. A házban rengeteg ablak betört. A mi ablakunk jól tartott, csak az üveg repedt meg. A p. németek felrobbantották a lakásom előtti ágyúkat. Az ablak keretestül kiesett, az ajtó zárja is tönkrement. Egy láda az utcára kiesett. Most már az utcáról be lehet lépni a lakásba. Sándor tegnap még átmentett egy pár dolgot egy ládában. A konyha, ahol lakunk a külső bejárati ajtónál sérült meg. Egy szilánk a falat átütötte, a ládák védtek meg. A csendőrök és a nyilasok az éjjel elmentek a Várba.”
„Napló a körülzárt Budapestről"
1944. XII. 24.
Karácsony estéje közeledik. Délelőtt még járnak a villamosok, bevásárolnak az emberek. Persze már alig lehet valamit kapni. Itt is ott is nyilas kiárusítások. Vasárnap lévén csak fél 11-re mentem a hadkiegészítő parancsnokságra. Ott váratlan hír fogadott. Második lépcső még ma délután indul. Az oroszok elfoglalták Bicskét és előretörőben vannak északra Pilisvörösvár felé. Lehet, hogy már el sem lehet menni a Bécsi úton. Nekem is indulnom kell. Milosovszkynak bejelentem, hogy én lemaradok,
. Azonnal hazajövök. Az emberek még nem is sejtik a bekerítést. töltöm a karácsony estét. Béke van, talán nem is sejtjük, mi következik.
1944. XII. 25.
Reggel teljes nyugalom volt. Csak az tűnt fel, hogy a villamosok nem jártak. Még a HÉV is közlekedett délelőtt
. A katonák mindenütt pakolnak. Hosszú felpakolt sorok az utcákon. Délután láttuk, ahogy felállították a páncéltörő lövegeket a Fehérvári úti töltésnél. Ezek Diósdról vonultak vissza. A támadás Buda ellen megkezdődött. A legközelebb a Hűvösvölgynél nyomultak előre a Szépilonáig. Reményem az ittmaradásra megerősödött.Azt beszélgettük, hogy nagyon hamar itt lesznek az oroszok.
1944. XII. 26.
Ma már az egész város beszéli, hogy be vagyunk kerítve. Még 24-én délután elvágták a Bécsi utat.
A nyilasok bús arccal, hátizsákokkal gyülekeznek, gyalog indulnak el. A várost már erősebben lövi a tüzérség. A front a Fehérvári útnál, a Hengermalomnál lehet.
Délután Sándorék átköltöztek hozzánk. Két-három hétre van élelmiszerünk, de főzni
fogunk járni. Egyáltalán nincs rossz kedvünk. Várjuk a .
1944. XII. 27.
Délelőtt elmentünk Sándorral a városba. A hidakon csak csoportosan engedtek át. Sőt, reggel 10-ig egyáltalán nem lehetett átmenni.
A hadkiegészítő parancsnokságot akartam megkeresni. A Krisztina téren már több becsapódás volt látható. A Vérmezőnél magyar aknavetők tüzeltek a Hűvösvölgy felé.
Az Olasz fasoron már nehéz volt végig menni, becsapódások és géppuska tűz is hallatszott.
A fogaskerekűnél volt a hadkiegészítő parancsnokság, de már elköltöztek onnan. Pontos címet nem tudott a házmester.
Nálunk még csend volt.
1944. XII. 28.
Délelőtt kenyérért álltunk 7-10-ig
a töltés melletti Gros-nál. Józsiéknál volt főzés. Délelőtt Józsiék átmentek Pestre.Délután megszűnt a villanyvilágítás. Gyertyafény mellett korán lefeküdtünk.
1944. XII. 29.
Az éjjel az oroszok előrenyomultak a vasúti töltésig. Egy robbanás is volt a közelben, egyik ablakom betört. A Déli összekötő vasúti hidat felrobbantották, az ütegek a Verpeléti út - Körtér vonalra vonultak vissza.
Elég erős tüzérségi tűz volt.
1944. XII. 30.
Semmi különös nem történt. Az óvóhelyen aludtak Cinciék. Várjuk, hogy valami újabb történjen.
1944. XII. 31.
Ma kezdődött az erős légi tevékenység. Inkább csak géppuskázás volt. Az utcára nem mertünk kimenni. Ma egy gépágyút állítottak a Siroki utcába is.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 27.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. november 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő