Bulgária szövetségesi szerződést ír alá a központi hatalmakkal.Tovább
Fazakas György naplója Budapest ostromáról
„Mára virradó éjjel rendkívül erős tüzérségi becsapódások voltak. Sztalinorgona is lőtt. A házban rengeteg ablak betört. A mi ablakunk jól tartott, csak az üveg repedt meg. A p. németek felrobbantották a lakásom előtti ágyúkat. Az ablak keretestül kiesett, az ajtó zárja is tönkrement. Egy láda az utcára kiesett. Most már az utcáról be lehet lépni a lakásba. Sándor tegnap még átmentett egy pár dolgot egy ládában. A konyha, ahol lakunk a külső bejárati ajtónál sérült meg. Egy szilánk a falat átütötte, a ládák védtek meg. A csendőrök és a nyilasok az éjjel elmentek a Várba.”
1945. I. 1.
Erős légi tevékenység egész nap.
Kimozdulni sem lehetett.
A víz nem folyik. Szerencsére vettünk elég vizet.
1945. I. 2.
Az erős légi tevékenység tovább folytatódott. Egyébként semmi különös nem történt.
1945. I. 3.
Ma éjjel egy bomba az ablakunkkal szemben esett le. Minden ablakunk betört. Az ablak előtti pokrócokat átlyukasztották a szilánkok. A lakásba is több szilánk bejött.
Sándorral fent voltunk, amikor történt.
Délelőtt bedeszkáztuk az előszobát és estére, ha sötétben bár, azért mégis fűthető lakásban voltunk.
1945. I. 4.
A légi tevékenység tovább folytatódott. Más érdekes esemény nem történt.
1945. I. 5.
Ma már csendesebb, nem volt (légi tevékenység). Kenyérért álltam sorba.
1945. I. 6.
Ma Pestre is átmentem a Kálvin térig. Erősen összebombázták. Különösen a Kecskeméti utca - Váci utca (környékét?).
Meglátogattam Kocsis Arany-t [
. Vettem újságot is.
1945. I. 7.
Ma is elég csend volt. Sándorral bejártuk Pestet, a Nagykörúton végigmentünk. Nyilas járőr igazoltatott. Mindenfelé légitámadások nyomai. Jó ebédet ettünk, s nyugodt hangulatban töltöttük el a napot.
1945. I. 8.
Ma is csend volt. Kenyérért szaladgáltunk. Kiderült, hogy be kell vonulnunk.
Nyilasok „sorakozó" címen elrendelték mindenkinek a bevonulást. Pontos adatot senki sem tud, hogy hová és mit kell csinálni.
1945. I. 9.
Ma elmentem a hivatalba. Senki sem volt benne. Katonák vannak beszállásolva. Mindent összeforgattak, a fiókokat kidobálták. Innen
és Gittához mentem el. Gitta nagy agilitással dolgozott, a Gömbös Gyula utcai . Ott még elég békés hangulat volt. Adott gyógyszereket, s így a kis Évike köhögése ellen is volt már . Sávos Karcsiék fent voltak a lakásban.
1945. I. 10.
Ma a hivatalban próbáltam felmentést szerezni a bevonulás alól. Nem kaptam. Elmentem a Császár fürdőben szemben levő Espranada Szállóba, ott volt valamikor a hadkiegészítő parancsnokság. De már elmentek Kőbányára, a házmester szerint.
Utána a Lánchídon át elmentem a MÁV igazgatóságra.
Ott megtudtam, hogy jó, ha Sándor is bemegy, és hazajöttem. A nap csendben telt el.
1945. I. 11.
Voltam a
a fizetésért, megtudtam, hogy [hiányos!].Sándor elment a MÁV-hoz és délben igazolvánnyal ellátva élelmiszereket is hozott magával.
Nagyon örültünk neki s jó hangulatban töltöttük a napot. Ő mondta, hogy a Városligetet elérték az oroszok. Délután erős gyalogsági tűz volt.
1945. I. 12.
Ma felvettem két hónapi fizetésemet a hivatalban. A Duna-part igen viharverten nézett ki. Hullák, döglött lovak. A németek a Duna-partról a két híd közötti részről elmentek. Visszajövet igen erős tüzérségi tűz volt. Alig tudtam az Erzsébet-hídnál a Gellért-hegyi barlangok között átszaladni.
1945. I. 13.
Délelőtt ismét erős tüzérségi tűz volt. Utána állandó repülő tevékenység.
1945. I. 14.
Erős légi tevékenység volt. Otthon tartózkodtunk egész nap. Kisebb tüzérségi tűz is volt. Délután voltam
, igen erős tűz volt ott, alig tudtam futva hazajutni.
1945. I. 15.
Kisebb tüzérségi tűz volt. Reggel elmentem vízért és Budafoki út 52-nél álltam egy órát, míg végre vizet kaptam. Egy sötét pincében voltunk. Nagyon lassan
már a víz.Ma robbantották fel a németek a
. Az oroszok elérték a Nagykörutat.
1945. I. 16.
Ma Sándor volt kenyérért, és beállították, hogy elviszik munkára. Alig tudott ellógni onnan.
Ma is volt légitevékenység. Ma a Ferenc József hidat robbantották fel a [popup title="p.[?] németek" format="Default click" activate="click" close text="A mai Szabadság híd. A „p” egy keresetlen jelző lehet."]. Az oroszok elérték a Kiskörutat.
Most már nem merünk az utcára sem kimenni. Elviszik az embert munkára. Persze se enni nem adnak, se semmi egyebet.
1945. I. 17.
Ma erős légi tevékenység volt. Délután tüzérségi tűz.
Voltam vízért a Stoczek utcában, illetve a Váli úti iskolában.
1945. I. 18.
Délelőtt elszórt gyalogsági tűz volt. Semmit sem tudunk Pestről.
Ma elkezdtük délután a kút ásását az udvarban. Mindketten dolgoztunk
.
1945. I. 19.
Ma éjjel elesett Pest. Az Erzsébet- és [a] Lánchidat felrobbantották. Elég csend volt. Kisebb tüzérségi tűz.
1945. I. 20.
Gyenge tüzérségi tűz. Éjjel csend volt. A kutunk ma elkészült. 5,75 méter mély. Agyagos ugyan kissé a talaj, de a víz azért meg fog tisztulni.
1945. I. 21.
Ma is elég csend volt, csak egy-egy tüzérségi tűz zavarta a helyzetet. A kút jól adja a vizet. Kb. 1 m mély vízoszlop van benne.
1945. I. 22.
Délelőtt erős tüzérségi tűz. Repülő tevékenység is volt. Ezek bombáztak is.
Délután munkára kellett menni. Negyed 5-től negyed 8-ig vártunk, míg végre közölték, hogy hazamehetünk, nem kell dolgozni.
Sokat izgultunk és bosszankodtunk emiatt. Persze Faludiéktól senki sem ment
.
1945. I. 23.
Ma nem kaptunk kenyeret. Minden reménységünk megszűnt a kenyér beszerzés terén. Schup bombát kapott, már csak keveset süt. A fiókokban nincs többet kenyér, Gros csak a katonáknak,
csak a nyilasoknak süt.Ma fél 9-től 3-ig dolgoztunk a Tas vezér utcában a Lenke tér mellett. Két német katona ügyelt fel. Egy téglafalat kellett építeni. Erős légi tevékenység volt, bombáztak is. Éjjel sok akna becsapódás volt.
1945. I. 24.
Ma szokatlan csend volt. Havazás. Délután kimentem sétálni negyed 5-kor a Verpeléti útnál aknaszilánktól megsebesültem. A 4. számú házba vittek le az óvóhelyre, ahol egy orvos bekötött, és hordágyon hoztak haza. Nagy fájdalmaim voltak. Este Sándorék elvittek hordágyon Pázsint [?] főorvoshoz, aki csak az arcom kötötte át.
1945. I. 25.
Reggel erős aknázás. A szobát korán reggel átrendezték Cinciék. Nagy lázam van.
Tegnap megindult az
keleten, ezt hallottuk.Kenyeret kedd óta nem kapunk. Nincs semmi remény, hogy lesz kenyér. Cinci megpróbálkozik a pászka sütéssel.
1945. I. 26.
Ma is még elég erős fájdalmaim vannak. A nap feltűnően csendes. Budapesti Hírek című újságban olvastuk, hogy Székesfehérvárt
. A Budapesti Hírek első száma 24-én jelent meg.
1945. I. 27.
Ma sem történt semmi különös. Délután eljött Pázsint főorvos. 8 gyertyát adtunk neki.
Este erős gyalogsági tűz és erős hangszórók szóltak az oroszok részéről.
1945. I. 28.
Csendes nap. Kezdem jobban érezni magam. Semmi különös nem történt.
1945. I. 29.
Ma volt Mucustól egy ember. Írtam levelet. Egyébként semmi nem történt.
1945. I. 30.
Ma hallottuk, hogy a Déli vasútnál vannak harcok, és a Margit-szigettel szemben. Sok alakulat jött ide. Az utcák reggelre teljesen tele lettek autókkal. Erős légi tevékenység volt. Sok bombát dobtak.
Ma írtunk Józsiéknak, de még nem tudjuk, hogy Mucusék el tudják-e juttatni nekik.
1945. I. 31.
Ma elég erős tüzérségi tűz volt. Az újságban olvastuk, hogy Buda északi részén visszavonultak csapataink. Egyéb semmi nem történt, az orvos nem volt hajlandó eljönni.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt szeptember 06.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.
Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.
Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. július 23.
Miklós Dániel
főszerkesztő