Albert Einstein közzéteszi a relativitáselméletet.Tovább
Sebesültszállító írnokként a Donnál
Tumbász Gyula karpaszományos tizedes harctéri naplója, 1942. május 4. – 1943. március 13.
„Az oroszt nem sikerült megállítani. A 7. hadosztály teljesen elpusztult. Előttünk nincs ma-gyar csapat. Mindenki azonnal meneküljön, ahogy tud. Őrült iramban pakoltunk. A kórház már kora reggel elindult. A legszükségesebb dolgokat felraktuk a kocsikra, ami ottmaradt, azt felgyújtottuk. Az orosz sítalpasok már csak 2 km-re voltak tőlünk, mikor teljes gázzal kifutot-tunk a faluból. A kórház egész felszerelését otthagyta, 20 000 emberre való élelmet gyújtott fel.”
Fotók
 1. Tumbász Gyula karpaszományos szakaszvezető portréja, 1943. június |
 2. A IV/2. sebesültszállító gépkocsioszlop járműveit a frontra szállító vasúti szerelvény egy állomáson vesztegel, 1942. május 7. körül |
 3. A IV/2. sebesültszállító gépkocsioszlop honvédjei a kiszállítás alatt meghalt Kovács Péter honvéd sírjánál Terehovkán, 1942 májusának elején |
 4. A IV/2. sebesültszállító gépkocsioszlop katonái hídőrségben Rjecskiben, 1942 májusának derekán. Középen dr. Nagy László karpaszományos őrmester, szakaszparancsnok |
 5. A IV/2. sebesültszállító gépkocsioszlop parancsnokságának irodája egy orosz iskolaépületben, Rjecskiben, 1942. május 16-án. Jobbról balra: dr. Nagy László karpaszományos őrmester, Tumbász Gyula karpaszományos őrvezető, dr. Barachy István orvos hadnagy, oszlopparancsnok |
 6. A IV/2. sebesültszállító gépkocsioszlop honvédjei bekötözött sebesültekkel egy lelőtt szovjet vadászrepülőgép roncsainál Kraszno Lipjén, 1942. július 18-án |
 7. Dr. Barachy István orvos hadnagy, a IV/2. sebesültszállító gépkocsioszlop parancsnoka a légitámadások elől védő árokban Osztrogozsszkban, 1942 augusztusának elején |
 8. A IV/2. sebesültszállító gépkocsioszlop katonái egy légvédelemre beállított 31 M. 8 mm-es golyószóróval Osztrogozsszkban, 1942 augusztusának elején |
 9. Német utcanév-táblának használt, kilőtt szovjet T-34-es közepes harckocsi Osztrogozsszkban, 1942 augusztusának elején |
 10. A IV/2. sebesültszállító gépkocsioszlop honvédjei egy lelőtt szovjet vadászrepülőgép roncsaival Osztrogozsszkban, 1942. augusztus elején |
 11. A IV/2. sebesültszállító gépkocsioszlop parancsnokságának épülete légitámadás után Osztrogozsszkban, 1942. augusztus 8-án |
 12. A IV/2. sebesültszállító gépkocsioszlop Harkovba tartó gépjárművei pihenőt tartanak útközben, 1942. november-december |
 13. A magyar honvédek hősi temetője Krasznojéban, 1942. november-december |
 14. A IV/2. sebesültszállító gépkocsioszlop téli védőfelszerelést viselő honvédjei járműveik téli garázsa előtt Krasznojéban, 1942. november-december |
 15. A IV/2. sebesültszállító gépkocsioszlop megmaradt járművei visszavonulás közben Szirovatkán, 1943. február 9-én |
 16. A IV/2. sebesültszállító gépkocsioszlop járművei és honvédjei a visszavonulás során Baturinban, 1943. február 17-én |
 17. A IV/2. sebesültszállító gépkocsioszlop szálláscsináló honvédjei egy elhagyott szovjet laktanyában Ovrucsban, 1943. március 10. körül |
 18. A IV/2. sebesültszállító gépkocsioszlop egyik megmaradt gépkocsija Ovrucsban, 1943. március 10. után |
 19. A IV/2. sebesültszállító gépkocsioszlop katonái hazaszállítás közben a dubnói pályaudvaron, 1943 áprilisának végén |
 20. Tumbász Gyula karpaszományos őrvezető harctéri naplójának címlapja, 1942 |
 21. Tumbász Gyula karpaszományos őrvezető térképvázlata Rjecskiről, 1942. június 7. |
 22. Tumbász Gyula karpaszományos őrvezető rajza a sátráról, Kolodnoje, 1942. július 20. |
 23. Tumbász Gyula karpaszományos őrvezető rajza a szabadban felállított írnoki felszereléséről, Kolodnoje, 1942. július 20. |
 24. Tumbász Gyula karpaszományos tizedes naplófeljegyzései a Dontól történt visszavonulásról, 1943. január 19-20. |
 25. Tumbász Gyula karpaszományos tizedes térképvázlata a visszavonulás útvonaláról, 1943. január 15-21. |
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 02.
1915
1915
Befejeződik a IV. isonzói csataTovább
1917
Befejeződik az I. piavei csata.Tovább
1944
Szegeden megalakul a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front.Tovább
1956
Fidel Castro, Che Guevara és harcostársai megérkeznek a Granma fedélzetén Kuba partjaihoz, partra szállnak Kuba Oriente tartományában, és...Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. november 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő