Első világháború: Német csapatok elfoglalják Antwerpent.Tovább
Sebesültszállító írnokként a Donnál
Tumbász Gyula karpaszományos tizedes harctéri naplója, 1942. május 4. – 1943. március 13.
„Az oroszt nem sikerült megállítani. A 7. hadosztály teljesen elpusztult. Előttünk nincs ma-gyar csapat. Mindenki azonnal meneküljön, ahogy tud. Őrült iramban pakoltunk. A kórház már kora reggel elindult. A legszükségesebb dolgokat felraktuk a kocsikra, ami ottmaradt, azt felgyújtottuk. Az orosz sítalpasok már csak 2 km-re voltak tőlünk, mikor teljes gázzal kifutot-tunk a faluból. A kórház egész felszerelését otthagyta, 20 000 emberre való élelmet gyújtott fel.”
Fotók
 1. Tumbász Gyula karpaszományos szakaszvezető portréja, 1943. június |
 2. A IV/2. sebesültszállító gépkocsioszlop járműveit a frontra szállító vasúti szerelvény egy állomáson vesztegel, 1942. május 7. körül |
 3. A IV/2. sebesültszállító gépkocsioszlop honvédjei a kiszállítás alatt meghalt Kovács Péter honvéd sírjánál Terehovkán, 1942 májusának elején |
 4. A IV/2. sebesültszállító gépkocsioszlop katonái hídőrségben Rjecskiben, 1942 májusának derekán. Középen dr. Nagy László karpaszományos őrmester, szakaszparancsnok |
 5. A IV/2. sebesültszállító gépkocsioszlop parancsnokságának irodája egy orosz iskolaépületben, Rjecskiben, 1942. május 16-án. Jobbról balra: dr. Nagy László karpaszományos őrmester, Tumbász Gyula karpaszományos őrvezető, dr. Barachy István orvos hadnagy, oszlopparancsnok |
 6. A IV/2. sebesültszállító gépkocsioszlop honvédjei bekötözött sebesültekkel egy lelőtt szovjet vadászrepülőgép roncsainál Kraszno Lipjén, 1942. július 18-án |
 7. Dr. Barachy István orvos hadnagy, a IV/2. sebesültszállító gépkocsioszlop parancsnoka a légitámadások elől védő árokban Osztrogozsszkban, 1942 augusztusának elején |
 8. A IV/2. sebesültszállító gépkocsioszlop katonái egy légvédelemre beállított 31 M. 8 mm-es golyószóróval Osztrogozsszkban, 1942 augusztusának elején |
 9. Német utcanév-táblának használt, kilőtt szovjet T-34-es közepes harckocsi Osztrogozsszkban, 1942 augusztusának elején |
 10. A IV/2. sebesültszállító gépkocsioszlop honvédjei egy lelőtt szovjet vadászrepülőgép roncsaival Osztrogozsszkban, 1942. augusztus elején |
 11. A IV/2. sebesültszállító gépkocsioszlop parancsnokságának épülete légitámadás után Osztrogozsszkban, 1942. augusztus 8-án |
 12. A IV/2. sebesültszállító gépkocsioszlop Harkovba tartó gépjárművei pihenőt tartanak útközben, 1942. november-december |
 13. A magyar honvédek hősi temetője Krasznojéban, 1942. november-december |
 14. A IV/2. sebesültszállító gépkocsioszlop téli védőfelszerelést viselő honvédjei járműveik téli garázsa előtt Krasznojéban, 1942. november-december |
 15. A IV/2. sebesültszállító gépkocsioszlop megmaradt járművei visszavonulás közben Szirovatkán, 1943. február 9-én |
 16. A IV/2. sebesültszállító gépkocsioszlop járművei és honvédjei a visszavonulás során Baturinban, 1943. február 17-én |
 17. A IV/2. sebesültszállító gépkocsioszlop szálláscsináló honvédjei egy elhagyott szovjet laktanyában Ovrucsban, 1943. március 10. körül |
 18. A IV/2. sebesültszállító gépkocsioszlop egyik megmaradt gépkocsija Ovrucsban, 1943. március 10. után |
 19. A IV/2. sebesültszállító gépkocsioszlop katonái hazaszállítás közben a dubnói pályaudvaron, 1943 áprilisának végén |
 20. Tumbász Gyula karpaszományos őrvezető harctéri naplójának címlapja, 1942 |
 21. Tumbász Gyula karpaszományos őrvezető térképvázlata Rjecskiről, 1942. június 7. |
 22. Tumbász Gyula karpaszományos őrvezető rajza a sátráról, Kolodnoje, 1942. július 20. |
 23. Tumbász Gyula karpaszományos őrvezető rajza a szabadban felállított írnoki felszereléséről, Kolodnoje, 1942. július 20. |
 24. Tumbász Gyula karpaszományos tizedes naplófeljegyzései a Dontól történt visszavonulásról, 1943. január 19-20. |
 25. Tumbász Gyula karpaszományos tizedes térképvázlata a visszavonulás útvonaláról, 1943. január 15-21. |
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 09.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő