Ezen a napon történt: 1956-10-31

Az MDP Elnöksége kimondta a párt feloszlatását, november 1-én Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) néven új pártot alakítanak.
Újjáalakult a Nemzeti Parasztpárt (Petőfi Párt), a Kereszténydemokrata Néppárt és a Magyar Parasztszövetség.
Megalakult a Magyar Ifjúság Forradalmi Pártja. Illés István cukorgyári munkás gyűlést hívott össze a Kilián laktanya elé, hogy követelje Maléter Pál honvédelmi miniszterségét. Ezután a növekvő tömeg a parlament elé vonult, végül az ÁVH Izabella utcai székházához (62. szám), ahol az új pártot megalapítottnak nyilvánították, és az épületet az új párt székházának deklarálták. A házban fellelt dekorációt, brosurákat, iratokat az utcára szórták, és máglyán elégették.
Megalakították a vasipari üzemek ifjúsági szervezetének előkészítő bizottságát. Minden vasipari üzemben – olvasható Felhívásukban – alakítsák meg a „Forradalmi Ifjúmunkások Szervezetét”.
Gillemot László és Cholnoky Tibor professzorok átadták az egyetemi ifjúság követeléseit a miniszterelnöknek
Megalakult a „budapesti munkásifjúság ideiglenes forradalmi tanácsa”. Kiáltványukban politikai és gazdasági követeléseket is megfogalmaztak (bérek, lakáshoz jutás, oktatás átalakítása stb.).
„Megalakult a Keresztény Ifjúsági Szövetség” a Ráday utcai református teológián – adta hírül másnap az Egyetemi Ifjúság.
A Közoktatási Minisztériumban nagygyűlést tartottak, amelyen elhatározták, hogy addig nem kezdik el a tanítást, amíg szovjet csapatok tartózkodnak Magyarországon.
A Műegyetem Forradalmi Tanácsa megszervezte az egyetem nemzetőr alakulatait.
A Gyűjtő Fogház hivatalos helyiségében, a Legfőbb Ügyészség Forradalmi Bizottságának határozata értelmében megalakult a Törvényességi Bizottság, amelynek életre hívásában közreműködtek a Magyar Ifjúság Forradalmi Bizottmányának képviselői is. Feladatuk volt: valamennyi börtönben a törvényességi felügyelet végrehajtása a fogva tartottak felett. Ennek a bonyolult feladatnak körültekintő végrehajtását azonnal megkezdték.
A Lónyay utcai Református Gimnázium épületében „egy keresztény ifjú-sági tömörülés csúcsszervezetének megalakításáról tanácskoztak. Ezen – többek között – részt vettek a piaristák és a Regnum Marianum képviselői is.
Csepelen megalakult a Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség Ideiglenes Vezetősége (MAFISZ).

Esemény időpontja: 
1956, október 31

Ezen a napon történt július 04.

1954

A magyar labdarúgó válogatott 3-2-re elveszti Bernben a labdarúgó világbajnokság döntőjét a németek ellen.Tovább

1961

A K-19 atommeghajtású tengeralattjáró balesete.Tovább

2000

Lövöldözés Budapesten az Oktogonnál. Egy férfi (Bódi Zsolt) a McDonald’s étteremben két embert agyonlőtt, kettőt pedig megsebesített.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.

Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.

Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.

A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.

A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.

Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2025. május 30.

Miklós Dániel
főszerkesztő