Ausztria-Magyarország hadat üzen Oroszországnak, Szerbia pedig Németországnak.Tovább
Kallós Ödön olvasóknak írt köszöntője
1979. június 9.
A HVG elődjének számító Világgazdaság szerkesztőségében már a hetvenes évek elején felmerült, hogy a napilapnak legyen egy heti kiadása is a nagyközönség számára. Akkor ezt MSZMP KB gazdasági osztálya akadályozta meg, mivel nem látták biztosítottnak a lap anyagi hátterét, és nem akartak konkurenciát csinálni a Figyelőnek. 1979-re a helyzet megváltozott, az MSZMP tulajdonában lévő kiadóvállalat, a Hírlapkiadó Vállalat csak azzal a feltétellel vállalta a Heti Világgazdaság kiadását, ha a várható veszteségeket a „lapgazda”, vagyis a Magyar Kereskedelmi Kamara vállalja.
Kedves Olvasónk!
A Magyar Kereskedelmi Kamara megtiszteltetésnek, de egyben sajátos kamarai feladatnak is tekinti, hogy a magyar sajtó történetében először világgazdasági témájú hetilappal léphet a közvélemény elé. A hetilap elődje, a VILÁGGAZDASÁG napilap, népszerűen a „zöld újság”, elsősorban a szakmai olvasóközönség számára volt ismert. A gazdasági vezetőknek, a külgazdaság iránt érdeklődő szakembereknek nyújtott tíz éven át tájékoztatást a legérdekesebb és legfontosabb külpiaci tudnivalókról, igen sok forrásból egy helyre tömörítve tálalta az olvasnivalót, segítve a gyors és hatékony informálódást, nap mint nap.
Ezzel azonban azt a természetes igényt keltette, hogy kerüljön szélesebb olvasóközönség elé, s – megtartva erényeit – még közérthetőbben foglalkozzon a világgazdaság eseményeivel, a magyar gazdaság és a külpiacok összefonódásával. Így jött létre a HETI VILÁGGAZDASÁG, amelynek első számát ezennel átnyújtjuk a gazdaságpolitikai kérdések iránt érdeklődő olvasóközönségnek. Ettől a számtól kezdve olvasóink minden héten csütörtökön kézhez kaphatják a 32 oldalas HETI VILÁGGAZDASÁG-ot, hozzájuthatnak akár előfizetés révén, akár pedig példányonként az újságárusoknál.
Mottónk: szakszerűen írni, de nem csak szakmabelieknek. A HETI VILÁGGAZDASÁG közérthető, színes, érdekes és jó értelemben véve tanító hetilap kíván lenni: hírlap, amely a nemzetközi gazdasági élet és a magyar külkereskedelem legfrissebb eseményeiről tájékoztat; gazdaságpolitikai magazin, amely összefüggéseiben, a hátteret megvilágítva, fényképeket is közölve foglalkozik az eseményekkel; s végül szaklap, mert a gazdasági életben dolgozók munkájához, tájékozódásához is megfelelő eszközként kíván szolgálni.
Azokat is szeretnénk megnyerni, akik nem foglalkoznak hivatásszerűen külgazdasági kérdésekkel, de érdeklődnek a világgazdaság összefüggéseinek kérdései iránt. Ez az igény ma időszerűbb, mint bármikor volt, hiszen a világgazdasági sodrásvonalak, amelyekre sok világpolitikai esemény épül, jórészt megszabják a magyar gazdaság aktuális feladatait, és közvetve vagy közvetlenül hatnak mindennapi életünkre is. Az eseményeket igyekszünk a magyar gazdaság „szemüvegén” keresztül figyelni, utalni rá, hogy mindezek mit jelentenek külkereskedelem-érzékeny gazdaságunk számára. Hisszük, hogy e szemléletet mind szélesebb körben terjeszteni ma nemes küldetés.
a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke
A Magyar Kereskedelmi Kamara megtiszteltetésnek, de egyben sajátos kamarai feladatnak is tekinti, hogy a magyar sajtó történetében először világgazdasági témájú hetilappal léphet a közvélemény elé. A hetilap elődje, a VILÁGGAZDASÁG napilap, népszerűen a „zöld újság”, elsősorban a szakmai olvasóközönség számára volt ismert. A gazdasági vezetőknek, a külgazdaság iránt érdeklődő szakembereknek nyújtott tíz éven át tájékoztatást a legérdekesebb és legfontosabb külpiaci tudnivalókról, igen sok forrásból egy helyre tömörítve tálalta az olvasnivalót, segítve a gyors és hatékony informálódást, nap mint nap.
Ezzel azonban azt a természetes igényt keltette, hogy kerüljön szélesebb olvasóközönség elé, s – megtartva erényeit – még közérthetőbben foglalkozzon a világgazdaság eseményeivel, a magyar gazdaság és a külpiacok összefonódásával. Így jött létre a HETI VILÁGGAZDASÁG, amelynek első számát ezennel átnyújtjuk a gazdaságpolitikai kérdések iránt érdeklődő olvasóközönségnek. Ettől a számtól kezdve olvasóink minden héten csütörtökön kézhez kaphatják a 32 oldalas HETI VILÁGGAZDASÁG-ot, hozzájuthatnak akár előfizetés révén, akár pedig példányonként az újságárusoknál.
Mottónk: szakszerűen írni, de nem csak szakmabelieknek. A HETI VILÁGGAZDASÁG közérthető, színes, érdekes és jó értelemben véve tanító hetilap kíván lenni: hírlap, amely a nemzetközi gazdasági élet és a magyar külkereskedelem legfrissebb eseményeiről tájékoztat; gazdaságpolitikai magazin, amely összefüggéseiben, a hátteret megvilágítva, fényképeket is közölve foglalkozik az eseményekkel; s végül szaklap, mert a gazdasági életben dolgozók munkájához, tájékozódásához is megfelelő eszközként kíván szolgálni.
Azokat is szeretnénk megnyerni, akik nem foglalkoznak hivatásszerűen külgazdasági kérdésekkel, de érdeklődnek a világgazdaság összefüggéseinek kérdései iránt. Ez az igény ma időszerűbb, mint bármikor volt, hiszen a világgazdasági sodrásvonalak, amelyekre sok világpolitikai esemény épül, jórészt megszabják a magyar gazdaság aktuális feladatait, és közvetve vagy közvetlenül hatnak mindennapi életünkre is. Az eseményeket igyekszünk a magyar gazdaság „szemüvegén” keresztül figyelni, utalni rá, hogy mindezek mit jelentenek külkereskedelem-érzékeny gazdaságunk számára. Hisszük, hogy e szemléletet mind szélesebb körben terjeszteni ma nemes küldetés.
a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke
Ezen a napon történt augusztus 06.
1914
1916
A VI. isonzói csata: az olasz fronton először sikerült jelentős területi és stratégiai győzelmet aratniuk az olaszoknak.Tovább
1919
Ellenforradalmi ifjak a műegyetem aulájában tömegverekedést kezdeményezve inzultálták a zsidó hallgatókat. Akcióik ezt követően robbantak...Tovább
1919
Hat napi működés után lemond a Magyarországi Tanácsköztársaság, bukása után megalakult Peidl-kormány.Tovább
1945
Az amerikaiak atombombát dobnak Hirosimára.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.
Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.
Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. július 23.
Miklós Dániel
főszerkesztő