Ünnepélyesen felavatták a budapesti József Nádor Műegyetem épüle-teit.Tovább
A CIB bank alapítása Magyarországon
1979. november 17.
A szocialista országok közül elsőként Magyarországon, Budapest székhellyel alakult meg egy olyan nemzetközi bank 1979. november 9-én, amelyben nyugati részvényesek rendelkeznek többségi érdekeltséggel. A Közép-európai Nemzetközi Bank Rt. megalapításától a Magyar Nemzeti Bank és hat vezető nyugat-európai és japán pénzintézet írt alá megállapodást. Az új bank nem foglalkozott a lakosság valutaügyeivel.1979. november 17.
A szocialista országok közül elsőként Magyarországon, Budapest székhellyel alakult meg egy olyan nemzetközi bank, amelyben nyugati részvényesek rendelkeznek többségi érdekeltséggel. A Közép-európai Nemzetközi Bank Rt. megalapításától a Magyar Nemzeti Bank és hat vezető nyugat-európai és japán pénzintézet írt alá megállapodást. Az új bank nem foglalkozik a lakosság valutaügyeivel.
November 9-én a Magyar Nemzeti Bank megállapodást írt alá vezető európai és japán pénzintézetekkel egy részvénytársasági formában, budapesti székhellyel működő bank alapításáról. A bank neve Közép-európai Nemzetközi Bank Rt., angol nevének rövidítése CIB. Alaptőkéje 20 millió amerikai dollár, ezt 15 millió dollár úgynevezett készenléti hitel egészíti ki. A bank részvényesei: a Magyar Nemzeti Bank 34 százalékos tulajdoni hányaddal, a milánói Banca Commerciale Italia, a müncheni Bayerische Vereinsbank, a bécsi Creditanstalt-Bankveiren, a tokiói Long-Term Credit of Japan Limited, a párizsi Société Générale és a japán Taiyo Kobe Bank Limited pénzintézetek egyenként 11 százalékos tulajdoni hányaddal. A bankot 16 tagú igazgatói tanács irányítja. A CIB működését 1980. január 1-el kezdi meg. Ügyfelei közé kizárólag vállalatok tartoznak, magánszemélyek valutaügyeivel nem foglalkozik.
A Közép-európai Nemzetközi Bank Rt. elsősorban a kelet-nyugati kereskedelem és a közös beruházások finanszírozásához szándékozik hozzájárulni. Szóba jöhet a szocialista országok vállalatai és a fejlett tőkés országok cégei közös üzleteinek, valamint a fejlődő országbeli cégekkel kötött export- és importszerződéseknek a finanszírozása.
A bank csak konvertibilis devizában folytathat nemzetközi bankműveleteket. Engedélyezett tevékenységi körén belül felmentést kapott a magyar devizarendelkezések korlátozásai alól, így például képezhet saját devizatartalékot. Tevékenységét azonban a Magyar Nemzeti Bank hitel- és pénzforgalmi monopóliumának érvényesülése mellett folytatja. Tehát, ha a magyar vállalatok az új bankhoz fordulnak, akkor ehhez elsősorban a Magyar Nemzeti Bank engedélyét kell kérniök. A CIB tevékenysége során együttműködik majd a Magyar Nemzeti Bankkal, és azok szolgáltatásait egészíti ki.
Az új nemzetközi banknak adott felhatalmazás nem jelent változást a magyar bankrendszer eddigi gyakorlatában. Emellett újszerű, mert az első olyan nemzetközi bankszervezet egy szocialista országban, amelyben nyugati részvényeseknek van többségi érdekeltségük.
A CIB pénzügyi részvételt vállalhat közös vállalatokban Magyarországon, és gondozhatja külföldiek befektetéseit ilyen vállalatokban.
A 20 millió dolláros alaptőke arra mutat, hogy semmiképpen sem szabad túlbecsülni a bank jelenlegi lehetőségeit. A nemzetközi bankéletben az a szokás, hogy a kereskedelmi bankok forgalma alaptőkéjük maximum mintegy húszszorosa lehet, tehát a CIB esetében kezdetben mintegy 400 millió dollár. Ez az összeg azonban a következő néhány évben nőhet, ha emelik az alaptőkét.
A CIB külföldi részvényesei a világ legnagyobb bankjai közé tartoznak. A benne lévő hat bank a világ ötven legnagyobb kereskedelmi bankja közé sorolható. Együttes pénzügyi vagyonuk meghaladja a 250 milliárd dollárt. Összehasonlításként, ez az összeg kétszerese a Bank of America, a világ legnagyobb kereskedelmi bankja vagyonának.
Az új budapesti nemzetközi bankot 16 tagú igazgató tanács irányítja. Elnöke a külföldi részvényesek által választott Léopold Jeorger, a párizsi Société Générale vezérigazgatója lett, elnökhelyettese Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese. A bank operatív munkáját két igazgatósági tag irányítja. A vezérigazgatói posztra dr. Komár Lajos, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója került, a vezérigazgató-helyettesi posztra dr. Elemér Balogh, aki jelenleg a bécsi Creditanstalt-Bankveiren tanácsadója, korábban pedig a chicagói Continental Bank igazgatója volt. Az igazgató tanács működésére jellemző, hogy csak egyhangúlag lehet határozatot hozni. Így sem a külföldi részvényesek, sem az MNB nem kényszerítheti rá az akaratát a többségre, akár kereskedelempolitikáról, akár másról legyen szó. Mint ahogy hasonló bankoknál szokásos, a CIB elszámolásait dollárban végzi, és mérlegét ismét nemzetközi könyvvizsgáló cég ellenőrzi.
A budapesti székhelyű új nemzetközi bank a kereskedelmi ügyek finanszírozásán kívül azzal is segítheti a magyar vállalatokat, hogy továbbítja nekik a nemzetközi pénzpiac és kereskedelem impulzusait.
Ezen a napon történt november 28.
1909
1924
A Ruhr-vidéket elhagyják az utolsó megszálló francia és belga csapatok is.Tovább
1943
Teheránban találkozik Franklin D. Roosevelt, Winston Churchill és Joszif Sztálin.Tovább
1960
Mauritánia deklarálja függetlenségét Franciaországtól.Tovább
1971
Az anglikán egyház történetében először avatnak nőket pappá.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. november 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő