Az 1968. májusi válság Franciaországban
Magyarország az 1968-as megmozdulásokhoz hasonló utcai harcokat „testközelből" ismerte, tisztában volt azzal, hogy lehetnek külső erők az események mögött, és ismerte azon eszközöket is, hogy mi kell a hatalom megőrzéséhez.
A krízis után – Franciaország nemzetközi megítélésének, súlyának változásáról
Valkó nagykövethez hasonló gondolatokat fogalmazott meg Combal, a budapesti francia nagykövetség tanácsosa egy 1968. június 7-i kötetlen beszélgetés keretében. (Lásd az 5. számú dokumentumot!) Az oktatásban meglévő problémákról a diplomata hasonlóan véle-kedett, mint a francia kormányzat, hiszen az egyetemek „nemcsak megbúvási, hanem kedvezményeik révén olcsó megélhetési lehetőséget is nyújtanak a fiatalok olyan rétegének, mely tanulni nem akar és kétes politikai manőverek kipróbálására használja fel az egyetemeket.” Combal kifejtette, hogy az élet rövidesen visszatér a normál kerékvágásba. A gazdasági károk nagyok, főleg a termeléskiesés okoz gondot, az épületi károk kisebb mértékűek. A frank gyengülése, infláció várható, amely terepet nyithat spekulációnak, e mögött szerinte az amerikaiak állnak. Az oktatási reformokra mindenképpen sort kerít majd az új kormány.
Az amerikai magyar nagykövetség rövid jelentése érdekes adalékkal szolgál a tengerentúli véleményekről. Az ügyvivő információi szerint a Tábornok képes lenne katonai erő bevetéfsé-re is, de végül jól döntött, hogy nem népszavazást, hanem választásokat tartanak az országban. (Lásd a 6. számú dokumentumot!) De Gaulle hatalmon maradása előnyös az USA számára, mivel távozása esetén egy középbal, FKP-t is tartalmazó koalíció veheti át a hatalmat, amely népfront-jellege miatt kiszámíthatatlan következményekkel járhat. Az FKP-nak je-lenleg nincs esélye átvenni a hatalmat. „Az Egyesült Államok csak közvetett formában tud segítséget nyújtani, mégpedig pénzügyi intézkedésekkel és az Amerika-barát politikai erők támogatásával.” A Közös Piac éppen de Gaulle miatt nem volt elég sikeres ám egy baloldali – itt a nem kommunista baloldalról van szó – hatalomátvétel az USA által támogatott államfeletti európai programot még inkább veszélyeztetné.
 |
| De Gaulle a Time magazin címlapján (1968 május 3 |
A baloldaltól való rettegés kizárólag a kommunista befolyás esetleges erősödése miatt létezett ekkor az USA-ban. A jelentés diplomatikusan, több értelmezési lehetőséget adva szól az amerikai beavatkozás lehetőségeiről. Ugyanakkor korábbi állításainkat, mint de Gaulle gyengítése, eltávolítása, és ezen irányvonal mentén egy Amerikával barátságosabb új vezetés felfuttatása Franciaország élére, nem cáfolja semmi, sőt az olvasható ki a sorok közül, hogy a tengerentúlon a gaulleistákon belüli atlantista irányzatot látnák legszívesebben Franciaország élén, erről más dokumentumok is tanúskodnak. A szöveg alapján úgy tűnik, hogy végül is az Amerikai Egyesült Államok beérte azzal,amit elért, megrendült de Gaulle rendszere, időleges megmaradása azonban – az adott körülmények között – szükséges volt.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 06.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Örömmel adjuk hírül, hogy megjelent az ArchívNet idei második száma. A mostani lapszám négy forrásismertetése a 20. század második felébe, azon belül a Kádár-rendszer időszakába kalauzolja el az olvasókat. A dokumentumok által bemutatott események különlegesnek mondhatók: megelevenedik előttünk az utolsó Magyarországon kivégzett nő bűnügye, betekinthetünk egy beszéd legépelt szövegén keresztül a Kádár-korszak nőpolitikájának átalakításába, valamint egy Ukrajnában fennmaradt beszámoló révén szó esik arról, hogy miként tudott egy alkalommal Grósz Károly sikert aratni a nemzetpolitika terén.
Az időrendet követve a sorban az első Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) forrásismertetésének második része, amelyben Zágon József Mindszenty Józsefnek szóló levelének a tervezetét mutatja be. Az elküldött levél még nem került elő, azonban elég valószínű, hogy azt az akkoriban az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén tartózkodó Mindszenty kézhez kapta. Az esztergomi érsek egy későbbi levelében ugyanis felfedezhető Zágon papírra vetett gondolatainak a nyoma.
Dulai Péter (doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Doktori Iskola) korábban már bemutatta az ArchívNet hasábjain a Magyarországon utolsó előttiként kivégzett nő esetét. Ezúttal az utolsó kivégzett, a többszörösen büntetett előéletű Besze Imréné ügyét mutatja be bírósági iratok alapján, aki 1967 szeptemberében gyilkolta meg nyereségvágyból Kertész Lajosnét Gyöngyösön.
Besze Imréné büntetőügye még zajlott, amikor 1968 májusában Székesfehérvár adott otthont egy népességtudományi konferenciának, ahol az egyik előadó Ortutay Zsuzsa volt. Beszéde szövegét Svégel Fanni (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Történelemtudományi Doktori Iskola) ismerteti, aki Ortutay Zsuzsa szavai alapján tárja az olvasók elé, hogy az 1960-as években milyen minőségi változás ment végbe a magyarországi nőpolitikában.
A Kádár-korszak legvégének egy mindössze félnapos eseményét mutatja be Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár): Grósz Károly kárpátaljai villámlátogatását. Ugyan Grósz és Nicolae Ceausescu aradi találkozója katasztrofális következményekkel járt a magyar politikus hírnevére nézve, az 1989. április 3-án lezajlott kárpátaljai útját mégis egyfajta sikerként könyvelhette el. Terjedelmi korlátok miatt a forrásismertetés első részét adjuk közre mostani számunkban.
A második idei számunk számára forrásismertetéseket küldő és publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Felhívjuk továbbá leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége idén is várja a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2023. május 19.
Miklós Dániel
Főszerkesztő