Az 1968-as párizsi diákmozgalom háttere

„Nagyon érdekes jelentés; a francia főkonzul állításai alátámasztják a májusi eseményekről készített feljegyzésünket, melyben feltételeztük, – bizonyítékok [bizonyító] adatok nem álltak rendelkezésünkre – hogy a zavargások kirobbantásában jelentős szerepe volt a Kína-barát elemeknek, s hogy úgy Peking, mint az USA (és a CIA) vezetői pénzelték őket, illetve működtek a háttérben különböző okokból. De Gaulle bukása és egy USA-barát kormány létrejötte igen hasznos lett volna az angolszász hatalmaknak;“

Forrás

Az isztanbuli francia főkonzul véleménye az 1968-as párizsi eseményekről

a.

A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG
FŐKONZULÁTUSA
CONSULAT GÉNÉRAL DE LA
RÉPUBLIQUE POPULAIRE HONGROISE
Szigorúan titkos!


Készült: 4 példányban
2 pl. KÜM-nek
0050 /szig.titk./68.1 pl.Ankarai nagyköv.
1 pl. Főkonzulátusnak
Istanbul, 1968. október 16.
Tárgy: A francia főkonzul véleménye a nyár folyamán Franciaországban lezajlott diáktüntetésekről.

A tárgyban nevezett 1968. szeptember 11-én meglátogatott. A beszélgetés folyamán elmondta, hogy ez év nyarán Franciaországban lezajlott nagy diáktüntetések fő szervezői anarchisták és Maoisták voltak. Leellenőrizték Peking és Párizs között lefolyt telefonbeszélgetést, melyet a diákság vezetői folytattak. Nyomós bizonyíték van a kezükben, hogy Peking mily nagy szerepet játszott az ügyben. A telefonszámla e téren horribilis összeget tett ki. A diákság vezetőinek volt elég pénze. Állítólag a CIA, az angolok és a cionista világszervezet pénzelte őket, céljuk de Gaulle elnök megbuktatása volt, mert úgy USA, mint Anglia és Izrael ellensége de Gaullenak. Az egyik a NATO végett másik a Közös Piacba való belépés végett, a harmadik pedig Izraellel kapcsolatos állásfoglalás végett.

Megjegyezte: Moszkva álláspontja részükre kedvező volt. Úgyszintén a CGT és a Francia Kommunista párt álláspontja nagyon mérsékelt volt. A CGT csupán életszínvonal emelésre törekedett felhasználni az alkalmat a törvényes kereteken belül. Elmondta az említett három tőkés országnak nagy szerepe volt. Neki nincs adata erre vonatkozólag, mert az elhárító szervük féltve őrzi a kezében lévő bizonyítékokat.

Megemlítette 1969 tavaszán választások lesznek Franciaországban alkotmány módosítással kapcsolatban. De Gaulle meg akarja szüntetni a 2 kamarás rendszert. A szenátusnak csak tanácskozási jogot akar hagyni, döntési jogot nem. Ezeket szükségessé tették a nyár folyamán lezajlott események. A két kamarás rendszer nagyon lassan tud intézkedni. [!] Szerinte de Gaulle ez irányú terve aggodalomra ad okot.

A nyár folyamán a választások alkalmával könnyű volt elérni abszolút többséget, mert a polgárság meg volt rémülve attól a zűrzavartól, melyet látott, hisz fekete lobogó lengett mindenhol. Az alkotmánymódosítást nehéz lesz keresztül vinni, mert a franciák ragaszkodnak alkotmányos tradicionális jogaikhoz. Szerinte félő, hogy a szavazáson az elnök nem kapja meg a szükséges többséget, vagy csak igen minimális többséget ér el még az esetben is, ha személyes presztízsét latba veti. Ezen választás nem oly légkörben fog lezajlani, mint a legutóbbi. A nevezett, bár protokolláris bemutatkozó látogatáson volt, 1 óra hosszat tartózkodott nálam. A csehszlovák eseményekről nem tett említést.

Külügyminiszter Elvtársnak
Budapest,
Szabó Imre
főkonzul

Jelzet: MOL KüM XIX-J-1-j-002515/1/1968 - (Magyar Országos Levéltár - Külügyminisztérium - TÜK - Franciaország)

b.

SZIGORÚAN TITKOS!A francia főkonzul véleménye a nyár.
folyamán Franciaországban zajlott diáktüntetésekről

0025l5/2/68.
Főkonzulátus

Gerics TamásIsztanbul0050/68.

Főkonzul elvtárs jelentéséről tájékoztattuk a francia referatúrát, ahol a jelentéshez az alábbi véleményt fűzték:

„Nagyon érdekes jelentés; a francia főkonzul állításai alátámasztják a májusi eseményekről készített feljegyzésünket, melyben feltételeztük, - bizonyítékok [bizonyító] adatok nem álltak rendelkezésünkre - hogy a zavargások kirobbantásában jelentős szerepe volt a Kína-barát elemeknek, s hogy úgy Peking, mint az USA (és a CIA) vezetői pénzelték őket, illetve működtek a háttérben különböző okokból. De Gaulle bukása és egy USA-barát kormány létrejötte igen hasznos lett volna az angolszász hatalmaknak; az FKP-t nehéz helyzetbe hozta, mert vagy beugrik egy kalandba, vagy ha nem, elveszti tagsága, befolyása egy részét, ezen felül a hatalomra kerülő kormány mindenképpen retorziót alkalmaz ellene - ez be is következett - s ez a kínai vonalnak kedvez, megosztván a munkásmozgalmat."

A jelentés helytelenü1 írja, hogy 1969 tavaszán választások lesznek Franciaországban egy alkotmánymódosítással kapcsolatban. Ez ugyanis népszavazás lesz, nem választás. Nem De Gaulle elnöksége forog kockán, hanem „a szenátus átalakítására, hatáskörének csökkentésére vonatkozó javaslata."

Figyelemre méltó, hogy a francia főkonzu1 az első, protokolláris látogatásán ilyen bizalmas, belső ügyekről adott tájékoztatást. Kérjük lehetőség szerint keresse vele a kapcsolatot.

Budapest, 1968. december 3.

(Hidasi János)
főosztályvezető

Jelzet: MOL KüM XIX-J-1-j-002515/1/1968 (37. d) - (Magyar Országos Levéltár - Külügyminisztérium - TÜK - Franciaország)

Ezen a napon történt október 04.

1915

I. világháború: Orosz csapatok elfoglalják Máramarosszigetet.Tovább

1944

A szovjet és román előrenyomulás miatt a magyar honvédség kiüríti és feladja Torda városát.Tovább

1957

A szovjetek fellövik a Szputnyik–1 műholdat a világűrbe: ezt a napot tekintjük az űrkorszak kezdetének.Tovább

1957

Várnai Ferenc a KISZ szervezőinek tartott részletes beszámolója során bejelentette a MAFISZ, a MEFESZ, és a Diákszövetség megszűnését.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Az ArchívNet idei harmadik száma a külkapcsolatok világát járja körül. Fontos kiemelni, hogy a külső ágensekkel való kapcsolattartás nemcsak a mindenkori központi kormányzathoz kötődő külügyminisztérium privilégiuma. A most megjelenő írásokban több példát is láthatunk arra nézve, hogy egyes szervezetek (legyenek azok hazaiak vagy külföldiek) miként tartották a kapcsolatot egymással, illetve kormányzati szervekkel.
A tematikát figyelembe véve és időrendben haladva Szabó Mátyás (doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem) forrásismertetése a legkorábbi, aki az OsztrákMagyar Monarchia és az Európai Dunabizottság közti kapcsolattartás mélyebb rétegeibe nyújt betekintést. A szerző írásában bemutatja, hogy az önálló külügyminisztériummal nem rendelkező magyar birodalomfél egyes szaktárcái miként tudták akaratukat érvényesíteni a Ballhausplatzon keresztül egy nemzetközi szervezet felé. A hivatali érintkezés egy konkrét ügy, az Oszmán Birodalom adósságrendezésén keresztül kerül bemutatásra.
A hidegháború alatti, a már megszilárdult hatalmi blokkok korszakának időszakáról szól Krajcsír Lukács (tudományos munkatárs, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) forrásismertetése. Az 1960-as években zajló első irakikurd háború a nyugati és keleti hatalmi tömbök figyelmét is felkeltette. A keleti blokk országai a monarchia megbuktatása után kifejezetten politikai szempontok alapján támogatták az új, nyugatnak hátat fordító rezsimet, amely azonban kommunista- és kurdellenes nézeteket vallott. Nem meglepő módon a kezdeti jó viszony megromlott, így később az sem okozhatott meglepetést, hogy a kirobbanó polgárháborúban a Szovjetunió és annak érdekszférájába tartozó államok már a kurd felkelőket támogatták – Magyarország például humanitárius szállítmányokkal.
Regionális konfliktusok után egy világesemény a magyarság egy jól körülhatárolható részére gyakorolt hatását mutatja be Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár). Négy dokumentum segítségével prezentálja, hogy a kijevi magyar közösség milyen módon reagált 1986 tavaszán a csernobili atomerőműben bekövetkező katasztrófára. A főként a külügyi apparátusból származó iratok ismertetése előtt azonban kitér írásában arra is, hogy a korabeli helyi magyar kolónia milyen létszámmal és milyen háttérrel rendelkezett.
A tematikus írások mellett az ArchívNet idei harmadik számában olvasható Kosztyó Gyula (kutató, Clio Intézet) publikációja, amely nem egy külügyi, hanem belügyi intézkedés körülményeit mutatja be. 1944 késő tavaszán-nyarán a Magyarországhoz tartozó Kárpátaljára ejtőernyős szovjet diverzánsokat-partizánokat dobtak le, akik ellen a helyi magyar csendőrség és katonaság egyaránt fellépett. Az írás egyben képet is ad Kárpátalja 1944 májusi helyzetéről, amely területen megkezdődött a zsidóság deportálása, és amely terület ugyan még nem vált hadi zónává, de már érezhető volt, hogy a „vihar előtti csend” állapotában van.
A mostani számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a színvonalas kéziratokat, illetve ismét felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei negyedik számába is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban
 

Budapest, 2022. augusztus 26.

Miklós Dániel
főszerkesztő