Az „elveszett” magyar Szent Korona hazatérése 1978-ban

„l./ Abban az esetben, ha az amerikai fél meghozza a döntését a korona és a koronaékszerek visszaadására, a külügyminisztériumok útján megbeszélhetjük a bonyolítás kérdéseit. Az amerikai küldöttség összetételének ismeretében alakítjuk ki a magyar küldöttséget.
2./ A korona és a koronaékszerek Budapesten kerülnek elhelyezésre, s lehetővé tesszük – eredeti szándékainknak megfelelően – a magyar és a külföldi közönség számára azok megtekintését.”

A korona és a koronázási ékszerek visszaadására érkező amerikai küldöttség programja.
Budapest, 1978. január 5-7.

00255/13/1978.

A korona és a koronázási ékszerek visszaadására
érkező Amerikai Egyesült Államok küldöttségének

PROGRAMJA

1978.

 

Január 5. csütörtök

 

Ünnepé1yes fogadtatás a Ferihegyi repülőtéren.

17.45

Indulás a szállodából.

18.00

Az Állami Népi Együttes műsorának megtekintése.

Utána

Kötetlen vacsora a Citadella Étteremben.

 

 

Január 6. péntek

 

Reggeli a szállodában.

 

Városnézés (Mátyás templom, Halászbástya, Nemzeti Galéria).

12.50

Őexcellenciája Cyrus Vance úr, az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere és felesége fogadtatása a Ferihegyi repülőtéren.

12.50

Ebéd saját körben.

15.20

Indulás a szállodából a Parlamentbe.

15.30

Apró Antal, az Országgyűlés elnöke, az Országgyűlés Tanácstermében fogadja Őexcellenciája Cyrus Vance urat az Amerikai Egyesült Államok külügyminiszterét és a hivatalos amerikai küldöttség tagjait.

16.00

A korona ás a koronázási ékszerek visszaadásának ünnepsége a Parlament Kupola Csarnokában.

17.30

Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke fogadja Őexcellenciája Cyrus Vance urat, az Amerikai Egyesült Államok külügyminiszterét és a hivatalos amerikai küldöttség tagjait a Parlament Munkácsy-termében.

19.50

Indulás a rezidenciáról és a szállodából a parlamentbe.

20.00

Apró Antal, az Országgyűlés elnöke és felesége díszvacsorája a korona és a koronázás ékszerek visszaadása alkalmából az Amerikai Egyesült Államok küldöttsége tiszteletére a Parlament Vadász-termében.

 

 

Január 7. szombat

 

Reggeli a szállodában.

08.50

Indulás a rezidenciáról és a szállodából a Külügyminisztériumba. Puja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere megbeszélést folytat Őexcellenciája Cyrus Vance úrral, az Amerikai Egyesült Államok külügyminiszterével a Külügyminisztériumban.

 

Indulás a rezidenciáról és a szállodából a Ferihegyi repülűtérre.

 

Búcsúztatás

 

Elutazás.

Jelzet: MOL XIX-J-1-j-USA-IV-10-00255-13-1978. (22. d.). Hitelesítés nélkül, kézírásos javításokkal ellátott tisztázat.

Ezen a napon történt július 27.

1901

A közsegélyre szoruló hét éven felüli gyermekek gondozásáról szóló 1901:XXI. törvénycikket az uralkodó szentesítette, majd augusztus 10-én...Tovább

1944

A zugligeti Szép Ilona villamos kocsiszín melletti a Nagy Béla-féle cukrászdában a detektívekkel folytatott tűzpárbajban életét vesztette...Tovább

1944

A brit és amerikai légierő pusztító bombatámadása a csepeli Weiss Manfréd Művek ellen.Tovább

1949

Az első sikeres szovjet kísérleti atomrobbantás.Tovább

1955

A szovjet csapatok kivonulnak Ausztriából.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

A 2024. év második ArchívNet számát ajánljuk figyelmükbe, amelyben ismét négy forrásismertetés található, amelyek a 20. század szűk ötven évét fedik le. Két publikáció foglalkozik az első és a második világháború alatt történet eseményekkel, egy az 1950-es évek végi magyarországi ruhaipar helyzetét mutatja be, egy pedig helytörténeti témában prezentál dokumentumokat.

Suslik Ádám (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) az első világháború szerbiai frontjának eseményeit idézi fel egy 1915-ből származó dokumentum segítségével. A belgrádi kormány által kiadott utasítás szerint kellett volna megvizsgálnia kivonuló bizottságoknak az osztrák-magyar haderő által okozott károk mértékét. Erre végül nem került sor, mivel a nehézkesen haladó osztrák-magyar támadás külső (bolgár, német) segítséggel végül 1915 végére elérte a célját: Szerbia összeomlott, a politikai vezetés és a hadsereg elmenekült.

Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) nyolcvan évvel ezelőtti történéseket mutat be. Forrásismertetésében megvilágítja, hogy Kárpátalján 1944 folyamán miként zajlott a deportált zsidók földjeinek kisajátítása, felhasználása – illetve, hogy az ilyen módon haszonbérletbe juttatott földek használatát miként ellenőrizték az év második felében.

Nagyobb időtávot fog át Szabó Csaba Gábor (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) helytörténeti témájú írása, azonban forrásokat 1z 1945–1957 közötti időszakról mutat be. A dokumentumok Komárom város labdarúgásának történetéhez (amelyről már korábban születtek összefoglaló igényű munkák) adnak kontextualizáló, hasznos adalékokat. Értve ez alatt a második világháború utáni újrakezdést, amikor is a világégés során gyakorlatilag megsemmisült sporttelepet is pótolniuk kellett a városban.

Az időrendet tekintve negyedik Tömő Ákos (doktorandusz, Eötvös Loránd tudományegyetem) publikációja mostani számunkban. A szerző az 1950-es évek magyarországi – változás alatt álló – divatvilágába, valamint a ruhaipar helyzetébe enged betekintést két levél segítségével. A két bemutatott forrásból kiderül: a divat és a ruhaipar terén a kívánt, és engedett változás korántsem ment olyan simán, mint ahogyan azt a kiépülő Kádár-rendszer tervezte.

A mostani számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben ismét felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2024. július 9.

Miklós Dániel

főszerkesztő