Roald Amundsen csapata először éri el a Déli-sarkot.Tovább
Az ostromtól az újjáépítés ötletéig
Dokumentumok a Nemzeti Színház történetéből
„Fentiek alapján nem tartjuk célszerűnek az épület megerősítését. Javasoljuk az új Nemzeti Színház megépítését a XIV. ker. Dózsa György úton. (Díszszemle tér) Ez lenne az első új színházépület, amelyet a felszabadulás óta építettünk. (Ugyancsak a Díszszemle tér ligeti részén a későbbiek folyamán, csatlakozva a színházépülethez, megoldható lenne a régi terv: a hangverseny és kongresszusi terem felépítése is.)”
Javaslat a Nemzeti Színház építését segítő társadalmi akció további feladataira
Az MSZMP KB Titkársága 1985. június 22-i ülésén megtárgyalta a Nemzeti Színház építését segítő társadalmi akció első két évének tapasztalatait. Értékelte az akció közvéleményre gyakorolt hatását, a gyujtésben mutatkozó eredményeket, a módszereket.
A Titkárság tudomásul vette a jelentésben foglaltakat, felkérte a társadalmi szerveket, hogy nyújtsanak támogatást az akció folytatásához.
A Muvelődési Minisztérium - a Titkárság határozatának megfelelően - áttekintette a gyujtési formákat, konzultált a gyujtéshez eddig segítséget adó párt és társadalmi szervek képviselőivel, illetve munkatársaival /MSZMP KB, SZOT, KISZ, HNF/ és ennek alapján az alábbiakat javasolja:
- A gyujtési akció további szervezésében, propagandájában messzemenően figyelembe kell venni, hogy a lakosságra és a munkahelyi kollektívákra a következő években is növekvő terhek hárulnak. A gyujtés e körülmény figyelembevételével - szerény keretek között - folytatódik. Az eddig alkalmazott hazai kollektív gyujtési formációk közül változatlanul fenn kívánjuk tartani:
- az emlékbélyeg formában szervezett adományozást (mintegy 60-80 millió Ft értéku bélyeg vár eladásra);
- a kulturális rendezvényeket, melyek nem elsősorban pénzbevétel, hanem a propaganda, a gyujtési szellem fenntartása szempontjából fontosak;
- az évente szervezett rendkívüli lottójátékot.
A SZOT elvi állásfoglalása szerint új formaként szóba jöhet kollektív munkafelajánlások pénzértékének befizetése is a Nemzeti Színház építési számla javára.
A SZOT gondoskodik arról, hogy a munkahelyi szakszervezeti szervek kellően tájékozottak legyenek a gyujtés önkéntességéről és felhívja szervezeteinek figyelmét, hogy sajátosságaikhoz alkalmazkodó módon foglalkozzanak az anyagi felajánlásokkal és a kollektívák véleményével egyezően szervezzék a gyujtés különböző formáit. Hasonlóan nyilatkozott a Hazafias Népfront is.
- A Muvelődési Minisztérium megszervezi, hogy az eddigi befizetéseket tanúsító és megköszönő emléklapok az adományozok megfelelő köréhez eljussanak és a közvélemény erről tájékoztatást kapjon.
- A Külügyminisztérium, a Magyarok Világszövetsége, a Hazafias Népfront és a tömegtájékoztatási intézmények segítségével is ösztönzést lehet adni a külföldön élő magyarok adományozását elősegítő szervezeti formák és propaganda élénkítésére.
| Budapest, 1985. november 25. | Drecin József |
MOL-M-KS-288f. 41. cs. 457.ő.e (Magyar Országos Levéltár - MSZMP - Agitációs és Propaganda Bizottság - 457. őrzési egység)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 14.
1911
1921
Népszavazás kezdődik Sopron hovatartozásáról. A szavazók 65%-a Magyarországot választja, a város ezért megkapja a „Civitas...Tovább
1939
Adolf Hitler utasítja a Wehrmacht főparancsnokságát, hogy kezdje meg a Norvégia elleni invázió előzetes tervezését (Weserübung hadművelet...Tovább
1955
Magyarországgal együtt Albánia, Ausztria, Bulgária, Finnország, Írország, Jordánia, Kambodzsa, Laosz, Líbia, Nepál, Olaszország,...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztősége egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő