Az ostromtól az újjáépítés ötletéig

Dokumentumok a Nemzeti Színház történetéből

„Fentiek alapján nem tartjuk célszerűnek az épület megerősítését. Javasoljuk az új Nemzeti Színház megépítését a XIV. ker. Dózsa György úton. (Díszszemle tér) Ez lenne az első új színházépület, amelyet a felszabadulás óta építettünk. (Ugyancsak a Díszszemle tér ligeti részén a későbbiek folyamán, csatlakozva a színházépülethez, megoldható lenne a régi terv: a hangverseny és kongresszusi terem felépítése is.)”

Az új Nemzeti Színház létesítése

ORSZÁGOS TERVHIVATAL28 számú

példány

3810/I./1964. Tárgy: Az új Nemzeti Színház létesitése

Egyetért: 

Fővárosi Tanács VB
dr. Pestha László

Müvelődésügyi Minisztérium
dr. Polinszky Károly

Épitésügyi Minisztérium
Dr. Szabó János

Előterjesztés
A Gazdasági Bizottsághoz

I.

A Földalatti Vasút továbbépítésével foglalkozó 10273/1963.sz. GB. határozat 5. pontja szerint a Nemzeti Színház jelenlegi épületének további sorsáról intézkedni kell.

Az eddig lefolytatott vizsgálatok alapján megállapítást nyert, hogy a Földalatti Vasút építése miatt a színház épületét károsan befolyásoló talajmozgások várhatók. Ez a körülmény felvetette a színházépület megerősítésének szükségességét. Ezt követően a közeljövőben - tekintettel a színház épületének leromlott állagára - szükséges a színház teljes rekonstrukciója is. A megerősítés és a rekonstrukció együttes költsége becslés szerint 100-120 millió Ft-ot igényelne.

A felújított, illetve korszerusített épület sem jelentene azonban a Nemzeti Színház társulata számára végleges elhelyezést, mert a jelenlegi épület adottságai, valamint elhelyezkedése nem teszik lehetővé funkciója maradéktalan ellátásához szükséges további fejlesztését. (Jelmeztár, díszletraktár, muhelyek a színháztól távol nyertek elhelyezést, a szállítás jelentős költségtöbbletet okoz.)

Tehát a Metró továbbépítése miatt felmerült épület megerősítés, valamint a szükséges rekonstrukció gazdaságtalan. A költségek nincsenek arányban az elérhető eredménnyel, ezért az érdekelt főhatóságok egybehangzó véleménye alapján a színház jelenlegi épületét szanálni kell.

A szanálás következtében két problémát kell megoldani:

  1. a Nemzeti Színház társulatának ideiglenes elhelyezését és az ehhez szorosan kapcsolódó legfontosabb színházrekontsrukciókat;
  2. az új Nemzeti Színház felépítését.

II.

Az új Nemzeti Színház felépítéséig gondoskodni kell a színház társulatának átmeneti, de megfelelő játszási lehetőségeiről.

A Nemzeti Színház társulata jelenlegi épületében előreláthatóan 1964. június végéig muködhet. Átmeneti elhelyezését 1966. szeptemberig a Nagymező utcai volt Petőfi Színház épületében, ezt követően pedig az új Nemzeti Színház elkészültéig az Izabella téri volt Magyar Színház épületében lehet megoldani.

Ez szükségessé teszi, hogy a Nagymező utcai épület folyamatban lévő felújításának a közönségforgalmi és színpadi részét 1964. augusztus végéig befejezzék, a társulat az új évadot itt kezdhesse. Második ütemben kell elvégezni a Nemzeti Színház épületében még egy ideig ott maradó iroda és egyéb kiszolgáló részlegek áttelepítésével kapcsolatos felújítási munkálatokat.

Szükséges továbbá, hogy az Izabella téri színház korszerusítése, ill. bővítése 1964. év májusi kezdéssel olyan ütemben folyjék, hogy a munkálatok 1966. év július 31-ig befejezést nyerjenek.

A két színház korszerusítéséhez szükséges felújítási összegek /kb 25-30 millióFt/ a minisztérium éves felújítási terveiben részben biztosítottak.

A Nemzeti Színház átköltöztetése egy játszási hely elmaradását eredményezi és mivel ez más színházi társulatok átcsoportosítását is igényli, bevételi kiesés jelentkezik. Az átköltöztetés is többletköltséget jelent, ezt a színházak költségvetései jelenleg nem tartalmazzák.

A felújítások meggyorsítása és a kívánt határidőre történő befejezése érdekében mind a tervezés, mind a kivitelezés vonatkozásában rendkívüli intézkedések megtételére van szükség.

III.

A Nemzeti Színház az ország első színháza, és mint ilyennek, elsőrendu kultúrpolitikai feladatokat kell ellátnia, épülete és berendezése azonban teljesen elavult, korszerutlen. A Földalatti Vasút építésétől függetlenül már korábban is felmerült az új Nemzeti Színház építésének szükségessége. A III. és IV. ötéves tervidőszakban szerepelt az új színházépület felépítése. A feladat előrehozását szükségessé teszi a Metró építése, valamint a Nemzeti Színház környékének közlekedési és városképi rendezése.

Az előterjesztő szervek, valamint az érdekelt főhatóságok egyetértenek az új Nemzeti Színház létesítésével. Az új színház helyét a Dózsa György úton, a felvonulási téren javasolják.

Az új Nemzeti Színházat 1965-1970. közötti időszakban kell megépíteni. Az építésével kapcsolatos muszaki előkészítést haladéktalanul meg kell kezdeni, annak érdekében, hogy a befejezési határidőt tartani lehessen.

A felvonulási tér rendezésére tervpályázatot kell kiírni. A pályamunkák és a talajmechanikai vizsgálatok alapján az új Nemzeti Színház pontos helyét 1964. augusztus 15-ig meg kell határozni.

A korszeru és gazdaságos muszaki megoldás érdekében kívánatos meghívásos alapon nemzetközi tervpályázat kiírása. A nemzetközi tervpályázatot 1965. I. 1-ig meg kell hirdetni olyan határidővel, hogy a pályamunkák alapján készült beruházási programot a G.B. 1966. I. negyedévében megtárgyalhassa.

IV.

  1. A Gazdasági Bizottság egyetért a Nemzeti Színház jelenlegi épületének lebontásával. Ennek következtében a Nemzeti Színház muködését 1964. év június 30-ig jelenlegi helyén fejezze be.

    Felelős: 
    Művelődésügyi miniszter

  2. A Nemzeti Színház épületének lebontásáról a Fővárosi Tanács gondoskodik a Földalatti Vasút építésének költségvetésében a Színház épületének megerősítésére előirányzott hitel terhére. A bontási anyag felett a Fővárosi Tanács, a berendezések felett a Muvelődésügyi Minisztérium rendelkezik.

    Felelős: 
    Fővárosi Tanács
    V.B. elnöke,
    Művelődésügyi miniszter

  3. A Gazdasági Bizottság egyetért az új Nemzeti Színháznak 1965-70. közötti időszakban történő felépítésével a Dózsa György úti felvonulási téren.

    Felelős: 
    Országos Tervhivatal elnöke
    Muvelődésügyi miniszter
    Építésügyi miniszter

  4. Az új Nemzeti Színház felépítéséig gondoskodni kell a színház társulatának átmeneti elhelyezéséről. G.B: egyetért azzal, hogy a színház társulata szükségmegoldásként 1966-ig a volt Petőfi Színház Nagymező utcai épületében, 1966-tól az új színházépületbe történő beköltözéséig, a volt magyar Színház Izabella téri épületében muködjék. Az átmeneti elhelyezés megoldása érdekében szükséges színházi rekonstrukciókat úgy kell végrehajtani, hogy

    A Nagymező utcai színházépület rekonstrukciója a közönségforgalmi és színpadi részeket illetően 1964. augusztus végéig, az Izabella téri színházépülete pedig legkésőbb 1966. július 31-ig befejezést nyerjen.

    A G.B. felhatalmazza az építésügyi minisztert arra, hogy a színházi rekonstrukciók meggyorsítása érdekében szükséges rendkívüli intézkedéseket megtegye /részleges tervdokumentáció, helyszíni muvezetés, stb./

    Felelős: 
    Művelődésügyi miniszter
    Építésügyi miniszter

  5. A Dózsa György úti felvonulási tér rendezésére a G.B. határozatát követő 6 héten belül tervpályázatot kell kiírni. A pályamunkák alapján az új színház helyét 1964. augusztus 15-ig meg kell határozni.

    A G.B. a korszeru és egyben gazdaságos muszaki megoldás érdekében egyetért azzal, hogy az új Nemzeti Színház építésére meghívásos alapon nemzetközi tervpályázat kerüljön kiírásra. A pályázat kiírásához a tartalmi követelmények (kiindulási adatok), valamint a pályázat lebonyolításához szükséges anyagi eszközök tekintetében az érdekelt főhatóságok vezetői együttesen állapodjanak meg.

MOL-288f. 23cs.8.őe.(Magyar Országos Levéltár - MSZMP - Államgazdasági Osztály - 8. őrzési egység)

Ezen a napon történt december 14.

1911

Roald Amundsen csapata először éri el a Déli-sarkot.Tovább

1921

Népszavazás kezdődik Sopron hovatartozásáról. A szavazók 65%-a Magyarországot választja, a város ezért megkapja a „Civitas...Tovább

1939

Adolf Hitler utasítja a Wehrmacht főparancsnokságát, hogy kezdje meg a Norvégia elleni invázió előzetes tervezését (Weserübung hadművelet...Tovább

1955

Magyarországgal együtt Albánia, Ausztria, Bulgária, Finnország, Írország, Jordánia, Kambodzsa, Laosz, Líbia, Nepál, Olaszország,...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

ArchívNet 2024/4

 

Tisztelt Olvasók!

 

Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.

 

Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.

Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.

A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.

Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.

Az idei negyedik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztősége egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. november 22.

Miklós Dániel
főszerkesztő