Az utolsó amerikai katona is elhagyja Vietnamot.Tovább
Az ostromtól az újjáépítés ötletéig
Dokumentumok a Nemzeti Színház történetéből
„Fentiek alapján nem tartjuk célszerűnek az épület megerősítését. Javasoljuk az új Nemzeti Színház megépítését a XIV. ker. Dózsa György úton. (Díszszemle tér) Ez lenne az első új színházépület, amelyet a felszabadulás óta építettünk. (Ugyancsak a Díszszemle tér ligeti részén a későbbiek folyamán, csatlakozva a színházépülethez, megoldható lenne a régi terv: a hangverseny és kongresszusi terem felépítése is.)”
Javaslat a Politikai Bizottságnak
| MSZMP KB TUDOMÁNYOS, KÖZOKTATÁSI | Szigorúan bizalmas! |
| ÉS KULTURÁLIS OSZTÁLY | Készült: 1 eredeti pld-ban |
| Tu/699 |
| Látta: |
Javaslat
a Politikai Bizottságnak
T. L., a washingtoni Jefferson Memorial Hospital magyar származású tulajdonosa washingtoni nagykövetségünknek bejelentette, hogy 100 ezer USA dollár összegu adományt ajánl fel az új Nemzeti Színház felépítésére, amennyiben a közönség által látogatott megfelelő helyen emléktábla elhelyezésére kerül sor a következő szöveggel: "A nácizmus áldozatául esett nemzeti színházi muvészek és dolgozók emlékére - az amerikai magyar zsidóság képviselői."
Washingtoni nagykövetségünk tapasztalatai szerint T. L. lojális magatartást tanúsít a Magyar Népköztársaság irányában; 1983-ban részt vett a külföldön élő magyar orvosok hazánkban megrendezett tudományos tanácskozásán, ahol az egyik szekció vezetését látta el.
Javasoljuk, hogy a Politikai Bizottság értsen egyet az amerikai magyar zsidóság képviselői által az új Nemzeti Színház felépítésére felajánlott adomány elfogadásával és vegye tudomásul, hogy az adományozás tényét a közönség által látogatott helyen emléktáblán örökítik meg. Javasoljuk, a Politikai Bizottság egyúttal ajánlja a Nemzeti Színház felépítésére alakult Védnökségnek, hogy dolgozzon ki megfelelő tervet a társadalmi gyujtési akció, a jelentősebb hazai és külföldi adományozók nevének méltó megörökítésére az új Nemzeti Színház épületében.
A javaslattal egyetért a KB Külügyi Osztálya.
Budapest, 1984. június 11.
| (Tétényi Pál) |
MOL-M-KS-288f. 5.cs. 913. ő.e. (Magyar Országos Levéltár - MSZMP - Politikai bizottság - 913. őrzési egység)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 29.
1973
1974
Először közelíti meg és küld fényképeket űrszonda (Mariner–10) a MerkúrrólTovább
1976
Dálnoki Veress Lajos honvéd vezérezredes, II. világháborús hadseregparancsnok (*1889)Tovább
1989
A rákoskeresztúri Új köztemetőben Kralovánszky Alán régész és a Budapesti Igazságügyi Orvosszakértői Intézet szakcsoportja megkezdik a...Tovább
- <
- 2 / 2
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő