„banditák, olyanok vagytok, mint 1956-ban voltatok”

Rendőrségi jelentés az 1964. szeptember 13-ai FTC–Győr labdarúgó-mérkőzés utáni rendbontásról

„Az oszlatás után a városba vezető utakon újra tömörültek, és a Rákóczi utat ellepve hangos jelszavakat kiabáltak. Az egyik tizedes elvtárs elmondotta, ahogy a Rákóczi úton a riadókocsikról leugráltak, kőzápor fogadta őket, köpködtek rájuk, és kórusban kiabálták, nem mertek lőni, zsaruk, csürhe szemétládák. Elmondotta, hogy két ütést érzett, fél térdre esett, az egyik ütés egy sörösüvegtől származott, a másikat egy ökölnyi kő okozta, melyet a tömegből dobtak. Az oszlatási felszólítás után azt kiabálták, hogy gyertek ide, ha mertek, piszkos zsernyákok”.

Forrás  

A budapesti rendőrfőkapitány jelentése
az 1964. szeptember 13-ai FTC-Győr labdarúgó-mérkőzés utáni „ünneplésről"

Budapesti RendőrfőkapitányságSzigorúan titkos!
1. sz. példány

Jelentés
Az 1964. szeptember 13-i FTC-Győr labdarúgó-mérkőzés
eseményeiről

I.
Az FTC-Győr mérkőzés utáni rendbontás előzményei

Az FTC-Győr mérkőzés után ellenséges, ellenzéki, huligán, garázda elemek részéről végrehajtott rendzavarás betetőzése volt annak a folyamatnak, ami az utóbbi években az FTC mérkőzésein előfordult.

1963 telén a jégkorongmérkőzéseken és 1963 tavaszán a labdarúgó-mérkőzéseken az FTC csapata köré csoportosuló szélsőséges elemek növekvő élénkülését tapasztaltuk. Az 1963 közepétől kialakult rendbontás új jellegzetessége az volt, hogy több száz fiatalból nagyobb arányú ifjúsági csoportosulás jött létre a Népstadionban, elsősorban az N, O, P, R, S szektorokban, ahol zászlókkal, zajeszközökkel hívták fel magukra a figyelmet. 1962-ben még elkoboztuk a zajeszközöket és a zászlókat, később azonban - mivel a nemzetközi mérkőzéseken a külföldi szurkolók ilyeneket használtak, másrészt a tv közvetítései révén ez széles körben ismertté vált - engedélyeztük ezek használatát. A zászlós, hangoskodó, „arénázó" tömb ezután alakult ki, s hónapról-hónapra élénkebb, agresszívabb magatartást tanúsított a mérkőzéseken. 1963 nyarán a bajnokság befejezése alkalmával, az FTC-Szeged mérkőzésen már erőteljesebb rendbontásra került sor, ahol a fellépő rendőröket füttykoncert [fogadta] és ütemes „csürhe" jelzővel illették. A mérkőzést követő utcai tüntetést csak a kivezényelt rendőri erők erélyes intézkedése akadályozta meg. Később a Népstadionban lejátszásra kerülő Moszkvai Dinamó-FTC közötti barátságos mérkőzés alkalmával a résztvevő szurkolók részéről rendkívül éles szovjetellenes hecckampány folyt, amely pl. „ki hívott ide benneteket?", „menjetek vissza Moszkvába", „csürhe ruszkik", „fatuskók" ütemes kiáltásokban nyilvánult meg, mely nagy felháborodást keltett a sportszerető közvéleményben.

Az őszi idény folyamán az FTC szurkolótáborának ez a része jelentékeny mértékben megnövekedett. Az 1963. téli jégkorongmérkőzéseken már antiszemita megnyilvánulásokkal is találkoztunk. Egy huligánokból álló 15 főnyi csoport, melyet K. A. - akinek apja nyilas volt - vezetett, az FTC-Vörös Meteor mérkőzésen pl. „görbe hát, görbe orr, kikapott a Meteor!" jelszót kiabálta.

A Vörös Meteor egyik pályára lépő játékosát pedig „Hirschmann, leszel te még szappan Auschwitzban" kiabálással fogadták. A rendőri eljárások során a jégkorongmérkőzésekről közel 80 főt kellett igazoltatni, előállítani. A K. féle csoport tagjai ellen pedig [a]

alapján jártunk el.

Az intézkedések ellenére is két alkalommal a jégkorongmérkőzések után, a Thököly úton rendbontást követtek el.

Az 1964-es év tavaszi bajnoki idénye alkalmával ezek az atrocitások fokozódtak. Az FTC jó labdarúgó szereplése következtében a szurkolók tábora nőtt, a zászlós csoport tovább szélesedett, és már nemcsak az O, hanem a P, R, S szektorokra is kiterjedt. A mérkőzések előtt szinte toborzó jellegű jelszavakat hangoztattak, mint pl. „gyertek ide", amelynek hatására a többi szektorokban elhelyezkedő fiatalok is ezen a területen gyülekeztek. Az így kialakult szurkológárda hangoskodásával, megbotránkoztató magatartásával lényegében befolyásolt a tömeghangulatot. Hasonló megnyilvánulásokat tapasztaltunk vidéki viszonylatban is. 1963-ban pl. az FTC-Debrecen mérkőzés után Albert-képpel vonultak a pályaudvarhoz, s a különvonatokon csak a rendőri erők jelenléte biztosította a rendet.

Az FTC vidéki mérkőzései különleges rendőri előkészületeket és intézkedéseket igényeltek.

A rendbontók közül előállított személyek többsége büntetett előéletű, akik már más alkalommal is részt vettek különböző rendbontásokban. Pl. a mostani rendbontás alkalmával előállítottak közül F. Gy. s[egéd]m[unkás] háromszorosan, T. K. műszaki e[lő]a[dó] többszörösen büntetett előéletű, Sz. L. géplakatos büntetett előéletű, F. L. áruházi eladó közbiztonságra káros tevékenysége miatt volt internálva, O. L. büntetett előéletű, volt fegyveres ellenforradalmár (1956-ban részt vett a VII. kerületi pártház megtámadásában), Sz. L. s[egéd]m[unkás] két esetben büntetett személy stb.

Ezen személyek az FTC mérkőzésein előforduló rendbontó cselekmények hangadói közé tartoztak.

Megállapítottuk, hogy a „veszélyes ellenség"-ként kezelt elemek közül többen aktív tagjai az FTC szurkolótáborának. Ilyenek pl. K. K. B[uda]pest, VIII. [...] lakos, a Baross-téri fegyveres ellenforradalmi csoport volt tagja, K. L. IX. ker. [...] lakos, volt nyilas, részt vett a Corvin közi fegyveres harcokban, 1956 decemberében disszidált és 1957-ben tért vissza (köztörvényes bűncselekményért öt alkalommal volt elítélve), L. J. IX. [...] lakos, aki a Corvin közben fegyveres csoport tagja volt, sőt köztörvényes bűncselekményért is két esetben volt büntetve, G. I. IX. [...] lakos többszörösen büntetett, garázda elem, aki a Corvin közben tevékenykedett mint fegyveres ellenforradalmár stb.

A mérkőzések légköre az őszi bajnokságban e huligánok részéről fokozottan ellenségessé vált és az MTK-Debrecen augusztus 30-i népstadioni labdarúgó-mérkőzésen rendkívül szélsőséges, gúnyolódó megnyilvánulások hangzottak el. Pl. „Sándor, Bödör, Halápi, elmehettek kapálni", „libabőrös Kovalik", „kopasztják a libát" stb., mely a közönség felháborodását váltotta ki.

Az MTK elnöke bejelentést tett az MSZMP országos központjában és a Budapesti Rendőrfőkapitányságnál is, hogy ez év szeptember 9-én az MTK Budapest, VI. ker. Bajza utcai helyiségében megjelent a klubhoz nem tartozó fiatalok egy csoportja, akik „6:1, 6:1, hajrá Fradi" kiabálással igyekeztek tüntetni. Ez alkalommal a klubelnök irodájának ajtajáról letörték a névtáblát. Az FTC szurkolói részéről a bajnokság befejezése előtt, az FTC-Tatabánya mérkőzésen folytatódott a botrányos, rendbontó magatartás. Az egyik FTC szurkoló pl. megütött egy munkásőrt.

Minden jel arra mutatott, hogy a bajnokság befejezésekor nagyobb arányú rendbontás végrehajtását tervezik. Többoldalú adataink szerint az FTC bajnokságát, illetve Albert Flórián sérüléséből való felgyógyulását „méltóan" akarták megünnepelni. E célból már a Tatabánya-FTC mérkőzést megelőzően az O, P, R, S szektorokban tartózkodó szurkolók körében gyűjtést szerveztek, és az így szerzett összegen zászlókat, kolompokat, képeket és különböző rendbontásra alkalmas eszközöket vásároltak. Az Albert Flóriánról készített nagyméretű képet már a tatabányai mérkőzésen kívánták felhasználni.

Tervüket az 1964. szeptember 13-i FTC-Győr bajnoki mérkőzésen valósították meg. D. I. 25 éves lakatos hozta az R szektorba a képet. D-t hosszabb ideje feldolgozás alatt tartjuk, megállapítottuk, hogy több fiatallal csoportosan összejárnak, közösen hallgatják a Szabad Európa Rádiót, és együtt készítik a mérkőzéseken használt különböző zajeszközöket.

A rendbontás szervezettségét részletekbe menően nem tudjuk teljesen bizonyítani, de többoldalú értesüléseink szerint többen felkészültek, és közösen megbeszélték az abban való részvételt. Az R szektorban a huligánok között ülő KISZ fiatalok már a mérkőzés folyamán felhívták a figyelmünket, hogy egymás között osztogatják a fáklyákat, amelyeket a mérkőzés végén kívánnak meggyújtani. Tudomásunkra jutott, hogy az egyik FTC szurkoló a mérkőzés előtt az egyik épületről ellopta a magyar nemzetiszínű zászlót és a piros színt a zászlóból kivágva zöld-fehér FTC-zászlót készített.

Ez a tevékenység elég széleskörű, hosszabb ideje hasonló módon készítik a Fradi-zászlókat. Több előállított személy elmondta, hogy a Rákóczi úti hangoskodásuk alkalmával is letépték a nemzetiszínű zászlóról a piros részt.

Jellemző, hogy Hruscsov elvtárs magyarországi látogatása alkalmával a Radnóti Miklós Gimnázium pályaudvari fogadáson részt vevő diákjai közül is többen hasonló módon készítettek zöld-fehér zászlót. Tito államelnök mostani látogatása alkalmával is többek részéről tapasztaltunk hasonló jelenséget.

Egy műegyetemi hallgató kijelentette, hogy a mérkőzést követő tüntetés meg volt szervezve, és várják a jéghoki idényt, ahol a „legnagyobb hecceket" fogják csinálni. Hálózati adataink szerint az ellenőrzés alatt tartott „Kalef galeri" hangadói elmondották, hogy sok „Kalef"-tag kiment, mert jó alkalom volt a tüntetésre és arra, hogy a rendőröket egy kicsit felhecceljék. Értesülésünk szerint az egyik „veszélyes ellenséges" személy, volt fegyveres ellenforradalmár társaival együtt azzal a felkiáltással jelent meg a mérkőzésen, hogy „ma itt a helyünk". Az egyik ismert huligán az események után a Gyáli úton lévő vendéglő előtt 20-25 főnyi hallgatóságának hangoskodva mondta, hogy „na most jól megadtuk ezeknek a rohadtaknak, bár még másképpen is lehet adni nekik valamit. Még nem ölték ki a magyarból a magyart, de most már nem is fogják, megmutatjuk, hogyan kell szembeszállni és győzni. Reméljük, lesz még folytatása, és nemcsak a fociban, elvégre magyarok vagyunk."

Mindezen értesülések alapján, a várható rendbontás megelőzése érdekében többirányú intézkedést tettünk. A mérkőzést megelőző héten berendeltünk a kapitányságokra és figyelmeztettünk 19 hangadó személyt, akik az elmúlt hetekben a különböző mérkőzéseken uszító, izgató magatartást tanúsítottak. A figyelmeztettek között volt pl. K. T. volt SS, háborús bűntett miatt elítélt, T. S. s[egéd]m[unkás], 1957-ben izgatás és szervezkedés bűntette miatt 6 év és 6 hó börtönbüntetésben részesült, aki az FTC mérkőzésein rendszeresen izgató magatartást tanúsít, K. B. többszörösen büntetett előéletű személy stb.

Részletes biztosítási tervet dolgoztunk ki az operatív, közrendvédelmi és rendészeti vonatkozásban. A terv alapján 150 fő operatív tiszt, 26 közrendvédelmi tiszt, 400 beosztott rendőr, 10 lovasrendőr, 6 URH-gépkocsi és 500 önkéntes rendőr vett részt a mérkőzés biztosításában.

A mérkőzés zavartalan lefolyása érdekében szeptember 11-én a IX. ker[ületi] pártbizottság első titkáránál, Tóth elvtársnál tartott megbeszélésen részt vettek a Budapesti Pártbizottság részéről Bozó elvtárs, a 

elnöke, Fajkos Aladár elvtárs, az FTC elnökségének egy tagja és az FTC párttitkára, valamint Tihanyi Sándor és Kraici Kálmán ezredes főkapitány-helyettes elvtársak.

Az FTC elnökségének előzetes elképzelését, hogy nagyarányú ünnepséget rendezzenek mind a pályán, mind az igazgatósági épület előtt, a megbeszélésen elvetették. Abban állapodtak meg, hogy a mérkőzés előtt a Magyar Labdarúgó Szövetség részéről röviden köszöntik a csapatot, majd a mérkőzés végén a játékosoknak virágcsokrot nyújtanak át, a csapat meghajol a közönség felé és levonul. A játékosok a mérkőzés után gépkocsikba szállnak és elmennek a Hársfa étterembe. Ezeket a megállapodásokat az FTC elnöksége azonban nem tartotta be, a mérkőzés előtt Dálnoki [Jenő] és Novák [Dezső] programon kívül virágot vitt a

 majd a mérkőzés végén Dálnoki vezetésével a csapat többsége a „gyertek ide" felhívásra az őrjöngő, zászlót lobogtató szektor közönségéhez ment. Ezzel fokozódott a hecckampány, melynek során meggyújtották az újságokat és a Népstadion jelentős részét elborította az égő papír. A rendezőség tűzrendészeti szempontból két alkalommal is felhívta a közönséget a papírégetés beszüntetésére, ennek ellenére az még tovább szélesedett. Az FTC elnöksége a megállapodás ellenére nem értesítette a szurkolókat az igazgatósági épület elé tervezett ünneplés elmaradásáról, és főleg az N, O, P, R, S szektorokban lévő több ezer főnyi közönség hangoskodva, tüntető jelszavakat kiabálva, az igazgatósági épület felé tódult. Az egyik résztvevő pl. elmondotta, hogy úgy tudta, az FTC vezetősége elintézte a rendőrséggel, hogy a mérkőzés után a játékosokat ünnepelhetik. A megállapodás megszegését bizonyítja az is, hogy a mérkőzés befejezése után az FTC játékosokat vivő autóbusz nem a Hárs[fa] étterembe, hanem az Üllői úti FTC pályára ment, arra való hivatkozással, hogy ott van Albert [Flórián], Rákosi [Gyula] és Dalnoki gépkocsija. Az utcai tüntetésben résztvevő fiatalok közül ugyancsak többen kiabálták, hogy „gyerünk az FTC Üllői úti pályájára ünnepelni".

II.
A mérkőzés után lejátszódó események

A mérkőzés után lezajlott incidensek közvetlenül az igazgatósági épület előtt - amikor a kiabáló tömeg a rendőrkordont látva azt nem tudta megközelíteni - kezdődtek.

A rendőrséget becsmérlő különböző megjegyzések, mint „parasztok, csürhék" stb. hangzottak el, majd ütemes kiabálássá fokozódott. A biztosítás parancsnoka a kiabáló tömeget szétoszlásra szólította fel, s miután ennek nem tettek eleget, adott utasítást a lovasrendőröknek az oszlatás megkezdésére. A viszonylag kis távolság miatt a lovasrendőrök intézkedése nem volt elég eredményes, mert a tömeg körülvette őket és „parasztok, csürhe" szavak kíséretében megkísérelték az egyik lovasrendőrt a lóról lerántani. Ezt követően a biztosítás parancsnoka utasítást adott, hogy nagyobb távolságról vágtatva a lovasrendőrök szorítsák ki a tömeget a Népstadion területéről, illetve a sorfalban álló rendőrök kezdjék meg a tömeg oszlatását.

Az intézkedés közben többen kövekkel dobálták a rendőröket. A mellék-kijáratnál tartózkodó 6 fős rendőri egységet a tömeg megtámadta, Gyarmati r. őrvezetőt földre teperték, aki a rámért ütések elhárítása érdekében riasztólövést adott le. Gyarmati elvtárs elmondása szerint, amikor felszólította a huligánokat a zászlók összecsavarására, azok azt kiabálták, hogy „üsd agyon a piszkos zsernyákot, gyújtsd meg rajta a fakabátot" stb., majd kőzáport zúdítottak feléje.

A mérkőzésen résztvevő egyik szds. [százados] elvtárs elmondotta, hogy az első oszlatásnál többen kiabálták, hogy „ne hagyjátok magatokat, húzzátok le őket a lóról, piszkos csibészek".

A Népstadion kerítésénél elhelyezkedő tömegből többen különböző jelszavak hangoztatásával igyekeztek a fiatalokat ingerelni. Pl. „csürhe, gyilkosok, újból megmutattátok, kik vagytok".

Egy ismeretlen személy azt kiabálta a rendőrök felé, hogy „banditák, olyanok vagytok, mint 1956-ban voltatok". Közvetlenül a Népstadion kijáratánál olyan jelszavak is elhangzottak, hogy „kötelet a zsaruknak, le a pribékekkel, le a kommunistákkal".

Az oszlatás után a városba vezető utakon újra tömörültek, és a Rákóczi utat ellepve hangos jelszavakat kiabáltak. Az egyik tizedes elvtárs elmondotta, ahogy a Rákóczi úton a riadókocsikról leugráltak, kőzápor fogadta őket, köpködtek rájuk, és kórusban kiabálták, „nem mertek lőni, zsaruk, csürhe szemétládák". Elmondotta, hogy két ütést érzett, fél térdre esett, az egyik ütés egy sörösüvegtől származott, a másikat egy ökölnyi kő okozta, melyet a tömegből dobtak. Az oszlatási felszólítás után azt kiabálták, hogy „gyertek ide, ha mertek, piszkos zsernyákok".

Az egyik ilyen csoportból egy ismeretlen személy a Rákóczi úton lévő Ajándékbolt kirakatát betörte. Ekkor a biztosítás parancsnoka tömegoszlatást rendelt el.

Nyilvánvaló, hogy a rendbontás az igazgatósági épület előtti ünnepséggel volt összhangban, mert a mérkőzés alatt lényeges rendbontásra nem került sor.

Este 20 órakor a városban a rend teljesen helyreállt. Az események következtében a BRFK rendőri és operatív szervei 53 személyt állítottak elő. Ezek közül 13 fő büntetett előéletű. Garázdaság, izgatás miatt őrizetbe vétel mellett 11 fő ellen indítottunk eljárást. Ugyancsak garázdaság miatt - szabadlábon hagyás mellett - 27 személy ellen kezdeményeztünk eljárást, 11 fő 15-16 éves fiatalkorút - eljárás kezdeményezése nélkül - szüleik jelenlétében történt figyelmeztetés után szüleiknek átadtunk.

Egy személyt visszaszállítottunk az Országos Elmegyógyintézetbe, aki csak a mérkőzésre kapott elbocsájtást. Egy személy ellen hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt, őrizetbe vétel mellett a Fővárosi Főügyészség bevonásával eljárást kezdeményeztünk. Egy fiatalkorút - aki ellen szökés miatt körözés volt elrendelve - az aszódi javító-nevelő intézetbe szállítottunk vissza.

Az intézkedő rendőrök ténykedéséről valamint a tömegről felvételeket készítő Fejes László - Képes Sport riportere - ügyében, a filmek lefoglalása mellett, vizsgálatot folytatunk.

Megállapításunk szerint a rendőri intézkedések célszerűek és helyesek voltak, mert ha az igazgatósági épület előtt a tervezett ünneplés létrejön, lehetetlenné vált volna mindennemű intézkedés, és az utcákat teljesen ellepte volna a különböző jelszavakat kiabáló fáklyás tömeg. A biztosításban résztvevő rendőri egységek bátran és határozottan hajtották végre a parancsokat. A lovasrendőrök mellett a gyalogos egység is tervszerűen, szervezetten oldotta meg a feladatát, az operatív erők pedig következetes magatartásukkal elősegítették a kiemelések és az előállítások gyors végrehajtását.

III.
Következtetések

1. Egészségtelen jele sportéletünknek a már rendkívüli méreteket öltő „Fradi"-hisztéria, amelyet sokan jóhiszeműen még táplálnak is (sajtó, tv, rádió, ipari és más szervek).

Meg kell állapítani, hogy a különböző sportszervek, mint az MLSZ és az FTC elnöksége, a Népstadion igazgatósága, a hosszú időn át folytatott rendbontással szemben nem tett meg minden intézkedést. A télen lejátszásra került jégkorongmérkőzések alkalmával pl. a rendezőség, a Jégkorong Szövetség nem intézkedett a rendfenntartás érdekében. A Népstadionban lévő jegyszedők nem tudják megakadályozni a szektorokban való átmeneteleket.

Az igazgatósági épület előtt nem tesznek intézkedéseket a hosszabb idő óta folyó rendbontásokkal szemben.

Különböző mérkőzéseket vezető bírók rendbontás esetén nem állították le a mérkőzéseket, és nem figyelmeztették a közönséget, hogy ilyen módon nem folytatják a játékot. Az 

 elnöksége egy alkalommal sem tárgyalta meg a rendbontással kapcsolatos kérdéseket és nem tudtak időben megfelelő intézkedéseket hozni a súlyosabb esetek megakadályozása érdekében. A mérkőzéseket rendező sportszervek nem vállalnak felelősséget semmiféle szempontból.

Véleményünk szerint az „FTC Híradó" nagyméretű terjesztése is fokozza az amúgy is széles körben lévő FTC-hisztériát.

Azért is szükségessé válik határozottabb intézkedéseket hozni a sportrendezvényeken, mert az FTC mellett más egyesületeknél is ennek hatására kialakulnak olyan gócok és megnyilvánulások, melyek a közrendet veszélyeztethetik. (Honvéd, Pécs, Győr eseteiben már hasonlókkal találkoztunk.)

2. Az FTC elnökség kétszínű magatartása nehezítette a megelőző intézkedések következetes végrehajtását.

Nem irányították egyértelműen az FTC sportolói és az FTC Baráti Kör magatartását. A mérkőzés után az FTC elnökhelyettese elmondotta, hogy az elnökség sorozatosan nem tartja be a különböző szintű megállapodásokat.

A Budapesti Pártbizottság és a IX. kerületi Pártbizottság több esetben felvetette a problémát, ennek ellenére 

időnként „mártíromság" hangulatába esik, és ilyenkor a különböző - felsőbb szervek által hozott - intézkedéseket FTC-ellenesnek minősíti, az FTC „elnyomottságát" hangoztatja.

A IX. hó 13-i mérkőzést megelőző pártbizottsági megbeszélés után is - mikor az elnökhelyettes ismertette vele a megállapodásokat - Végh elvtárs felháborodva hangoztatta, hogy az FTC-nek úgy látszik, semmit sem szabad csinálnia, de ha a Honvéd vagy más csapat a bajnok, azoknak mindent lehet. A IX. kerületi PB titkárával és a főkapitány-helyettesekkel kapcsolatban kijelentette, hogy „mit ugrálnak azok, majd én elmegyek XY elvtárshoz". Az elnökhelyettes szerint intézkedéseiben, kijelentéseiben Végh elvtárs felelőtlen megállapításokat hangoztat, az FTC-beli szereplésétől maradandó népszerűséget vár. A rendőri intézkedéssel kapcsolatban - Végh elvtárs tájékoztatása szerint - az FTC-n belül olyan hangok is hallatszottak, hogy „csavargók, mit csináltak velünk, szétverték a szurkolóinkat" stb. Ez a magatartás azért is veszélyes, mert az FTC vezetősége elvesztette uralmát a szurkolótábor egy része felett, nem tudják befolyásolni őket, és jelentős számú huligán tömeg az elnökség álláspontját magára nézve nem tartja kötelezőnek.

Ebből adódik az a hibás álláspont, hogy az FTC elnyomott csapat, és sportegyesületi élet helyett különböző üzemekben, iskolákban tartanak előadásokat és szervezik az FTC kis csoportjait. Nem értik, hogy az FTC sportegyesület és nem politikai tömegszervezet.

3. Meg lehet állapítani, hogy az FTC köré csoportosuló B-közép rendbontó csoport hangadói olyan büntetett előéletű ellenséges személyekből, huligánokból tevődnek ki, akik más garázda cselekményekben, verekedésekben, galeri tevékenységben, sőt régebbi politikai államellenes szervezkedésekben is részt vettek. Ezek a személyek a rendőrséggel és az államrendszerrel szembeni izgató magatartásra buzdítják a fiatalokat, és ezért befolyásuk az FTC-közönségre rendkívül veszélyessé vált. Elszigetelésük, kiemelésük rendkívül fontos feladat a közrend biztosítása érdekében.

4. Az eddigi operatív munka során azonban nem tudtunk elég mélyen behatolni azon elemek közé, akik tudatos szervezői a tömeghangulat szításának és ellenséges cselekményeknek. Eddig kizárólag a felszínen jelentkező ellenséges elemek és huligán hangadók ismertek, akik lényegében egyedi vagy kisebb csoportokban elkövetett izgatásokat hajtanak végre. A rendbontók felderítése céljából több galerit illetve ismert hangadót vontunk feldolgozás alá.

5. Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy amikor az állami és társadalmi szervek határozottan lépnek fel a rendbontó cselekményekkel szemben, akkor hosszabb ideig lényegében nyugodtabb légkör uralkodik a mérkőzéseken.

IV.
Feladatok

1. Az FTC-Győr mérkőzésen történt események széleskörű rendőri és operatív intézkedések alkalmazását teszik szükségessé. Hálózati és egyéb operatív úton adatokat kell szerezni a rendbontás szervezettségére utaló értesülések megerősítésére. További operatív munkát kell folytatni az FTC köré tömörülő nacionalista, ellenséges érzelmű hangadók felderítésére. Különös figyelemmel kell kísérni az e területen jelentkező

  • volt politikai bűntettesek,
  • „veszélyes ellenséges" elemek,
  • ellenséges nyugati illetve imperialista követségekkel kapcsolatban álló,
  • ellenséges értelmiségi, egyetemista, klerikális,
  • illetve egyéb ellenséges körökkel kapcsolatban álló személyeket.

A fertőzött galerikben és más huligán csoportokban tevékenykedő hangadókat, a rendbontások kezdeményezőit más rendőri szervekkel együttműködve ellenőrzés alá kell vonni.

Operatív úton lépéseket kell tenni, hogy megismerjük az ellenséges nyugati körök elképzeléseit és terveit, az FTC köré tömörült tömegek felhasználását és mozgatását illetően. E feladatok végrehajtása érdekében ezek végrehajtásában résztvevő szervekkel együtt közös intézkedési tervet kell készíteni. A BRFK Politikai Osztályán meg kell erősíteni ezzel a területtel foglalkozó elhárító csoportot. Nagyobb figyelmet kell fordítani azon fertőzött, általunk már ismert iskolák, ipari tanuló intézetek ellenőrzésére, ahonnan ilyen vonatkozású értesüléseink vannak. Fokozottabb hálózati ellenőrzés alá kell vonni a szélsőséges FTC szurkolók által rendszeresen látogatott helyeket: FTC edzőmérkőzések, totó-lottó irodák, egyes kávéházak és kocsmák. Meg kell gyorsítani azon ügyek realizálását, melyeket e vonatkozásban feldolgozás alatt tartunk. A mellékelt fényképeken szereplő garázda személyekről

2. A BRFK közrendvédelmi szervei azon parancsnokaival, akik az elmúlt időben biztosítási feladatokat láttak el, értékeljék és elemezzék az eddigi biztosítás tapasztalatait. Dolgozzák ki a közrend teljes biztosítását célzó javaslatokat.

3. Javasoljuk, hogy az MTST elnöksége tegyen hathatós intézkedéseket a sportrendezvények rendjének biztosítására. A Népstadion igazgatósága dolgozza ki működési rendjét, hogy a szektorokban, az igazgatósági épület előtt, a Kisstadionban a rendezőség határozottabban tudjon intézkedni.

Javasoljuk, hogy az MTST a játékvezetői testülettel együtt utasítsa a mérkőzést vezető bírókat, hogy rendbontás esetén a mérkőzéseket szakítsák félbe. Ezzel elérhető, hogy a becsületes, sportszerető közönség szembeforduljon a garázda, rendbontó elemekkel.

Az MTST rendelje el, hogy azok a csapatok, amelyek a rendet, fegyelmet nem tudják biztosítani, kötelesek meghatározott mérkőzéseik vidéken való lejátszására.

Javasoljuk, hogy az MTST elnöksége vizsgálja felül a kettős mérkőzések rendjét, és a közrend biztosítását helyezze előtérbe. Amennyiben más mérkőzések az FTC közönsége előtt nyugodt keretek között nem biztosítható[ak], azokat akadályozzák meg. A Népstadion jegyeinek elosztását úgy kell megváltoztatni, hogy az egyes szektorokban ne tömörülhessenek a garázda elemek.

4. Javasoljuk, hogy illetékes szervek vizsgálják meg és tegyenek intézkedéseket az FTC elnöksége helytelen magatartásának megváltoztatása érdekében. Az FTC elnökségét felelőssé kell tenni, hogy sportrendezvényeit garázda, ellenséges elemek ne használhassák fel rendbontásra. A baráti kör bevonásával az FTC elnöksége biztosítsa olyan rendező gárda létrehozását, amely a rendbontók ellen hatásosan fel tud lépni.

5. A sajtó, a rádió, a tv határozottabban lépjen fel a rendbontó elemekkel szemben, propagandájukkal járassák le őket, és a sportszerető közönséget állítsák szembe a rendbontó kisebbség tevékenységével.

6. Javasoljuk, hogy a KISZ Központi Bizottság illetékes szervei foglalkozzanak e kérdés politikai vonatkozásaival, a fővárosi fiatalokra gyakorolt káros hatással. Dolgozzanak ki megfelelő intézkedéseket a káros hatás csökkentésére.

Budapest, 1964. szeptember 17.

Dr. Sós György r. vőrgy.
rendőrfőkapitány

Jelzet: ÁBTL 3.1.5. O-19460/1. 248-257. Géppel írt tisztázat Sós György aláírásával.

 

Ezen a napon történt október 24.

1917

Első világháború: A tizenkettedik isonzói csata kezdete. Az osztrák-magyar támadó csapatok Caporettónál áttörik az olasz frontot, átkelnek...Tovább

1929

„Fekete csütörtök” a New York-i tőzsdén, e napon robban ki az 1929-től 1933-ig tartó gazdasági világválság.Tovább

1937

Szálasi Ferenc megalapítja a Magyar Nemzeti Szocialista Pártot.Tovább

1956

A DISZ KV mintegy hattyúdalaként jelent meg egy nyugalomra intő közlemény a Népszavában, amelyben az előző napi események okát a párt PB...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Háborúk, nemzetközi konfliktusok a 20. század második felében

 

„Si vis pacem, para bellum” – „Ha békét akarsz, készülj a háborúra”, hangoztatták az ókori rómaiak. A fegyveres küzdelem, a háború valóban a társadalmi lét egyik meghatározó jellemzője. Az emberiség történetét a háborúk sorozatának is tekinthetjük. Az idők során számos magyarázat született arra nézve, hogy mi váltja ki a háborús erőszakot. Egyesek szerint a háború az emberi nem eredendő agresszivitásából fakad. A 16‒17. században élt angol filozófus, Thomas Hobbes azt hangsúlyozta, hogy az emberek közötti erőszak elsődleges oka a nyereségvágy, a bizalmatlanság, a dicsőségre és a hírnévre való törekvés. Ebből kiindulva úgy vélte, hogy az erőszak elve és gyakorlata állami szinten is az ember egoista természetéből fakad. Mások, mint például Carl von Clausewitz porosz katonai teoretikus, a politikumból indultak ki. Clausewitz az 1834-ben megjelent, „A háborúról” (Vom Kriege) című könyvében fogalmazta meg sokat idézett, híres tételét: „A háború a politikának a folytatása csupán, csakhogy más eszközökkel.” Ezzel arra utalt, hogy a katonai erő alkalmazása nem öncélú, hanem mindig a politikai mérlegelés határozza meg. „A politika az értelem, a háború azonban pusztán eszköz” ‒ írta. Michel Foucault francia történész, filozófus viszont az 1970-es években megfordította Clausewitz tételét. Feltette a kérdést, miszerint a béke nem csupán a háború egyik formája-e, és szellemesen azt állította, hogy valójában a politika a háború folytatása más eszközökkel.

A 20. század nemcsak a tudományos-műszaki fejlődés, a globális kultúrák és a világkereskedelem kialakulásának kora volt, hanem az egymást követő nemzetközi konfliktusok, a pusztító háborúk időszaka is. Az első világháború gépesített tömegháború volt, a második pedig olyan „totális” konfliktus, amely nem tett különbséget katonák és civilek között. Az 1945 után kétpólusúvá vált világ több mint négy évtizedig tartó fő konfliktusa, a hidegháború szerencsére soha nem alakult át valódi háborúvá. A szembenálló felek ugyanis tisztában voltak azzal, hogy a világot elpusztító jellege miatt egy nukleáris háború – Clausewitz tézisével ellentétben – nem lehetne semmiféle politika folytatása. A harmadik világban ugyanakkor ezt az időszakot több száz fegyveres konfliktus jellemezte, melyekben rendszerint a két nagy katonai tömb is részt vett, így például a koreai vagy a vietnámi háborúban. A hidegháború a szovjet blokk összeomlásával, majd a Szovjetunió 1991-es széthullásával ért véget. Ezzel megszűnt a kétpólusú világ, és az Amerikai Egyesült Államok maradt az egyetlen szuperhatalom.

Az ArchívNet idei 3. számának fő témája tehát: „Háborúk, nemzetközi konfliktusok a 20. század második felében”. Szerzőink közül Szőke Zoltán a vietnámi háborúról ír. Magyar és amerikai levéltári források tanulmányozása alapján ugyanarra az újszerű következtetésre jut, mint a New Cold War History nemzetközi történeti iskola képviselői, éspedig arra, hogy a hidegháború idején a nemzetközi válságszituációk kialakulásában vagy azok enyhítésében legalább akkora – ha nem nagyobb – szerepe volt a szuperhatalmak kisebb szövetségeseinek, mint maguknak a szuperhatalmaknak. Ez azt jelenti, hogy az egész korszakról ‒ így a vietnámi háborúról is ‒ alkotott eddigi képünket újra kell értékelnünk. Garadnai Zoltán szintén hidegháborús témát választott: a magyar‒francia diplomáciai kapcsolatok egyik kritikus, 1959‒1967 közötti időszakát elemzi Radványi János magyar diplomata vízumügyén keresztül. Seres Attila folytatja az 1980-as évek második felében kezdődött karabahi konfliktus hátteréről szóló korabeli magyar diplomáciai jelentések publikálását. Írásának első részét folyóiratunk idei 1. számában közöltük. Két további forrásközlést is olvashatunk e számban: Horváth Gergely Krisztián egy ismeretlen szerző ‒ valószínűleg Komjáthy (Kring) Miklós ‒ 1945-ös feljegyzését közli arról, hogyan képzelték el a marxisták Magyarországon a telepítést és az iparosítást, míg Kiss András Per Arboe Rasmussen dán újságíró 1960-as magyarországi tevékenysége kapcsán vázolja fel a kádári propaganda szerepét az országimázs alakításában.

 

Végül tájékoztatnom kell a Tisztelt Olvasót a szerkesztőségünkben végbement változásokról. Csonka Laura és Farkas Andrea e lapszám megjelenésével egyidejűleg távozik a szerkesztőségből. Laura 2016-tól, Andrea 2014-től szerkesztette a lapot példás hozzáértéssel, szorgalommal és lelkesedéssel. Az ő érdemük is, hogy az ArchívNet szakmai körökben, de a történelem iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönség soraiban is egyöntetű elismerésnek örvend! Szerkesztőségünk ugyanakkor új tagokkal bővült. Az új szerkesztők: Balogh János Mátyás, Főcze János, Miklós Dániel és Wencz Balázs ‒ e lapszám már az ő munkájuk eredménye is. További sok sikert kívánok mind a távozó, mind az új szerkesztőtársaknak!

 

Budapest, 2021. augusztus 18.

 

L. Balogh Béni

főszerkesztő