Norvégia felmondja a Svédországgal való unióját.Tovább
Egy „MUK-kanás”
Kődobálás Münnich Ferenc házánál 1957. március 15-én
„Jelentem, hogy folyó hó 15-én 17 órakor Münnich elvtárs lakásánál – II. Barsi u. 10. – kb. 12 8-14 éves korban lévő gyerekek [!] megdobálták a házat kővel. Véleményem szerint helyesen járt el az őr, hogy nem lőtt, mivel az utcában sok békés járókelő sétált. Én úgy értékelem, hogy gyerekes csíny volt, amit alátámaszt az is, hogy a riadócsoport 3 perc alatt megérkezett, a gyerekek az utcában voltak még, s akkor futottak el, amikor a riadócsoport odaérkezett.”
A fegyveres erők és közbiztonsági ügyek miniszterének 14. számú parancsa
A fegyveres erők és közbiztonsági ügyek miniszterének
14. számú parancsa
Budapest, 1957. február 28-án.
Az ellenforradalom fő fegyveres erőinek szétverése után igyekezett erőit szervezetten kivonni. Rendelkezésünkre álló anyagok alapján megállapítható, hogy ezek az erők 1957. március hónapban újabb ellenforradalmi provokációra készülnek. Az előkészítő munkában kiemelkedő szerepe van az imperialista rádiók adásainak, [a] fasiszta emigrációs szervezeteknek.
Az ellenforradalmi előkészületekben legjelentősebb helyet foglalja el március 15., illetve április 4-re való felkészülés [!]. A felderített illegális szervezkedések, burzsoá politikai erők tömörülései, valamint az egyetemeken és különböző iskolákban széles körben folyik soviniszta, nacionalista, szovjet és kommunista ellenes uszítás [!]. A fasiszta múltú, fegyveres harcokban részt vett ellenforradalmi elemek aktívan támaszkodnak a munkástanácsokon belül megbúvó ellenforradalmi elemekre. Komoly aknamunkát fejtenek ki még a jobboldali szociáldemokraták.
Megállapítható, hogy bár az ellenforradalom fegyveres erőit szétverték, az ellenforradalmi tevékenység még ma is rendkívül széles méretekben folyik, és most folyik a lélektani és politikai előkészítése egy újabb nyílt ellenforradalmi provokáció kirobbantásának. Különösen veszélyes ez a tevékenység azért, mert még igen sok fegyver van az ellenforradalmárok kezén.
A fentieket figyelembe véve a Belügyminisztérium valamennyi dolgozójától elvárom, hogy vas fegyelmezettséggel, alaposan készüljenek fel, fokozott éberséggel semmisítsék meg az ellenforradalom minden kísérletét, amely békés építő munkánk megzavarására irányul.
M e g p a r a n c s o l o m:
1./ A Belügyminisztérium szervei a maguk területén tegyenek intézkedéseket annak érdekében, hogy a szétvert, de még meg nem semmisített ellenforradalmi erőket felderítsék és aktív intézkedéseikkel a felkészülésüket megakadályozzák.
2./ Amennyiben bárhol rendzavarásra kerülne sor, a BM szervek dolgozói a proletárdiktatúra védelmében egységesen és keményen, esküjükhöz híven lépjenek fel és minden eszközzel harcoljanak a teljes rend helyreállítása érdekében.
Jelen parancsomat a Belügyminisztérium személyi állomány előtt ismertetni kell.
| Dr. Münnich Ferenc s. k. fegyveres erők és közbiztonsági ügyek minisztere |
Kapják: elosztó szerint.
Lehúzatni és őrsök részére kiadni. Még ma! |
Belügyminisztérium Központi Irattár. Parancsgyűjtemény, 45. doboz.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 07.
1905
1917
Első világháború: a messines-i csata: Az antant utászai felrobbantják a német vonalak alá telepített aknákat, ezzel 10 000 német katonát...Tovább
1921
Románia előbb az április 23-án Csehszlovákiával, majd a június 7-én a Szerb-Horvát-Szlovén Királysággal megkötött szerződése révén...Tovább
1942
Második világháború: véget ér a midway-i csata.Tovább
1952
Első alkalommal tartották meg a Pedagógusok napját. Ez alkalomból adták át a kiváló tanítói és tanári okleveleket az ország legjobb...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Örömmel adjuk hírül, hogy megjelent az ArchívNet idei második száma. A mostani lapszám négy forrásismertetése a 20. század második felébe, azon belül a Kádár-rendszer időszakába kalauzolja el az olvasókat. A dokumentumok által bemutatott események különlegesnek mondhatók: megelevenedik előttünk az utolsó Magyarországon kivégzett nő bűnügye, betekinthetünk egy beszéd legépelt szövegén keresztül a Kádár-korszak nőpolitikájának átalakításába, valamint egy Ukrajnában fennmaradt beszámoló révén szó esik arról, hogy miként tudott egy alkalommal Grósz Károly sikert aratni a nemzetpolitika terén.
Az időrendet követve a sorban az első Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) forrásismertetésének második része, amelyben Zágon József Mindszenty Józsefnek szóló levelének a tervezetét mutatja be. Az elküldött levél még nem került elő, azonban elég valószínű, hogy azt az akkoriban az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén tartózkodó Mindszenty kézhez kapta. Az esztergomi érsek egy későbbi levelében ugyanis felfedezhető Zágon papírra vetett gondolatainak a nyoma.
Dulai Péter (doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Doktori Iskola) korábban már bemutatta az ArchívNet hasábjain a Magyarországon utolsó előttiként kivégzett nő esetét. Ezúttal az utolsó kivégzett, a többszörösen büntetett előéletű Besze Imréné ügyét mutatja be bírósági iratok alapján, aki 1967 szeptemberében gyilkolta meg nyereségvágyból Kertész Lajosnét Gyöngyösön.
Besze Imréné büntetőügye még zajlott, amikor 1968 májusában Székesfehérvár adott otthont egy népességtudományi konferenciának, ahol az egyik előadó Ortutay Zsuzsa volt. Beszéde szövegét Svégel Fanni (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Történelemtudományi Doktori Iskola) ismerteti, aki Ortutay Zsuzsa szavai alapján tárja az olvasók elé, hogy az 1960-as években milyen minőségi változás ment végbe a magyarországi nőpolitikában.
A Kádár-korszak legvégének egy mindössze félnapos eseményét mutatja be Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár): Grósz Károly kárpátaljai villámlátogatását. Ugyan Grósz és Nicolae Ceausescu aradi találkozója katasztrofális következményekkel járt a magyar politikus hírnevére nézve, az 1989. április 3-án lezajlott kárpátaljai útját mégis egyfajta sikerként könyvelhette el. Terjedelmi korlátok miatt a forrásismertetés első részét adjuk közre mostani számunkban.
A második idei számunk számára forrásismertetéseket küldő és publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Felhívjuk továbbá leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége idén is várja a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2023. május 19.
Miklós Dániel
Főszerkesztő