Felrobbantják az Újpesti vasúti hidat.Tovább
Igazgatóváltás a Nemzeti Színházban - anno 1962
Major Tamás leváltása
„Major elvtárs a felszabadulás óta igazgatója a Nemzeti Színháznak. Az utóbbi években munkájában jelentős fogyatékosságok voltak. Major elvtárs a színházban elsősorban mint rendező és színész működött, és az igazgatás tennivalóit az ismételt bírálatok ellenére is elhanyagolta. A gyenge igazgatás közben a színházban rossz légkör alakult ki, a művészek elégedetlenek voltak a tervszerűtlen, kapkodó és erősen szubjektivista vezetéssel, és a színház egész munkáját károsan befolyásolta.”
Forrás
MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA | Szigorúan bizalmas! |
JAVASLAT
a Politikai Bizottságnak
a Nemzeti Színház igazgatójának felmentésére és az új igazgató kinevezésére
Javasoljuk, hogy a Politikai Bizottság Major Tamás elvtársat mentse fel a Nemzeti Színház igazgatójának tisztje alól.
Major elvtárs a felszabadulás óta igazgatója a Nemzeti Színháznak. Az utóbbi években munkájában jelentős fogytékosságok voltak. Major elvtárs a színházban elsősorban mit rendező és színész működött, és az igazgatás tennivalóit az ismételt bírálatok ellenére is elhanyagolta. A gyenge igazgatás közben a színházban rossz légkör alakult ki, a művészek elégedetlenek voltak a tervszerűtlen, kapkodó és erősen szubjektivista vezetéssel, és a színház egész munkáját károsan befolyásolta.
Ugyanakkor Major elvtárs művészi (rendezői, színészi) munkássága igen magas színvonalú volt és ez mind a közönség, mind a művészek részéről ismételten elismerést váltott ki. Ezért javasoljuk, hoyg Major elvtárs a jövőben a Nemzeti Színházban mint főrendező és színész fejtse ki tevékenységét.
A javaslattal a Művelődésügyi Minisztérium és Major elvtárs is egyetért.
Javasoljuk, hogy a Politikai Bizottság Meruk Vilmos elvtársat a Művelődési Minisztérium Színházi és Zenei Főigazgatóság vezetőjét mentse fel jelenlegi beosztása alól és nevezze ki a Nemzeti Színház igazgatójává.
Meruk elvtárs 1925-ben Budapesten született. Apja kereskedő volt.
Iskolai végzettsége: érettségi és 2 éves pártfőiskola. Jelenleg az Eötvös Loránd Tudományegyetem filozófia fakultásán levelező hallgató. [...] A felszabadulás előtt fizikai munkás volt. 1945-50-ig pártoktatóként tevékenykedett, közben elvégezte a 2 éves pártfőiskolát. 1950-58-ig a néphadseregben töltött be vezető funkciókat, mint a Sstálin Akadémia parancsnok helyettese, az Agit. Prop. Alcsoport főnöke, a Politikai Főcsoport helyettes vezetője, majd pedig a "Néphadsereg" c. lap főszerkesztője.
1958-ban a Népművelési Intézet igazgatója lett, 1959 januárjától pedig a Művelődésügyi Minisztérium Színházi és Zenei Főigazgatóságának vezetője.
Meruk elvtárs a minisztériumban jelentős ismereteket és jártasságot szerzett a színházvezetésben, a kultúrpolitikai kérdésekben és munkája hozzájárult színházi életünk fejlődéséhez. A Nemezeti Színház művészei több ízben kifejezték azt a kívánságukat, hogy ne művészt, hanem kulturpolitikust nevezzenek ki a szíház igazgatójának.
A javaslattal a Művelődési Minisztérium és Meruk elvtárs egyetért.
Budapest, 1962. április 10. | Darabos Iván |
MOL-M-KS-288-5.cs.-263.őe.-1962. (Magyar Országos Levéltár-MSZMP Központi Szervei-Politikai Bizottság-263. őrzési egység-1962.)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 31.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő