Türr István magyar katonatiszt, olasz királyi altábornagy, az olasz szabadságharc tábornoka, Giuseppe Garibaldi harcostársa (*1825)Tovább
100 éve történt
II. Rákóczi Ferenc és társai újratemetése
A Magyar Országos Levéltárban őrzött, a Magyar Távirati Iroda által készített tudósítások II. Rákóczi Ferenc és társai hamvainak hazahozataláról és újratemetéséről számolnak be 1906. október 26. és október 30. között. Az MTI hírt ad a hamvak fogadásával, az újratemetéssel kapcsolatos nagyszabású ünnepségekről, de a budapesti megemlékezésekről nem szól. A tudósítások közül a legfontosabbakat közöljük.
Források
1.
a.
Rendőrnyomozói jelentés egy budapesti munkás népgyűlésről
Tekintetes Főkapitányság!
Tisztelettel jelentem, hogy a III. kerületi munkások 1906. október hó 28-án délután 3 órakor III.
nyilvános népgyűlést tartottak a következő napirenddel:1. a drágaság és a lakásnyomor
2. a sajtó
A gyűlésen - melyen körülbelül 100-an vettek részt - Lakatos László szólalt fel, aki előbb kifogásolta Rákóczi és bujdosó társainak hazahozatalát, mert az erre költött százezrekből inkább kórházat vagy szanatóriumot kellett volna építeni. Azután a nagy drágaság és lakás nyomorról is szólt, ami részben a munkások szervezetlenségének másrészt a parlament s a hatóságok nemtörődömségének tulajdonítható. Végül kikel[t] a sajtó ellen, mert meghagyja magát vesztegetni, egyedül csakis a „Népszava" az, ami a munkások érdekeit védi. Beterjeszt egy határozati javaslatot, mely így szól: „Kimondja az október 28-án megtartott népgyűlés, hogy elvárja a főváros tanácsától, ha munkás házak építésébe kezdenek a III. kerületi lakosokról és munkásokról ne feledkezzenek meg és nyújtsanak módot a helyzetükön segíteni az által, hogy a kerületben lévő fővárosi telket olcsó munkásházak építésére használja fel. Ezen határozati javaslatot a fővárosi tanácsnak is beterjesztik, amivel a mai gyűlés vezetőségét bízzák meg.
Budapest, 1906. november 19-én
Kádár János
[olvashatatlan megjegyzés]
Jelzet: Budapest Fővárosi Levéltár VI. 1. a. Főkapitányság Elnöki reservált iratok -1976-1906. Eredeti, kézzel írt tisztázat
b.
A rendre felügyelő rendőrök díjtalan utaztatása
Méltóságos Főkapitány Úr!
Folyó évi ad. 1907. res. számú becses rendeletére jelentem, hogy Palágyi Kálmán r[endőr] főfelügyelő és helyettesem, valamint a kirendelt 35 detektív és polgári rendőr külön vonattal utaztak Kassára, innen Késmárkon, valamint az összes 41 főnyi kirendeltség Késmárkról, illetőleg Kassáról Budapestre.
Miután ezen vonatokon az utazás díjtalan volt, az utazási számlák ekként
Budapest, 1906. december 4-én
[olvashatatlan aláírás]
r[endőr] tanácsos, detektív főnök
Jelzet: Budapest Fővárosi Levéltár VI. 1. a. Főkapitányság Elnöki reservált iratok B .-2073-1906. Eredeti, kézzel írt tisztázat.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt május 03.
1908
1984
Bemutatták Mészáros Márta „Napló gyermekeimnek” c. önéletrajzi ihletésű, filmjét. A díszbemutatón elemi erővel tört felszínre, taps és...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő