Az Egyesült Államok megkezdi az Európai Újjáépítési Program (Marshall-terv) végrehajtását.Tovább
A gazdasági szerkezetváltás értelmezése
Gazdasági szerkezetváltás
1979. október 13.
Losoncz Miklós közgazdász háttérelemzésében összefoglalja a gazdasági szerkezetváltással kapcsolatos tényezőket, kiemelve azt, hogy annak sikeressége a vállalati magatartástól, azok alkalmazkodó készségétől nagymértékben függ.
A hetvenes években a világgazdaság szerkezetének átalakulását a nemzetgazdaságok többsége igyekszik nyomon követni, ez gazdasági fejlődésünk egyik legfontosabb meghatározó tényezője. Mindenekelőtt a világ ipari termelésének és külkereskedelmének ágazati és térbeni szerkezetében következtek be gyors ütemű módosulások. A fejlett tőkés országokban meggyorsult ez a folyamat, amelyet a hatvanas évek közepe óta az jellemzett, hogy a feldolgozóipari termelésben és ezzel egyidejűleg az exportban folyamatosan csökkent az alacsony szakképzettségű munkát igénylő, munkabérigényes könnyűipari ágazatok részesedése: a textil-, a ruházati-, a bőr- és cipőiparé, valamint az anyagigényes kohóiparé. Ezek az ágazatok egyre inkább átadják helyüket a modern technológiát megtestesítő gépipar és vegyipar vezető ágazatainak, mint például az atomiparnak és a repülőgépiparnak, a számítógép- és irodagépgyártásnak. A feldolgozóipar szerkezetének változása kiterjed egyes ágazatokra, sőt a vállalatok termékösszetételére is. A gépiparban a hetvenes években bontakozik ki a járműipar és az elektromos háztartási cikkeket gyártó ipar részesedésének csökkenése. A vegyiparon belül pedig évtizedünk második fele óta megtört a vegyipari tömegcikkeket, féltermékeket gyártó ágak fejlődési lendülete.
A szerkezeti változások felgyorsulása olyan időszakra esik, amikor a világ ipari termelésének növekedési üteme – nem kis mértékben a fejlett tőkés országokban kibontakozó folyamatok eredményeként – lassuló tendenciát mutat. Ez a körülmény hívja fel a figyelmet arra, hogy a hetvenes években a fejlett tőkés országokban az ipari termelés bővülésének a korábbinál jóval nagyobb hányada származott az iparszerkezet átalakulásából. A szerkezetátalakulás fontosságának előtérbe kerülésével át kell értékelni a növekedési folyamat jellegét. A „szerkezetváltás” minőségi kategória, üteméről keveset árul el például a nemzeti jövedelmek növekedési üteme.
Annál jobban érzékeltetik a váltás sikerét azok a mutatók, amelyek a gazdaság belső egyensúlyi állapotára, a külgazdasági egyensúly helyzetére, vagy az ország világgazdasági pozícióira utalnak: így például arra, hogyan alakul a világexportban elfoglalt részesedés, s hogyan változik a külkereskedelmi forgalom szerkezete.
A fejlett tőkés országokban folyó szerkezeti átalakulás nem függetleníthető a világ ipari termelésének és külkereskedelmének térbeli szerkezetében bekövetkezett változásoktól, nevezetesen a fejlődő országok iparosodásától és iparcikk-exportjának kibontakozásától. Az utóbbi
években dinamikus növekedési teljesítményt értek el a délkelet-ázsiai és latin-amerikai fejlődő országok, s éppen a fejlett tőkés országokban lemaradó hagyományos ágazatokban bővítették termelésüket és exportjukat. Az alacsony bárszínvonalú fejlődő országok versenye nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a fejlett tőkés országokban a hagyományos könnyűipari ágazatok részesedése rohamosan csökken, s e cikkekből az igények növekvő hányadát a fejlődő országokból származó import biztosítja.
A fejlődő országok mindinkább meghatározzák a textil- és ruházati termékek világpiaci értékesítési feltételeit, elsősorban az árakat. Exportoffenzívájuk világméretű túlkínálatot idézett elő, s ennek következtében egyrészt csökkentek a világpiaci árak, másrészt számos fejlett tőkés országban egyre jobban korlátozzák az importot. Hasonló állandósuló „strukturális jellegű”, tehát nem a tőkés termelés konjunkturális ingadozásaira visszavezethető világméretű túlkínálat alakult ki a kohászati termékek világpiacán. Hamarosan túltermelés várható egyes vegyipari féltermékekből a kőolajtermelő országok finomító kapacitásainak üzembe lépése nyomán. Az iparosodottabb fejlődő országokban folyó szerkezetátalakulás következtében a háztartási elektromos termékekből, porszívókból, mosógépekből, hűtőszekrényekből is túlkínálat alakulhat ki.
A magyar gazdaság fejlődése szempontjából a jelzett folyamatok azért kedvezőtlenek, mert a fejlett tőkés országokba irányuló késztermék-kivitel túlnyomó részét éppen olyan termékek alkotják, amelyek leginkább ki vannak téve a fejlődő és a gazdasági fejlettség magasabb szintjén álló dél-európai tőkés országok versenyének, illetve amelyeknél vagy máris megjelent a strukturális túlkínálat, vagy éppen most van kialakulóban. Az új világpiaci helyzet új gazdaságpolitikai és külgazdaságpolitikai kezdeményezéseket sürget. Nemzetközi tapasztalatok garmadája bizonyítja, hogy a struktúra átalakítását egyedül központi intézkedésekkel nem lehet végrehajtani, a szerkezetváltás ütemét végső soron a vállalatok diktálják.
Ezen a napon történt április 03.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő