A gorlicei áttörés az első világháborúban: Németország és az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregeinek sikeres támadása az oroszok ellen.Tovább
AZ IDÉN 4 MILLIÓ DOLLÁROS FARMEREXPORT
Heti Világgazdaság, 1979. május. 9.
A hetvenes-nyolcvanas években a farmernadrág Magyarországon nemcsak a lázadó hippi életforma kifejeződését jelentette, hanem a nyugati életstílus, az amerikai álom hazai megvalósulását. A magyar farmergyárak számára nemcsak a hazai, hanem a külföldi piacok is nagy lehetőségeket rejtettek. A farmergyártással foglalkozó cikk ezzel a témával foglalkozik, egyben a vegyesvállalati rendszer példájaként is értékelhető. Látható, hogy a termelékenység kérdése is megjelenik, ami az akkor egymástól lényegesen eltérő munkakultúrák szembesítésében is tetten érhető.
A Levisnek bő kell, a hazaiaknak szűk
Ha némileg alább is hagyott az utóbbi években a farmerdivat, a fiatalság, sőt hovatovább a középkorúak e népszerű ruhadarabjának márkás „egyedéhez" belföldön hozzájutni még ma is szerencsének számít, noha a kész farmerek bővülő importja mellett növekvőben van a Levi Strauss farmerek hazai gyártása is.
Az immár másfél éve kötött Levi Strauss-Május 1. Ruhagyár-HUNGAROTEX kooperáció keretében az 1978. júniustól-december 31-ig tartó első gyártási félévben az eredeti 418 ezer darabos tervvel szemben közel 480 ezer farmernadrágot gyártottak a ruhagyár marcali üzemében (ebből 60 ezernek volt magyar az alapanyaga). Az idei - a szerződésben meghatározott - előirányzat 900 ezer darab. A Levi Strauss - mint ismeretes -, a marcali farmertermelés 60 százalékát visszavásárolja, a többit a hazai kereskedelem értékesíti. A megállapodás alapján így a tavalyi 1,2 millió dolláros exporttal szemben idén már 3,9 millió dollár lesz a kiszállított nadrágok értéke.
Az előirányzat teljesítésének egyik előfeltétele, hogy a munkások rövidesen elérjék a termelékenység szerződés szerinti standard normaidejét, az egy nadrág megvarrására fordítható 13,8 percet. Az együttműködés megindulása előtt a hazai konfekciógyárakban 50-70 percet vett igénybe egy hasonló nadrág gyártása, most - az amerikai partner által kidolgozott mozdulatelemzéses munkamódszer és az egyedi munkahely elrendezés eredményeként - 22 percnél tartanak Marcaliban, természetesen vannak egyéni eltérések. (A Levi Strauss nem egy külföldi gyárában egyébként a munkások még az igen szigorú követelményt is le tudják szorítani 10 percre.) A munkások keresete a termelékenység-növekedés hatásaként több mint 50 százalékkal emelkedett, így a 120 fős gárda megtartása, szükség szerint utánpótlása is biztosítottnak látszik. A normával szemben támasztott követelmények teljesítése azért is fontos, mert a Levi Strauss a betanítási pótlékot csak meghatározott ideig fizeti.
Ami a minőséget illeti, a Görögországból behozott denim alapanyag korántsem hibátlan, s főként ennek tudható be, hogy a marcali gyár termelésének több mint 7,6 százaléka, a megengedhető 2 százalékkal szemben tavaly, másodosztályú volt. (A munkából származó osztályos áruk aránya ebből csak fél százalék!) A HUNGAROTEX reklamációjának eredményeként azonban az utóbbi időben bizonyos fokig javult az importalapanyag minősége, s ez azért is lényeges, mert a Levi's csak minden szempontból kifogástalan árut vesz át.
A belkereskedelem, valamint az export számára készített termékek között a méret-megosztás tekintetében különbség van, s ennek nemcsak a termelékenységre, hanem az értékesíthetőségre is van hatása. A gyár véleménye szerint a belkereskedelem méret szerinti rendelése nem egyezik a szükségletekkel. A tapasztalatok szerint mind a derékbőséget mind a nadrágok belső hosszúságát tekintve, a kisebb méretek felé kellene eltolni a termelést. A megfigyelések szerint a vásárlók jelentős része 5-10 centiméternyi anyagot is levág a nadrág szárából. Tekintetbe véve, hogy a farmerek unisex viseletre alkalmasak, a méretigényekhez való alkalmazkodás fontos volna.
Eltérés tapasztalható az exportfazonok és a belföldi modellek között is. A Levi's az enyhén bővített szárú nadrágok termelését rendeli meg a gyártól, a belkereskedelem viszont már bejelentette igényét a divatos szűk szárú nadrágokra. A tervek szerint az amerikai partner szabásmintái alapján az év második felétől elkezdődhet a divatos szabású nadrágok gyártása.
Bár a gyár még az alaptípusú farmernadrágok termelésében sem érte el a maximumot, a partnerek máris fontolgatják a gyártás bővítésének esélyeit. Elsősorban a farmerdzsekik előállítását lehetne műszakilag legkönnyebben megoldani.
Végül is megéri-e ez a kooperáció azt a 400 ezer dollárt, amelybe a megvásárolt gépek és a know-how került? A termelőnél tapasztalható műszaki és szakmai előrehaladáson kívül a HUNGAROTEX-nél elsősorban az USA-beli céggel kialakított tartós kereskedelmi kapcsolatot értékelik nagyra.
Egyelőre az előrejelzések nem jósolják a farmerdivat jelentős hanyatlását: a farmeröltözék a mostanában népszerű romantikusabb stílusú kiegészítőkkel színesítve továbbra is közkedvelt marad. Ez a perspektíva ahhoz is alapot nyújthat, hogy az eredetileg 5 évre kötött szerződést további 5 évre meghosszabbítsák.
A Levi Strauss mítosz
A Levi Strauss and Co. minden eddiginél nagyobb nyereséget vár a mostani üzletévre. Ebben a változó irányzatoktól igen függő iparágban a Levi Strauss olyan ütemben fejlődik, amelynek az USA-ban alig van párja. Az elmúlt tíz év folyamán az értékesítési forgalom évi átlagban 24 százalékkal növekedett, a befektetések után számított haszon pedig 31 százalékkal. Az export az előző évi 487 millióról 600 millió dollárra, tehát 35 százalékkal emelkedett. A vállalat legfőbb cikke továbbra is a kék farmernadrág, annak ellenére, hogy sikeresen bővült választéka az inggel, a cipővel és más ruházati termékekkel. Min alapulnak a Levi Strauss üzleti sikerei? Walter Haas cégelnök szerint a tartós és megbízható termékeken, valamint a jó vezetésen. Ez azonban nem ad teljes magyarázatot a Levi Strauss-mítosz kialakulására, arra, hogy a vállalat szinte az USA jelképe lett, márkájának neve bekerült a szótárakba és… hogy fosztogatják a farmernadrágokat szállító kamionokat. A Levi’s nadrágok egy évszázad alatt alig változtak. A cég a kaliforniai aranyláz idején alakult, amikor a bajor származású, 20 esztendős Levi Strauss rájött arra, hogy az aranyásók nem veszik meg a nekik szánt sátrakat. Anyagukból ezért nadrágot készített, amire viszont mindenkinek szüksége volt. A farmernadrág némiképp a hollywoodi cowboy-filmáradatnak köszönheti népszerűségét, de méginkább a cég piaci munkájának. Azokat az amerikai iskolákat például, amelyek megtiltották a farmernadrág viseletét, a Levi’s udvariasan felszólította álláspontjuk megváltoztatására.
Ezen a napon történt május 02.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő