Európa japánjai?

1979. október 27.

A magyar-francia kapcsolatok Kádár János 1978-as párizsi útjával újabb lendületet vettek. Mindkét részről a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését tűzték ki célul, és ebben igen komoly szerepet szántak a Magyar Kereskedelmi Kamara párizsi kereskedelmi központjának, amely a francia világváros elegáns XVI. kerületében, a diplomáciai negyedben nyílt meg. A diplomácia malmainak lassú „őrlését” mutatja, hogy ennek alapjait megteremtő kétoldalú műszaki és tudományos egyezményt még 1966-ban, a francia külügyminiszter (Maurice Couve de Mur
Párizs, Avenue Kléber 88. szám. A kapu alatt csillogó réztábla hirdeti, itt talált otthonra a magyar műszaki ismeretek tájékoztatási központja.

A magyar és a francia kormány képviselői még 1966-ban írták alá azt a műszaki és tudományos együttműködésről szóló egyezményt, amely, többek között, egy párizsi magyar tájékoztatási központ létesítését határozta el. A szándék idén tavasszal öltött testet. A diplomáciai életből is jól ismert, előkelő Kléber sugárúton magyar tájékoztatási központ nyílt meg. Példaként a Budapesten már több mint tíz éve működő hasonló francia központ szolgált.

A kormány a Magyar Kereskedelmi Kamarát bízta meg a központ létrehozásával és működtetésével. Éppen Franciaországban a megszokottnál is nagyobb a kamarai kapcsolatok jelentősége, aminek az a magyarázata, hogy a francia vállalatok számára kötelező a kamarai tagság. Húsznál több a területi kamarák száma, s minden városban helyi kamara is működik. Befolyásuk, szerepük jelentős, a kormányzati szervek elismert gazdasági tanácsadói, egyben a szakmai képzés, valamint a vezetőképzés fórumai is.

Az új párizsi központ vezetője francia, akárcsak munkatársai, ám valamennyien kiválóan beszélnek magyarul. Az irodák, a tárgyalótermek és a könyvtár közel 300 négyzetméter területtel egy egész emeletet foglal el. Berendezésük magyar belsőépítész munkája.

A központ feladata, hogy tájékoztatási munkájával reális képet adjon a magyar gazdaságpolitikáról, a műszaki fejlesztés, az ipar és a mezőgazdaság helyzetéről, perspektíváiról, segítse a magyar-francia gazdasági együttműködés kiszélesítését, ipari, mezőgazdasági és szellemi exportunk növelését. Fontos feladata az is, hogy a tájékoztatás korszerű eszközeit felhasználva alapozza meg a közép- és hosszú távú kutatási műszaki fejlesztési és termelési együttműködés kialakítását.

A központ megnyitása után egy lyoni napilap Magyarországgal foglalkozó cikkének a következő címet adta: „A magyarok ambíciója: a vén Európa japánjai akarnak lenni”. A megfogalmazás ugyan túlzó, de meglehetősen hízelgő, bár tény az is, hogy az elmúlt huszonöt év alatt a magyar-francia kereskedelmi forgalom értéke közel hússzorosára nőtt. Az is a valós képhez tartozik, hogy exportunk értéke még mindig jelentősen elmarad az importunké mögött. A tavalyi kereskedelmi adatok szerint exportunk mintegy 40 százaléka élelmiszeripari termék volt és csupán hat százalékát adta a gépipar. Az importban 67 százalékkal szerepeltek az anyagok és alkatrészek, a gépek és berendezések aránya pedig közel 24 százalék volt.

A Magyar Kereskedelmi Kamara úgy tervezi, hogy a párizsi központban évente mintegy 20 alkalommal tartanak szakelőadást, szakmai napot, kerekasztal-megbeszélést, bemutatót és kiállítást magyar szakemberek. Már eddig is számos hazai tagvállalat és tudományos intézmény jelentette be közreműködési szándékát ilyen rendezvények szervezésében.

A tájékoztatási központ a Kamara által szervezett „Gazdasági napokon” fogadta első ízben látogatóit. A „Gazdasági napok” eseményeit követően még két szakelőadás hangzott el, mindkettő jelentős szabadalmazott magyar eljárásról: a jól forgácsolható acélok gyártási technológiájáról és a karbonátos mangánércek komplex hasznosításáról számoltak be szakembereink.

Az őszi idény rendezvénysorozatát a szerszámgépipari információs nap nyitotta meg. A bevezető előadás vázolta a magyar szerszámgépipar jelenét és jövőjét, valamint ismertette a számítógépes vezérlésű, úgynevezett CNC szerszámgépek magyarországi gyártását. Szakértők ismertették azokat a kutatásokat és gyakorlati eredményeket, amelyeket a szerszámgépvezérlés fejlesztésében értek el a magyar vállalatok.

Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a francia szakemberek az információs napot nagy érdeklődéssel fogadták. Nem kisebb vállalatok képviselői jelentek meg, mint a hétezer főt foglalkoztató Telemecanique Electrique-é vagy a jól ismert Renault és Citroen cégé. A központ vendége volt ez alkalommal a Francia Szerszámgépgyártók Koordinációs Bizottságának vezérigazgatója is. Az előadásokat követő konzultáción a hallgatóság számos kérdést tett fel. Érdeklődésüket elsősorban a kézi adatbevitel újdonságai, a műhelyekben is elvégezhető programozás előnyei, az olcsóbb vezérlési lehetőségek keltették fel.

Ami a jövő terveit illeti, még az idén hallhatnak a francia szakemberek, többek között, a Tungsram fémhalogén lámpák és nagynyomású nátriumgőz-lámpák fejlesztésében elért eredményeiről, az ásványvagyon-becslésről és a bányatervezésről, a hústermelésre szakosított magyar szarvasmarha-tenyésztés eredményeiről.

Gáti Júlia

Ezen a napon történt október 08.

1902

Átadják a Steindl Imre által tervezett Országházat.Tovább

1912

Az I. Balkán-háború kezdete: Montenegró hadba lép az Oszmán Birodalom ellen.Tovább

1939

II. világháború: a Német Birodalom bekebelezi Nyugat-Lengyelországot.Tovább

1940

Német csapatok vonulnak be Romániába.Tovább

1944

Molotov szovjet külügyminiszter – a nyugati nagyhatalmak egyetértésével – Moszkvában átadja az előzetes fegyverszüneti feltételeket a...Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

 

Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.

 

Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.

 

Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.

 

Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.

 

Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.

 

Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2025. szeptember 30.

Miklós Dániel

főszerkesztő