Magyar-bajor kapcsolatok

Kerekasztal – a kockázatról

1979. augusztus 25.

A bajor-magyar kapcsolatok hosszú történelmi hagyományokra – gondoljunk I. Szent István és Gizella bajor hercegnő házasságár a– nyúlnak vissza, ez alól a hetvenes-nyolcvanas évek fordulója sem jelentett kivételt. 1978-ban az NSZK-ba irányuló magyar export 41,9%-a irányult Bajorországba.
Jóllehet Anton Jaumann bajor gazdasági és közlekedési államminiszter magánlátogatásra érkezett a közelmúltban Budapestre, nem mulasztotta el az alkalmat, hogy a Magyar Kereskedelmi Kamara által rendezett kerekasztal-beszélgetésen találkozzon a magyar gazdasági élet néhány vezető személyiségével.

Anton Jaumann bajor államminiszter bízvást nevezhető törzsvendégnek Magyarországon: hosszú évek óta jelen van például a Budapesti Nemzetközi Vásáron. Az idén ebben a hónapban immár másodszor érkezett Magyarországra. A kamarai beszélgetés aktuális indítéka egyrészt az idén örvendetes módon meglódult NSZK-ba irányuló magyar export volt, másrészt az, hogy a belföldi árrendezés előreláthatóan hogyan hat a külkereskedelmi forgalomra.

A magyar-NSZK kereskedelmen belül a Bajorországba irányuló magyar export nagyobb, mint az onnan származó import. 1978-ban az NSZK-ba irányuló teljes magyar export 41,9 százaléka talált vevőre Bajorországban, míg a behozatalnak csak 20 százaléka érkezett onnan. A magyar vállalatok több mint 50 nemzetközi kooperációs szerződésénél bajor vállalat a partner. Hadd emlékeztessünk rá, hogy székhelyét tekintve mind a MAN, mind a Siemens bajor vállalat. Nem kevésbé ismert a bajorországi vállalatok közül a BMW neve, amely biztató tárgyalásokat folytat a Magyar Alumínium Tröszttel (MAT) egy lehetséges együttműködésről. Ennek keretében a MAT különféle autó- és motorkerékpár alkatrészeket készítene a BMW megbízásából, és közreműködne a fejlesztésben is. Kevésbé előrehaladott együttműködési tárgyalásokat folytat a MAT a Siemens-szel, itt a félig Siemens tulajdonban lévő Bosch hűtőszekrényekhez készítendő alumínium alkatrészekről van szó. További kooperációs lehetőségek kínálkoznak a kempteni fóliagyárral.

Az ilyenfajta kooperációk gondolata csak a közelmúltban merült fel. Ez nem kis részben annak tulajdonítható, hogy a magyar alumíniumipari termékeknek egyenlőtlen feltételek közepette kell versenyezniük az NSZK piacán: 10-12 százalékkal magasabb vám sújtja őket, mint a konkurens országokét.

Mit várnak Magyarországon a közelmúltban bejelentett árintézkedésektől? A bajor miniszter ezzel a kérdéssel elsősorban az exportlehetőségek alakulását firtatta. Dr. Bácskai Tamás, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a számítások szerint a fizetőképes kereslet csökkenése következtében több magyar árut lehet majd értékesíteni a külkereskedelemben. Természetesen minden magyar érintettnek tisztában kell lennie vele, hogy az exportálandó árumennyiség nem lehet egyszerűen ”maradék”, csak szigorúan piacképes áru.

Ám a magyar vállalatoknak nagyon nehéz pénzt fektetniük a nyugatnémet piac meghódításába, nehéz aktív marketing-politikát folytatniuk, ha azzal a kockázattal állnak szemben, hogy ténykedésüket esetleg adminisztratív intézkedésekkel lehetetlenné teszik, ahogy ez a Közös Piac országaiban már előfordult. Ilyen körülmények között az érintett vállalatok előbb-utóbb önszántukból igyekeznek korlátozni behozatalukat ezekből az országokból.

Ezen a napon történt október 08.

1902

Átadják a Steindl Imre által tervezett Országházat.Tovább

1912

Az I. Balkán-háború kezdete: Montenegró hadba lép az Oszmán Birodalom ellen.Tovább

1939

II. világháború: a Német Birodalom bekebelezi Nyugat-Lengyelországot.Tovább

1940

Német csapatok vonulnak be Romániába.Tovább

1944

Molotov szovjet külügyminiszter – a nyugati nagyhatalmak egyetértésével – Moszkvában átadja az előzetes fegyverszüneti feltételeket a...Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

 

Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.

 

Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.

 

Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.

 

Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.

 

Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.

 

Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2025. szeptember 30.

Miklós Dániel

főszerkesztő