Kallós Ödön olvasóknak írt köszöntője

1979. június 9.
A HVG elődjének számító Világgazdaság szerkesztőségében már a hetvenes évek elején felmerült, hogy a napilapnak legyen egy heti kiadása is a nagyközönség számára. Akkor ezt MSZMP KB gazdasági osztálya akadályozta meg, mivel nem látták biztosítottnak a lap anyagi hátterét, és nem akartak konkurenciát csinálni a Figyelőnek. 1979-re a helyzet megváltozott, az MSZMP tulajdonában lévő kiadóvállalat, a Hírlapkiadó Vállalat csak azzal a feltétellel vállalta a Heti Világgazdaság kiadását, ha a várható veszteségeket a „lapgazda”, vagyis a Magyar Kereskedelmi Kamara vállalja.

Kedves Olvasónk!

A Magyar Kereskedelmi Kamara megtiszteltetésnek, de egyben sajátos kamarai feladatnak is tekinti, hogy a magyar sajtó történetében először világgazdasági témájú hetilappal léphet a közvélemény elé. A hetilap elődje, a VILÁGGAZDASÁG napilap, népszerűen a „zöld újság”, elsősorban a szakmai olvasóközönség számára volt ismert. A gazdasági vezetőknek, a külgazdaság iránt érdeklődő szakembereknek nyújtott tíz éven át tájékoztatást a legérdekesebb és legfontosabb külpiaci tudnivalókról, igen sok forrásból egy helyre tömörítve tálalta az olvasnivalót, segítve a gyors és hatékony informálódást, nap mint nap.

Ezzel azonban azt a természetes igényt keltette, hogy kerüljön szélesebb olvasóközönség elé, s – megtartva erényeit – még közérthetőbben foglalkozzon a világgazdaság eseményeivel, a magyar gazdaság és a külpiacok összefonódásával. Így jött létre a HETI VILÁGGAZDASÁG, amelynek első számát ezennel átnyújtjuk a gazdaságpolitikai kérdések iránt érdeklődő olvasóközönségnek. Ettől a számtól kezdve olvasóink minden héten csütörtökön kézhez kaphatják a 32 oldalas HETI VILÁGGAZDASÁG-ot, hozzájuthatnak akár előfizetés révén, akár pedig példányonként az újságárusoknál.

Mottónk: szakszerűen írni, de nem csak szakmabelieknek. A HETI VILÁGGAZDASÁG közérthető, színes, érdekes és jó értelemben véve tanító hetilap kíván lenni: hírlap, amely a nemzetközi gazdasági élet és a magyar külkereskedelem legfrissebb eseményeiről tájékoztat; gazdaságpolitikai magazin, amely összefüggéseiben, a hátteret megvilágítva, fényképeket is közölve foglalkozik az eseményekkel; s végül szaklap, mert a gazdasági életben dolgozók munkájához, tájékozódásához is megfelelő eszközként kíván szolgálni.

Azokat is szeretnénk megnyerni, akik nem foglalkoznak hivatásszerűen külgazdasági kérdésekkel, de érdeklődnek a világgazdaság összefüggéseinek kérdései iránt. Ez az igény ma időszerűbb, mint bármikor volt, hiszen a világgazdasági sodrásvonalak, amelyekre sok világpolitikai esemény épül, jórészt megszabják a magyar gazdaság aktuális feladatait, és közvetve vagy közvetlenül hatnak mindennapi életünkre is. Az eseményeket igyekszünk a magyar gazdaság „szemüvegén” keresztül figyelni, utalni rá, hogy mindezek mit jelentenek külkereskedelem-érzékeny gazdaságunk számára. Hisszük, hogy e szemléletet mind szélesebb körben terjeszteni ma nemes küldetés.


a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke

Ezen a napon történt október 03.

1974

Elkezdődik a Watergate-ügy bírósági eljárása.Tovább

1975

Elhelyezik a paksi atomerőmű alapkövét.Tovább

1990

Egyesül az NDK és az NSZK: Németország ismét egységes állam.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Az ArchívNet idei harmadik száma a külkapcsolatok világát járja körül. Fontos kiemelni, hogy a külső ágensekkel való kapcsolattartás nemcsak a mindenkori központi kormányzathoz kötődő külügyminisztérium privilégiuma. A most megjelenő írásokban több példát is láthatunk arra nézve, hogy egyes szervezetek (legyenek azok hazaiak vagy külföldiek) miként tartották a kapcsolatot egymással, illetve kormányzati szervekkel.
A tematikát figyelembe véve és időrendben haladva Szabó Mátyás (doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem) forrásismertetése a legkorábbi, aki az OsztrákMagyar Monarchia és az Európai Dunabizottság közti kapcsolattartás mélyebb rétegeibe nyújt betekintést. A szerző írásában bemutatja, hogy az önálló külügyminisztériummal nem rendelkező magyar birodalomfél egyes szaktárcái miként tudták akaratukat érvényesíteni a Ballhausplatzon keresztül egy nemzetközi szervezet felé. A hivatali érintkezés egy konkrét ügy, az Oszmán Birodalom adósságrendezésén keresztül kerül bemutatásra.
A hidegháború alatti, a már megszilárdult hatalmi blokkok korszakának időszakáról szól Krajcsír Lukács (tudományos munkatárs, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) forrásismertetése. Az 1960-as években zajló első irakikurd háború a nyugati és keleti hatalmi tömbök figyelmét is felkeltette. A keleti blokk országai a monarchia megbuktatása után kifejezetten politikai szempontok alapján támogatták az új, nyugatnak hátat fordító rezsimet, amely azonban kommunista- és kurdellenes nézeteket vallott. Nem meglepő módon a kezdeti jó viszony megromlott, így később az sem okozhatott meglepetést, hogy a kirobbanó polgárháborúban a Szovjetunió és annak érdekszférájába tartozó államok már a kurd felkelőket támogatták – Magyarország például humanitárius szállítmányokkal.
Regionális konfliktusok után egy világesemény a magyarság egy jól körülhatárolható részére gyakorolt hatását mutatja be Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár). Négy dokumentum segítségével prezentálja, hogy a kijevi magyar közösség milyen módon reagált 1986 tavaszán a csernobili atomerőműben bekövetkező katasztrófára. A főként a külügyi apparátusból származó iratok ismertetése előtt azonban kitér írásában arra is, hogy a korabeli helyi magyar kolónia milyen létszámmal és milyen háttérrel rendelkezett.
A tematikus írások mellett az ArchívNet idei harmadik számában olvasható Kosztyó Gyula (kutató, Clio Intézet) publikációja, amely nem egy külügyi, hanem belügyi intézkedés körülményeit mutatja be. 1944 késő tavaszán-nyarán a Magyarországhoz tartozó Kárpátaljára ejtőernyős szovjet diverzánsokat-partizánokat dobtak le, akik ellen a helyi magyar csendőrség és katonaság egyaránt fellépett. Az írás egyben képet is ad Kárpátalja 1944 májusi helyzetéről, amely területen megkezdődött a zsidóság deportálása, és amely terület ugyan még nem vált hadi zónává, de már érezhető volt, hogy a „vihar előtti csend” állapotában van.
A mostani számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a színvonalas kéziratokat, illetve ismét felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei negyedik számába is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban
 

Budapest, 2022. augusztus 26.

Miklós Dániel
főszerkesztő