Budapesten megkezdődik a villamosközlekedés a Horthy Miklós körtér (ma: Móricz Zsigmond körtér) és a Déli pályaudvar közöttTovább
Kallós Ödön olvasóknak írt köszöntője
1979. június 9.
A HVG elődjének számító Világgazdaság szerkesztőségében már a hetvenes évek elején felmerült, hogy a napilapnak legyen egy heti kiadása is a nagyközönség számára. Akkor ezt MSZMP KB gazdasági osztálya akadályozta meg, mivel nem látták biztosítottnak a lap anyagi hátterét, és nem akartak konkurenciát csinálni a Figyelőnek. 1979-re a helyzet megváltozott, az MSZMP tulajdonában lévő kiadóvállalat, a Hírlapkiadó Vállalat csak azzal a feltétellel vállalta a Heti Világgazdaság kiadását, ha a várható veszteségeket a „lapgazda”, vagyis a Magyar Kereskedelmi Kamara vállalja.
A Magyar Kereskedelmi Kamara megtiszteltetésnek, de egyben sajátos kamarai feladatnak is tekinti, hogy a magyar sajtó történetében először világgazdasági témájú hetilappal léphet a közvélemény elé. A hetilap elődje, a VILÁGGAZDASÁG napilap, népszerűen a „zöld újság”, elsősorban a szakmai olvasóközönség számára volt ismert. A gazdasági vezetőknek, a külgazdaság iránt érdeklődő szakembereknek nyújtott tíz éven át tájékoztatást a legérdekesebb és legfontosabb külpiaci tudnivalókról, igen sok forrásból egy helyre tömörítve tálalta az olvasnivalót, segítve a gyors és hatékony informálódást, nap mint nap.
Ezzel azonban azt a természetes igényt keltette, hogy kerüljön szélesebb olvasóközönség elé, s – megtartva erényeit – még közérthetőbben foglalkozzon a világgazdaság eseményeivel, a magyar gazdaság és a külpiacok összefonódásával. Így jött létre a HETI VILÁGGAZDASÁG, amelynek első számát ezennel átnyújtjuk a gazdaságpolitikai kérdések iránt érdeklődő olvasóközönségnek. Ettől a számtól kezdve olvasóink minden héten csütörtökön kézhez kaphatják a 32 oldalas HETI VILÁGGAZDASÁG-ot, hozzájuthatnak akár előfizetés révén, akár pedig példányonként az újságárusoknál.
Mottónk: szakszerűen írni, de nem csak szakmabelieknek. A HETI VILÁGGAZDASÁG közérthető, színes, érdekes és jó értelemben véve tanító hetilap kíván lenni: hírlap, amely a nemzetközi gazdasági élet és a magyar külkereskedelem legfrissebb eseményeiről tájékoztat; gazdaságpolitikai magazin, amely összefüggéseiben, a hátteret megvilágítva, fényképeket is közölve foglalkozik az eseményekkel; s végül szaklap, mert a gazdasági életben dolgozók munkájához, tájékozódásához is megfelelő eszközként kíván szolgálni.
Azokat is szeretnénk megnyerni, akik nem foglalkoznak hivatásszerűen külgazdasági kérdésekkel, de érdeklődnek a világgazdaság összefüggéseinek kérdései iránt. Ez az igény ma időszerűbb, mint bármikor volt, hiszen a világgazdasági sodrásvonalak, amelyekre sok világpolitikai esemény épül, jórészt megszabják a magyar gazdaság aktuális feladatait, és közvetve vagy közvetlenül hatnak mindennapi életünkre is. Az eseményeket igyekszünk a magyar gazdaság „szemüvegén” keresztül figyelni, utalni rá, hogy mindezek mit jelentenek külkereskedelem-érzékeny gazdaságunk számára. Hisszük, hogy e szemléletet mind szélesebb körben terjeszteni ma nemes küldetés.
a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke
Ezen a napon történt december 26.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő
