Mi ez a sok olvashatatlan jel?

(M KS-276. f. 62. cs. 100. ő. e.)

A Magyar Dolgozók Pártja iratainak a Magyar Országos Levéltárban őrzött dokumentumai között van tíz doboznyi fakózöld borítású spirálfüzet. Ezek a füzetek gyorsírással készült feljegyzéseket tartalmaznak, a feljegyzések 1948. és 1956. között készültek a Magyar Dolgozók Pártja központi vezető szerveinek ülésein, de tartalmaznak vezető funkcionáriusok számára készült beszédvázlatokat, előkészítő feljegyzéseket, hozzászólások tervezeteit is. Közölt forrásunk egy ilyen eredetileg gyorsírásos jegyzőkönyv a PB 1953. november 5-ei üléséről.

Forrás 

J E G Y Z Ő K Ö N Y V
a Politikai Bizottság 1953 november 5-i üléséről

1./ A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGÉNEK
1953 OKTÓBER 31-I ÜLÉSÉNEK HATÁROZATA A POLITIKAI
BIZOTTSÁG BESZÁMOLÓJÁHOZ
(Írásos anyag nincs csatolva.)

RÁKOSI MÁTYÁS: A 6. oldal aláhúzott része az, ami nem volt a Központi Vezetőség előtt. Szukebb bizottság: Gerő Ernő, Farkas Mihály és Horváth Márton elvtársak.

3. oldal: Az összegeknél 12 milliárd megtakarítást (nincs a mondat befejezve). A párt és kormány által tett intézkedések kedvező kihatása 4,5 milliárd. Ezek egy része olyan természetu, ami 1953-ban hat. Beírni: "részesülnek".

GERŐ ERNŐ: III. fejezethez beírni: az iparosítás eredményeire méltán büszkék lehetünk. 3. sor: hazánk ipari országgá lett, amire méltán büszke pártunk minden tagja. III. l. bekezdés.

Határozat: a Központi Vezetőség megállapítja, hogy a nehézipar területén most a fő feladat nem a további fejlesztés. Hasonlóképpen a termelőszövetkezeteknél is most a fő feladat nem a további területi, vagy a mennyiségi növelés, hanem a terméshozam, a jövedelmezőség emelése.

HÍDAS ISTVÁN: A 6. oldalon, a bérkérdésekhez az ipari munkások (nincs a mondat befejezve).

A IV. fejezetből a "szőlő" kimarad.

V. fejezet 9. oldal bevenni: "mésszel, rézgáliccal".

ÁCS LAJOS: Hiány van áru. A kormány intézkedjen, hogy a kereskedelmi szervek megjavítsák munkájukat.

GERŐ ERNŐ: Növelni kell azokat a terméket, amelyekben a kereset meg növekedett, s amelyekben még hiány mutatkozik. A Belkereskedelmi Minisztériumtól és a SZÖVOSZ-tól megkérdezni: helyesen sorolták-e fel?

VII. fejezet ll. old. 2. bekezdés: a "demokratikusan hozott" kimarad.

12. oldal 3. bekezdés helyett: "illetve túlteljesítés".

Az I. fejezet elé be kell írni: "A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége 1953. október 31-i ülésén az alábbi határozatot hozta."

2./ A KV RÉSZÉRŐL KIKÜLDÖTT BIZOTTSÁG JELENTÉSE A
MUNKÁSOSZTÁLY HELYZETÉRŐL

APRÓ ANTAL: A hangulat az utóbbi hetekben idegesebb, gazdasági gondok, élelmiszerárak emelkedése, áramkiesések, (...?) bércsökkenés

ZSOFINYECZ MIHÁLY: A jelentéssel egyetért. Diósgyőrben komoly javulás van a tisztaság vonalán. Udvari munkások száma lecsökkentve.

KRISTÓF ISTVÁN: A felvetett problémák alapján meg kellene teremteni a párton belül azt a jelenséget(?), hogy minden iparágban megvizsgálni ezeket a kérdéseket, s az ehhez kapcsolódó kérdéseket és azokat a javaslatokat, amelyeket tenni akarnak ezeknek a javaslatoknak a megvalósítására.

A redelŐ intézetekkel nem foglalkozik a jelentés. Az üdülést inkább csökkenteni és a szanatóriumi kezelést kellene emelni. Mozgalom szervezése, hogy az üzemekben rendcsinálás legyen.

A reálbérek kérdéseinek megvizsgálása.

Javaslat: másfél éven belül meg kell teremteni olyan feltételeket, amelyek az üzemen belül gyors javulást eredményezhetnek.

SZALAI BÉLA: A bizottság létrehozása helyes volt. A módszert a jövőben is alkalmazni kell.

Javaslat: ezeket a rendszabályokat egy időben hozzák nyilvánosságra. A Minisztertanács elé kell terjeszteni egy olyan határozatot, hogy minden miniszter köteles az idén elmaradó beruházást a jövő évben a saját keretéből fedezni. Az építőipari árak leszállítását nem kell

elhatározni (?). Az ellenőrzésre határozatot hozni. Fél (...?) múlva jelentést a Politikai Bizottság elé.

FARKAS MIHÁLY: Sokan lebecsülik a munkásosztály helyzetének a jelentőségét. Nem értik, hogy a Magyar Dolgozók Pártja a munkásosztály pártja. Gyakran az intézkedések nem támasztják alá az élcsapat szerepének a jelentőségét, azt, hogy a munkásosztály vezető szerepét gazdaságilag is biztosítani kell. A fennálló lehetőségeinken belül maximálisan biztosítani kell a munkásosztály helyzetének javulását. A munkásosztály helyzetének rosszabbodása csökkenti a munkásosztály aktivitását, rontja politikai, erkölcsi hangulatát. Addig, amíg nem teszünk jobb intézkedéseket és a munkásosztály nem érzi, hogy a párt jobban törődik a munkásosztállyal, addig a párt és a munkásosztály közötti viszony továbbra is laza marad.

Helyesli, hogy ennek a jelentésnek alapján intézkedési tervet kell kidolgozni. Ezt a Terv-, Pénzügyi és Ipari Osztály a Népgazdasági Bizottsághoz vigye be és utána vissza a Politikai Bizottságnak. Ebben az intézkedések végrehajtásának sürgősségi sorrendjét is meg kell határozni.

Külön meg kell nézni az üzemek és ipari központok, körzetek egészségügyi helyzetét és arról a Politikai Bizottságnak jelentést behozni,

A tanácsok munkájában is problémák vannak. A tanácsoknak nincs pénzük.

A munkásifjúság kérdéseit külön be kell hozni a Politikai Bizottsághoz. Gyakorló szakmunkások, DISZ.

Szakszervezetek felelőssége, nincs megfelelő aktivitás. Célszeru lenne, ha novemberben, vagy decemberben a SZOT-nak lenne egy teljes ülése, ahol a SZOT foglalkozna a munkásosztály kérdésével, a munkavédelemmel, a kollektív szerződés kérdéseivel. Megfelelő határozatot hozni, kiindulva a párt politikájából és októberi határozatából. Az ülésen Rákosi elvtárs és Nagy elvtárs vegyen részt s szólaljanak fel. Ez emelni fogja a szakszervezet tekintélyét. Az 1954-es tervért a harc egészségesebb légkörben induljon be.

ÁCS LAJOS: A statisztika segítésének(?) megállapítása. Az intézkedési terv helyes, amit kell, és amit lehet, meg kell valósítani. Javaslat: a bányászat helyzetére eddig tett intézkedések és jövőbeli intézkedések (nincs a mondat befejezve).

A Minisztériumokból, a Terv-, Ipari Osztályból, a megfelelő állami és pártszervekből rövid idő alatt alakuljon bizottság, kapjon határidőt, hogy mikorra dolgozzon ki tervezetet, hogy miben tudnánk már most gyorsan intézkedést tenni. A megyei párttitkárok és miniszterek, szakszervezetek felelőssége.

NAGY IMRE: Első eset a felszabadulás óta, hogy mi a munkásosztály helyzetével behatóan foglalkozunk. A mi pártunk az illegalitás viszonyai között sokkal behatóbban foglalkozott a munkásosztály helyzetével. Mi feltártuk a hibákat a gazdaságpolitikában, tettük bizonyos intézkedéseket kijavításukra. Azokkal a hibákkal azonban, amelyeket most itt látunk, még nem foglalkoztunk.

A munkásosztályt mi az elmúlt esztendők során igen gyakran és igen súlyosan megsértettük. Ez a jelentés csak az első lépés. Nekünk folytatni kell a munkásosztály helyzetének feltárását azért, hogy messzemenő intézkedések szülessenek meg, hogy a munkásosztályt, mint a proletárdiktatúra vezető erejét, hívatásának megfelelő magaslatra emeljük. Legutóbb a Központi Vezetőség ülésén nem állt központi kérdésként ez a kérdés. Nekünk ezen a téren keresnünk kell a feladatok megoldását. Nem jelezték eléggé a hiányosságokat. Egészségügyi problémák.

Politikai dokumentumoknak kell lenni párt-, állami- és szakszervezeti vonalon. Ezeken belül elemezni kell a részletkérdéseket.

HEGEDŰS ANDRÁS: A Központi Vezetőség júniusi ülése után a Politikai Bizottság a munkásosztály helyzetének megjavítása körüli kérdéseket nem tanulmányozta megfelelően. Ezt mutatja a legutóbbi központi vezetőségi ülés is. Meg kell azt is állapítani, hogy olyan fontos kérdések, amelyek a munkásosztály helyzetével kapcsolatban elkerülhetetlenek lettek volna tisztázni, nem lettek tisztázva. Hiba volt, hogy a Politikai Bizottság az elmúlt négy hónap során nem fordított olyan figyelmet erre, amilyent fordítani kellett volna. A Politikai Bizottságnak sorra kell venni és tanulmányozni mindazokat a kérdéseket, amelyek a jelentésben fel vannak vetve és a Központi Vezetőség osztályainak - különösen a Terv-, Pénzügyi Osztálynak rendszeresen informálnia kell a Politikai Bizottságot a helyzet alakulására tett intézkedések végrehajtásáról és hatásáról. Szükségesnek tartja, hogy a Központi Vezetőség is megtárgyalja ezt a kérdést. Szükséges tehát a kérdés alapos előkészítése és gyors intézkedések megtétele.

Javaslat: az Országos Tervhivatal utasítsa a minisztériumokat arra, hogy az itt fekvő javaslatokat bedolgozzák az 1954 évi tervbe.

Lakáskérdés megoldása, stb. Nagyon sok olyan kérdés van, ami apró kérdés, de sokat változtatna a helyzeten és javítaná a munkásosztály helyzetét. Ezeket a kérdéseket fel kell kutatni és a központi osztályok és minisztériumok feladatává tenni ezeknek a kérdéseknek a felkutatását.

Javaslat: konkrétan utasítani a Központi Vezetőség osztályait, hogy lehetőleg azonnal és konkrétan dolgozzanak ki (nincs a mondat befejezve).

Bérkérdések. Bizonyos tartalékot tartani. Elkészíteni a bérhelyzet nagyon alapos elemzését és ennek alapján még lehetőleg 1953-ban próbálják a gondokat orvosolni.

GERŐ ERNŐ: Kétségtelen dolog - legalább is ami engem illet, - hogy az utóbbi hetekben és hónapokban egy sereg tény, amit a jelentés felsorol, számomra ismeretes volt. Ezekkel elkezdtünk foglalkozni. Ennek ellenére rendkívül nagy elvi politikai jelentősége van vannak, hogy a munkásosztály helyzetéről szóló általános jellegu, a munkásosztály egészét, vagy legalább is jelentős részét felölelő jelentés a Politikai Bizottság elé került.

Ennek a jelentésnek kapcsán meg kell állapítani azt, hogy mi június előtt elkövettük azt az alapvető hibát, amit kommunista párt egyáltalán elkövethet, hogy tulajdonképpen az igazat tekintve szem elől tévesztettük azt a folyamatot, amely folyamatnak a politikáját a kommunista párt képviseli: a munkásosztályt. Június után pedig - bár a kérdés júniusban felmerült - a párt gyakorlati politikájában változás igen kis kérdésben érvényesült.

A pártnak a politikája június után is a jobb lábára erősen sántított és tovább sántít. Kétségtelen tehát, hogy a munkásosztály helyzetének megjavítása, a munkásosztály munkavédelmi, egészségügyi, kulturális ellátottságának a biztosítása kell, hogy a továbbiakban pártunk politikájának gerincét képezze. A összes többi kérdést, - bármilyen fontosak is, - a munkásosztály szempontjából kell néznünk.

Itt van például a bérkérdés. Nem ezekről a konkrét kérdésekről beszélek. Nincs nekünk olyan szervünk, amely a bérprobléma fontosságával az egész munkásosztályra vonatkozó rendszer kérdésével alaposan foglalkozik. Foglalkozik ezzel a Minisztertanács bérügyi titkársága, foglalkozik a Statisztikai Hivatal és még bizonyos kérdésekkel a SZOT is, de olyan szervünk, amely tényleg komolyan, tudományosan, az adatokat gyujtve nem bürokratikusan, nem kabinetszeruen ezt a kérdést, mint komplex kérdést vizsgálná rendszeresen, és arról tájékoztatná a pártot, nincsen. Ilyen szervet létre kell hozni. Nincs olyan szervünk nekünk, amely rendszeresen foglalkozik a munkásosztály - és itt nemcsak a munkásosztályt, hanem a bérből és fizetésből élőket is értem, - általános anyagi, kulturális, szociális, egészségügyi szükségletével. Meglévő szervezeteinken

Belül, de ugyanúgy, ahogyan megkapjuk azt, hogyan alakul az ipari termelés helyzete, hogyan alakul a termelékenység helyzete, rendszeresen ismernünk kellene a munkásosztály helyzetének alakulását is.

Nekünk - tovább folytatva azt a vizsgálatot, amit elkezdtünk, - a párt III. kongresszusának előkészítése kapcsán kell megnézni néhány kérdést. Egyben igyekezni kell a kongresszusig, legalábbis a legkirívóbb visszásságokat, sérelmeket orvosolni, hogy a kongresszuson már igazi eredményekre hivatkozhassunk.

Ami a javasolt intézkedéseket illeti, azt gondolom, helyes, alapvető politikai dokumentum legyen, s benne legyen ne csak a politikai, hanem az egyéb többi fontos intézkedés is. Emellett a javaslat mellett azért nézzük meg azokat a kérdéseket, javaslatokat is, amelyekre egy sor azonnali intézkedést kell hozni. A minisztériumokban - gondolok itt elsősorban a termelő minisztériumokra, ipari, mezőgazdasági és általában azokra a minisztériumokra, amelyek nagyon sok munkást foglalkoztatnak - feltétlenül szükség volna arra, hogy egyik miniszterhelyettes rendszeresen foglalkozzon ezzel a kérdéssel, s kollégium elé vigye. Az első és legsürgősebb intézkedéseket két héten belül be lehetne hozni a Politikai Bizottság elé.

FRISS ISTVÁN: Az életszínvonal alakulása, a reálbér alakulása, áremelés, mely területekre nem jutott megfelelő béremelés? A jegyrendszer megszüntetésével a lakosság kereslete az élelmiszerek irányába tolódott el.

RÁKOSI MÁTYÁS: A kép, amely ebben a dokumentumban megmutatkozik, sommás, reális. Mi június 4. után felvetettük a hibákat a termelésben, a mezőgazdaságban, bizonyos okokat a szociális beruházásokban és most felfedtük azokat a káros körülményeket is, amelyek a proletáriátus felé adódtak. Mi elmondtuk, hogy az ipar fejlesztését azért sikerült felvinni, mert adósságokat csináltunk, a tartalékokat felhasználtuk és hozzá kell tenni: az elmúlt két évben lenyomtuk a munkásosztály életszínvonalát. Ezt a munkásosztály is érzi. A mai normális körülmények között ennek nem szabad megtörténnie. Az is hiba, ha elköltjük a tartalékokat, de hasonlíthatatlanul nagyobb hiba, ha megromlik a párt- és a munkásosztály viszonya. A mi speciális viszonyaink között a helyzet az, hogy a proletáriátus életszínvonalát megjavítsuk a parasztság termelésének növekedésén keresztül (két szó olvashatatlan). Mi itt sürgős intézkedéseket tenni nem tudunk. Miközben a proletáriátus életszínvonalát javítani akarjuk, egyelőre úgy néz ki, hogy keveset kapnak. A parasztság többet kap. A munkások között emiatt van egy komoly türelmetlenség. A sürgős intézkedéseket azonnal hajtsuk végre. Áramkorlátozások megszüntetése, bányászság, kohászat, egészségügy terén nem lehet várni. Aránylag kis összegekkel nagy eredményt lehet elérni.

Politikai dokumentum legyen. Ezen belül már most ki lehet mondani, s határozatban le lehet fektetni bérintézkedéseket. Ezeket feltétlenül foganatosítani kell, hogy december elején nyilvánosságra hozható legyen, s január l-től életbe fog lépni. Egészségüggyel is 3-4 héten belül foglalkozni kell. Bizottságot kell kiküldeni, amely javaslatot hoz a tennivalókra. Az itt lefektetett javaslatok között fontossági sorrendet kell csinálni.

Javaslat: azok a bérintézkedések, amelyeket elfogadtunk, december közepén jöjjenek vissza. Egy héten belül kapjunk javaslatot az itt lefektetett egészségügyi rendszabályok megvalósításának ütemtervére azzal, hogy a maximumot egy hónapon belül olyan stádiumba kell hozni, hogy hatása érezhető legyen. Felelősök: Apró Antal, Zsoldos Sándor, Gáspár Sándor, Nagy Józsefné, Sellei Gyuláné. Nagy Józsefné elvtársnő holnap kezdje meg a munkáját. Rendkívüli súlyt kell helyezni azoknak a kérdéseknek megoldására, amelyek hatása még ebben az évben megmutatkozhat: kórházak, szülőotthonok, gyári egészségügyi rendelők.

ZSOFINYECZ MIHÁLY: Egy héten belül írásos jelentést kell készíteni a Tudor gyári ólommérgezés megszüntetésére.

RÁKOSI MÁTYÁS: A sürgősségi sorrendre a javaslatot két héten belül kell elkészíteni. A sürgősségi sorrendet kidolgozó bizottság tagjai Apró Antal, Friss István, Csergő János, Szalai Béla, Gáspár Sándor és Kiss elvtársak legyenek.

Lakásépítés. Alapul az anyag elfogadva. A Tervhivatal az Építésügyi Minisztériummal gondoskodjon róla, hogy a Budapesten építendő lakások aránya és az országosan épülő

lakások közötti arány ne változzon.

A politikai dokumentum elkészítéséért felelősek: Nagy Imre, Gerő Ernő, Szalai Béla, Apró Antal, Farkas Mihály, Rákosi Mátyás elvtársak. Határidő: december 15. s a Politikai Bizottság elé kell terjeszteni. A politikai dokumentum tartalmazza azokat az egységes irányelveket, amelyek a pártnak, a szakszervezetnek (általában a tömegszervezeteknek) és az állami szerveknek a munkásosztállyal szemben folytatandó politikai rendszabályait meghatározzák.

Határozat: A munkát általában úgy kell vinni, hogy a kongresszusig a munkásosztály legkirívóbb sérelmeit jelentékeny részben szüntessük meg.

Az információ biztosítására egy szervezetet kell létrehozni. Tagjai Friss István, Kristóf István elvtárak legyenek. A pártelnökséget állandóan informálni kell a proletáriátus gazdasági, szociális, kulturális helyzetében beállott változásokról. Határidő: két hét.

A beszámolóban önkritika is legyen.

3./ JAVASLAT A FALUSI LAKOSSÁG ELLÁTÁSÁRÓL ÉS A FALUSI
KERESKEDELEM MEGJAVÍTÁSÁRA

KERESKEDELEM MEGJAVÍTÁSÁRA

4/c. pont, 5/a. pont: a boltok maguk rendelhessenek az előírt keretből.

Az 5/b. pont túlzott.

GERŐ ERNŐ: A SZÖVOSZ, MESZOV szerepéről a kereskedelmi forgalomban (nincs a mondat befejezve).

RÁKOSI MÁTYÁS: Információs jelentést kell adni arról, milyen legfontosabb hiánycikkekről van szó. PB határozat végrehajtása.

DÖGEI IMRE: A mezőgazdasági termeléshez szükséges anyagok áruellátásának tervét kidolgozni.

GERGELY MIKLÓS: A Földmuvelésügyi Minisztérium tervébe bevenni.

RÁKOSI MÁTYÁS: Határozat: a SZÖVOSZ köteles gondoskodni arról, hogy a mindennapra szükséges cikkek minden földmuves szövetkezeti boltban minden nap hiánytalanul kaphatók legyenek. (Só, gyufa, petróleum, élelmiszerek.)

Minden olyan esetben, amikor a mindennapos szükségleti cikkekben hiány mutatkozik, a hiány okát vizsgálni kell és felelősségre vonást kell alkalmazni.

SZALAI BÉLA: A 30 milliót (?) meg kell adni. Az üzletek számában ne döntsünk.

RÁKOSI MÁTYÁS: A falusi kereskedelem kiépítését általános perspektívában ki kell dolgozni. Egyszerusíteni, és meg kell javítani a könyvelést és az adminisztrációt. A kiskereskedelem ne fogadjon el nem megfelelő árút.

A SZÖVOSZ, a Belkereskedelmi Minisztérium vizsgálják ki a Vidám Vásárok és Országos Vásárok kérdését és tegyenek javaslatot. Határidő egy hónap.

Barna- és fehér kenyér arányára egy héten belül tegyen írásos jelentést a Belkereskedelmi Minisztérium, a SZÖVOSZ és a Minisztertanács titkársága. Felelős: Bognár József elvtárs.

4./ JAVASLAT A NŐK KÖZÖTT VÉGZENDŐ POLITIKAI MUNKA
MEGJAVÍTÁSÁRA

ÁCS LAJOS: A státusz kérdésében ne döntsünk, azt a Titkárság elé kell terjeszteni.

GERŐ ERNŐ: A javaslattal egyetért. Ne "nőfelelős", hanem "előadó" legyen az elnevezés.

FARKAS MIHÁLY: Felhívni az MNDSZ figyelmét, hogy erejének jelentős részét fordítsa a falusi munkára. Mit kell tenni annak érdekében, hogy az MNDSZ központi vezetőségének összetétele olyan legyen, amelynek segítségével falun sokkal nagyobb aktivitást tud kifejteni.

RÁKOSI MÁTYÁS: "Nőfelelős" helyett "előadó2 legyen az elnevezés. Különös gondot kell fordítani a dolgozó parasztasszonyok kérdésére, külön a szövetkezetekben és az állami gazdaságokban lévő MNDSZ szervezetekben lévőkre. Külön felhívni a Budapesti Pártbizottság és a SZOT figyelmét, hogy mi ezzel a lépéssel a (...?) nőszövetségekkel való kapcsolatainkat akarjuk megerősíteni. Az MNDSZ visszaállítását a párt fontos lépésnek tekinti abban az irányban, hogy a (...?) női tömegekkel szorosabbra fuzzük kapcsolatainkat. (Agit. Prop.)

5./ JAVASLAT A LÉGOLGALMI SZOLGÁLAT FOKOZATOS KÖTELEZŐVÉ
TÉTELÉRE.

GERŐ ERNŐ: A Titkárság elé terjesztendő anyag szövegezésébe Győre József, Hárs István és Gyólai Mihály elvtársakat vonják be. A határozatot egy héten belül kell elkészíteni. Határidő: január 28.

A Munka Törvénykönyv megfelelő, a hivatkozási számokat figyelembe kell venni.

Gyorsírásból áttette: Babcsák Istvánné
2001. szeptember 12.

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt június 24.

1916

Elkezdődik a Somme-i ütközet.Tovább

1919

Katonai zendülés Budapesten a Tanácsköztársaság ellen.Tovább

1935

Jugoszláviában az uralmi külsőségeiben Mussolinihez igazodó Milan Stojadinović alakít kormányt.Tovább

1948

Megnyitják az Úttörővasutat, ahol a vasutas szolgálatot gyermekek látják el (ma Gyermekvasút néven üzemel).Tovább

1948

Az Egyesült Államok meghirdeti az Európai Újjáépítési Programot (Marshall-segély).Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Egyház és társadalom

 

Szociológiai értelemben az egyház társadalmi-kulturális rendszer, mely három alrendszerből áll: a tágabb értelemben vett vallási kultúrából, az azonos hitű közösségből, valamint a vallási kultúra és közösség ápolására létrejött szervezetből, amit a papság és a hierarchia képvisel. Tomka Miklós vallásszociológus értelmezése szerint Magyarországon az 1940-es évek második feléig tartó időszak még a „keresztény társadalom” korának tekinthető: az összefonódott vallási és szekuláris kultúrából úgy részesedett mindenki, mint a nemzeti hagyományból. „1948 előtt ‒ írja ‒ a vallás a legfontosabb kultúrahordozóként megelevenítette a történelmi folyamatosságot, képviselte a nemzeti identitást, hozzájárult a társadalom integrációjához.”

A fokozatosan kiépülő egypárti diktatúra azonban csakhamar elérkezettnek látta az időt a „klerikális reakcióval” történő mielőbbi leszámoláshoz. A kommunista hatalom az egyház működésének ellehetetlenítését, végső soron pedig annak megsemmisítését tűzte ki célként. Államosították az egyházi iskolákat, koholt vádak alapján letartóztatták és életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték Mindszenty József hercegprímást, koncepciós eljárás során bebörtönözték Grősz József kalocsai érseket, megvonták a szerzetesrendek többségének működési engedélyét, a szerzetesek egy részét pedig letartóztatták, deportálták vagy kivégezték. Az egyház kényszerűségből eltávolodott a társadalmi kérdésektől, kiszorult a közéletből és visszavonult a templomok falai közé.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni megtorlást követően a korábbi nyílt egyházüldözés helyébe egy új típusú szövetségi politika lépett. Kádár János pártfőtitkár egyházpolitikájának legfőbb jellemzőjévé egyre inkább a pragmatizmus vált, azon megfontolás jegyében, hogy „amíg az egyház létezik, fel kell használni”. Noha az egyéni vallásgyakorlás és az egyházak társadalmi szerepének korlátozása még a nyolcvanas években sem szűnt meg, a központi ellenőrzés valamelyest enyhült, és ezzel megnőttek a vallásosság kinyilvánítási lehetőségei. Radikális változásra azonban e téren is csak a rendszerváltást követően kerülhetett sor. 1990 után lehetővé vált az egyházi intézményrendszer újjáépítése és ezzel együtt az újbóli társadalmi szerepvállalás, aminek köszönhetően az egyház a hazai civil társadalom egyik legfontosabb építőkövévé vált.

Az ArchívNet idei 2. számának fő témája tehát: „Egyház és társadalom”. Szerzőink közül Somorjai Ádám OSB Angelo Rotta budapesti apostoli nuncius 1943-ban keltezett összefoglaló jelentését közli. A Vatikáni Levéltárban őrzött ún. triennális, azaz három évre visszatekintő jelentés igen értékes történeti forrás, amely nemcsak a magyarországi egyházi viszonyokról tudósít, hanem kitér a korabeli közállapotokra, valamint a fontosabb kül- és belpolitikai kérdésekre is. Gianone András Mindszenty József esztergomi érsek 1956-os híres rádiószózatának különböző változatait veti össze, míg a Csejoszki Mihály által közölt dokumentumok a katolikus fenntartású gimnáziumok „szürke” korszakába, az 1960-as évekbe nyújtanak betekintést. Összeállításunkban emellett más témákról is olvashatunk: Miklós Dániel az 1939–1940-ben Magyarországon tartózkodó cseh menekültek történetéhez kapcsolódó levéltári forrásokat közöl, Tarnai Eszter pedig egy olyan visszaemlékezés-részletet tesz közzé, amely jól szemlélteti a Budapest ostromát követő hónapok nehézségeit és a fővárosi közélelmezés rendkívül súlyos helyzetét.

 

Budapest, 2021. május 28.

 

A szerkesztők