Karl May német regényíró (*1842)Tovább
Nemzetközi és hazai fellépés a népbiztosok megkegyelmezése érdekében
„Nagy kérdés és a történelmi idők forgatagában ijesztően nagy probléma, hogy helyesen cselekszik-e a polgári társadalom, amidőn közvetlenül az események nyomán a nagy perspektívákat, az igazi méreteket s az idők igazi történelmét a közelségtől nem látva, gyűlölettől elhomályosult szemmel mártírokat teremt önmagával szemben."
2.
Gratz Gusztáv bécsi magyar követ jelentése Csáky Imre külügyminiszternek két leideni professzor kéréséről Kelen József érdekében
Bécs, 1920. évi november 13.
Nagyméltóságú gróf Csáky Imre, magyar királyi külügyminiszter úrnak, Budapest
Bécs, 1920. évi november hó 13-án
Két leideni tanár intervenciója Kelen népbiztos érdekében
Tegnap nálam járt
titkos tanácsos, az itteni ipari kísérletügyi hivatal elnöke és ismert tudós, és információkat kért tőlem Kelen József volt népbiztos sorsáról. Kelen érdekében Prof. Ehrenfest leideni tanár és a jelenleg ugyancsak Leidenben, Hollandiában előadásokat tartó Einstein tanár (a relativitási elmélet megteremtője) fordultak hozzá, kérve őt, hogy Kelen megmentése érdekében minden lehető lépést megtegyen. Az Exmer által vett és nevezett két leideni tanár aláírásával ellátott levél szerint attól tartanak, hogy Kelen, ki hónapok óta vizsgálati fogságban van, halálra fog ítéltetni. Kifejtik továbbá, hogy Kelen vizsgálati fogsága alatt a Bécsben megjelent „Zeitschrift für Elektrotechnik und Maschinenbau" 20-40. füzetében megjelent nagy értékű elektrotechnikai tudományos dolgozatokat írt, amelyekről Clarence Feldmann tanár már a „Tijdschript voor Elektrotechniek" 1920. július elején megjelent számában is részletes jelentést tett. A két nevezett leideni tanár kötelességének tartja, hogy egy tudományosan képzett, tehetséges és a tudományra nézve sokat ígérő fiatal ember érdekében, kiről különben is azt tudják, hogy jóindulatú és jó szándékú, szót emeljen és őt legalábbis a halálos ítélettől megóvja. Mielőtt azonban e tárgyban nyilvánosan szót emelnének, érdeklődnek az iránt, hogy mily lépések volnának Kelen érdekében teendők, hogy célhoz vezessenek. Exmer dr. a leghelyesebbnek tartotta, hogy ez ügyben hozzám forduljon és velem a Leidenből vett levelet közölje.Azt válaszoltam Exmer dr. úrnak, hogy a népbiztosok bűnperének tárgyalásáról ugyancsak hírlapi közlemények alapján vagyok értesülve, nincs azonban az a benyomásom, hogy Kelenre halálos ítélet várna. Mindenesetre érdeklődni fogok sorsa felől, és a veendő választ közölni fogom vele oly céllal, hogy azt Ehrenfest és Einstein tanárok részére eljuttattassa.
Gratz, s. k.
rendk. követ és megh. miniszter
Jelzet: MNL OL K-579-653-3-1921-UK-146-9. - Polgári kori kormányhatóság levéltára, Igazságügy-minisztérium, Vántus Károly és társainak kegyelmi ügye.
Ezen a napon történt március 30.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A 2023-as év első ArchívNet számát olvashatják az oldalon. Az új lapszám négy forrásismertetést publikál: ezek nem alkotnak egy tematikus egységet, azonban vannak metszéspontjaik egymással. Bár egy Venn-diagramon ezek a metszetek jobban ábrázolhatók lennének, mi ezúttal szövegben mutatjuk be ezeket: két írás a római katolikus egyházhoz köthető, kettő köthető a huszadik századi magyar emigrációhoz, kettő pedig a magyarországi államszocilista időszak mindennapjaihoz.
Az időrendet követve Csóka Géza (közművelődési referens, Magyar Nemzeti Levéltár Közművelődési és Közönségkapcsolati Főosztály) forrásismertetése az első. Idén ünnepeljük Neumann János születésének 120. évfordulóját, a szerző pedig ennek okán mutatja be a tudós és Pelényi János levelezését. Neumann ugyanis arra törekedett, hogy Magyarország akkori washingtoni követét meghívja Princetonba egy előadás erejére.
Szabó Csaba Gábor (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltára) forrásismertetésének origója a második világháború magyarországi harcai, amelyek nagy változást hoztak Csémpuszta életébe. A helyi káplánlak birtoklásáért folytatott hosszas küzdelem bemutatása nemcsak egy lokális problémát tár fel, hanem azt is, hogy milyen volt a korabeli államhatalom viszonya a katolikus egyházzal.
Csémpuszta lakóira is kiható politikai döntés volt a Rákosi-korszakban bevezetett kötelező beszolgáltatás, amelyet hibái miatt már 1952-ben korrigálni igyekeztek a következő évekre nézve. Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) a begyűjtési rendszer reformjának egyik tervezetét mutatja be írásában.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) a Mindszenty Józseffel egyeztető Zágon József és a Vatikán diplomáciai szolgálatában működő Kada Lajos levelezését mutatja be. Terjedelmi okokból forrásismertetését két részre bontva jelentetjük meg. A mostani, első közlésben olyan levelek olvashatók, amelyek Zágon Mindszentyvel való viszonyát világítják meg.
Idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége idén is várja a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2023. március 7.
Miklós Dániel
Főszerkesztő