Teleki Pál öngyilkosságától a második világháborúba lépésünkig

Olasz diplomáciai dokumentumok Magyarországról

Magyarországnak a maga útját kell követnie saját nemzeti érdekei leghatékonyabb védelmében – írta Mussolini Horthy Miklósnak, Teleki Pál öngyilkosságának a hírére reagálva. A közölt iratok a magyar–olasz kapcsolatok csupán három hónapos, de rendkívül intenzív és tragikus időszakát mutatják be. Az olasz külügyminisztérium levelezéséből, a Berlinből, Zágrábból, Bukarestből érkezett táviratokból körvonalazódik ki hazánk történelme 1941. április 2-tól június 27-ig: ekkortól Magyarország hadiállapotban lévőnek tekintette magát Oroszországgal.

Magyarország hadba lépése

Az itt közölt utolsó négy dokumentum Magyarország háborúba lépésének körülményeiről szól. Talamo június 20-i jelentéséből megtudható: Halder német vezérkari főnök budapesti látogatásakor kifejtette véleményét a Szovjetunióval szemben a katonai megoldás elkerülhetetlenségéről. Június 23-án Talamo arról jelentett, hogy Horthy örül a Szovjetunió elleni német hadüzenetnek. Bárdossy Magyarország nem hadviselő státusának előnyeit fejtegette. A budapesti német követ kifejezte elégedetlenségét ezzel a magyar állásponttal. Egy nappal később Bárdossy még mindig a háborútól való magyar tartózkodás előnyeit hangsúlyozta. A budapesti német követ szerint Berlinben nem akarnak nyomást gyakorolni a habozó magyar vezetésre. Mindezzel ellentétben áll Talamo június 23-i lakonikus tájékoztatása: „Magyarország magát hadiállapotban lévőnek tekinti Oroszországgal".

1.
Talamo budapesti követ jelentése Ciano külügyminiszternek

Budapest, 1941. június 20.

Itt tartózkodott Halder tábornok, német vezérkari főnök, és hosszú tárgyalásokat folytatott az itteni katonai vezetőkkel (nem útban Bukarest felé, ahogy ezt Bartha és német kollégám mondották, hanem a román fővárosból jövet, ahová néhány nappal ezelőtt utazott el).
A miniszterelnök elmondása szerint Halder tábornok kifejtette véleményét a szovjetekkel szembeni katonai megoldás elkerülhetetlenségéről. Azt is értésére adta, hogy a német támadás Lengyelországon kívül Romániából is indulna, de nem valószínű, hogy most román egységeket is felhasználnának.
Eddig nem jutott tudomásomra, hogy kértek-e intézkedéseket a magyar fegyveres erők részéről, és ha igen, milyeneket.
Fenntartom magamnak a jogot, hogy érdeklődjek erről. Egyelőre úgy vélem, hogy Magyarországtól valószínűleg csupán a passzív együttműködést kérik majd.

DDI 9. s. VII. k. 281. dok. 269-270.

2.
Talamo budapesti követ távirata Ciano külügyminiszternek

Budapest, 1941. június 23.

A miniszterelnök, akivel ma délelőtt találkoztam, a szovjetek elleni olasz hadüzenet hallatán tartózkodott a folyamatban lévő események kommentálásától, követve ebben a tekintetben a tegnap délelőtti magatartását, amikor tudomásul vette német kollégám közlését, ahogy ez utóbbi elmondta nekem. Hozzáfűzte azonban, hogy Horthy kormányzó nagyon elégedett a szovjet probléma ilyetén megoldásával. Ezt német kollégám is megerősítette, miután közölte a hírt a magyar államfővel, akinek a bolsevizmussal szembeni engesztelhetetlen ellenségességéről és a vele való fegyveres leszámolásra vonatkozó reményéről már többször, a legutóbb is jelentettem Excellenciádnak.
Ezenkívül Bárdossy azt mondta nekem, hogy Magyarország - Berlinnel egyetértésben - csak elővigyázatossági és az egyéni védelemre irányuló intézkedéseket tesz, figyelembe véve azt, hogy az ország stratégiai helyzete a jelenlegi katonai műveletek céljai szempontjából nem kiemelkedő fontosságú. A nem hadviselő fél státusa ugyanakkor megkönnyíti Magyarország számára a szállításokat és a németek mozgását a Duna-medencében, figyelembe véve azt is, hogy - ellentétben Romániával és Finnországgal, amelyek az oldalszárnyi támadás kiemelkedő fontosságú támadási bázisai - Magyarországnak nincsenek területi követelései a szovjetekkel szemben.
Megjegyzi, hogy ennek ellenére a német követ - aki, amint nekem elmondta, nincs felhatalmazva a magyar együttműködés szorgalmazására - nem látszik nagy megértést tanúsítani Magyarország jelenlegi álláspontja iránt, figyelembe véve a magyar bel- és külpolitika állandó szovjetellenes irányultságát, valamint a

a mostani események során.
Bárdossy végül előre jelezte, hogy ma közölni fogja a diplomáciai kapcsolatok megszakítását az itteni szovjet követtel, akit azonban személyzetével együtt feltartóztatnak a moszkvai magyar követséggel való csere érdekében. A szovjet követ, amint ezt német kollégám is megerősítette, nem rejtette véka alá aggodalmait az események kényszerítő hatása miatt, valamint saját kormányának jóakaratát a teljesen békés megoldás érdekében. Az itteni politikai és kormánykörök hangulata, amelyet a sajtó teljes mértékben tükröz, teljesen egyetértő a szovjetellenes vállalkozással kapcsolatban. Ennek célja a bolsevik fenyegetés eltűnése és az orosz nyomás eltávolítása, valamint a nagy német nyomás csökkenése a dunai és balkáni Európában, amit ez az új nagy vállalkozás előidéz majd Németország széles keleti frontján. A jobboldali elemek nem titkolják akár csak szimbolikus részvételi szándékukat a szovjetek elleni háborúban.

DDI 9. s. VII: k. 298. dok. 284.

 

3.
Talamo budapesti követ távirata Ciano külügyminiszternek

Budapest, 1941. június 24.

380. sz. táviratomra. [Lásd az előző dokumentumot.]

Német kollégám közölte velem, hogy ma délelőtt találkozott a miniszterelnökkel, aki újból próbálta megmagyarázni neki a szovjetellenes konfliktustól való magyar tartózkodást. Megállapította, hogy a német kormány, amelyet a magyar kormány előzetesen többször is megkérdezett a német-szovjet kapcsolatok pontos helyzetéről, az utolsó pillanatig megnyugtató módon válaszolt, és maga Halder tábornok a közelmúltban történt átutazása alkalmából, amelyről

azt a véleményét fejezte ki, hogy a szovjetekkel való konfliktus esetén Magyarországnak teljes mértékben védekező álláspontra kell helyezkednie. Ezen kívül, Magyarország minden más álláspontja ellentétes lenne a politikai-katonai megfontolásokkal - figyelembe véve a lehetséges szlovák és még inkább román követeléseket -, valamint az olyan gazdasági szempontokkal, mint az aratás közelsége, aminek a katonai behívások súlyos károkat okoznának.
Ennek ellenére a miniszterelnök megkérte őt, kérdezze meg Berlintől, hogy így is kérik a magyar együttműködést, és ezt a német követ megtette.
A német követnek - aki a magyar magatartást, az ország minden nyilvánvaló érdeke ellenére, habozónak tartja - az a benyomása, hogy itt bizonyos módon óvatosak akarnak lenni a konfliktusban való részvételt illetően, és úgy véli, hogy Berlinben nem akarnak nyomást gyakorolni ezzel kapcsolatban.
A katonai körökben azonban állítólag a beavatkozás mellett vannak.

DDI 9. s. VII. k. 311. dok. 300.

 

4.
Talamo budapesti követ távirata Ciano külügyminiszternek

Budapest, 1941. június 27. 11 óra 05 perc

Tájékoztatok arról, hogy hivatalosan közlik: Magyarország magát hadiállapotban lévőnek tekinti Oroszországgal.
A hivatalos közleményt még nem közölte a sajtó, amely azonban a magyar nép legnagyobb felháborodást fejezi ki az orosz repülőgépek tegnapi támadásáért, amelynek 20 áldozata volt.

DDI 9. s. VII. k. 319. dok. 304.

Ezen a napon történt május 24.

1915

Az Osztrák–Magyar Monarchia hadiflottája támadás-sorozatot intéz több adriai olasz hadikikötő és ipartelep ellen, válaszul az előző esti...Tovább

1949

A Szovjetunió feloldja a berlini blokádot.Tovább

1958

A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó testületének moszkvai ülése.Tovább

1989

A szocializmus, mint társadalmi-gazdasági rendszer lekerült a XX. század napirendjéről, s legfeljebb történelmi perspektívái lehetnek. De...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Megjelent az ArchívNet első száma 2022-ben

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adjuk hírül, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma. Ezúttal a lap külön tematikával nem rendelkezik, azonban célunk továbbra is változatlan: írásos örökségünk bemutatása áll a fókuszban. Különlegesnek nevezhető a mostani szám amiatt is, mivel egy történettudományi vitának, továbbá a 2021. október 14-én megrendezett 20. századi gazdaság- és társadalomtörténeti források régi és új olvasatai című konferencián elhangzott előadások nyomán született esettanulmányoknak, forrásbemutatásoknak is helyt adunk.

Az ArchívNet 2021. évi 4-5. számában jelent meg Csikós Gábor és Ö. Kovács József tollából az Elbeszélés és történeti magyarázat ‒ „Magyar agrárcsoda” és a források vétójoga című írás, amelyet Varga Zsuzsanna angol nyelvű könyve inspirált. A vidéktörténeti témájú publikációhoz Honvári János, a Széchenyi István Egyetem professor emeritusa kívánt megjegyzéseket fűzni, amelyeknek helyt ad az ArchívNet. Lapunk ugyanígy helyt ad Csikós Gábor és Ö. Kovács József számára is, hogy reagáljanak Honvári János gondolataira. Szerkesztőségünk örömmel biztosított az ArchívNet hasábjain helyszínt a vitának, ugyanakkor fontosnak tartjuk leszögezni, hogy a válasz és viszontválasz publikálásával a disputát lezártnak tekintjük.

A 20. századi gazdaság- és társadalomtörténeti források régi és új olvasatai című konferencián felszólalók a levéltári iratállományt és adathordozókat, mint forrásanyagot az eddigiektől eltérő megvilágításban mutatták be. A szóban elhangzottakat a terveink szerint írásban is megismerheti a nagyközönség az ArchívNet hasábjain. A sokrétű megközelítést alkalmazó előadók közül elsőként ketten, Balázs Gábor és Ordasi Ágnes jelentkezik esettanulmánnyal, akik egy-egy, elsősorban gazdaságtörténethez köthető iratanyagot mutatnak be más aspektusból. Balázs Gábor a 19. század legvégére nyúlik vissza bemutatott forrásával: a MÁV személyzeti iratanyagából kiemelt példával prezentálja, hogy egy adott kérvény miként lehet például forrása a családtörténet- vagy társadalomtörténetírásnak. Ordasi Ágnes pedig arra mutat rá, hogy egy felszámolásra ítélt bankfiókról készült jelentés milyen módon jelenthet forrást a politika- és társadalomtörténetírás számára.

Rajtuk kívül Kosztyó Gyula és Seres Attila írása kapott helyet az idei első számban. Kosztyó Gyula kárpátaljai levéltári forrásokon keresztül ismerteti meg az olvasót azzal a felfokozott közhangulattal, amely 1918 őszén volt tapasztalható a területen az első világháború elvesztése, valamint a bizonytalan hatalmi helyzet miatt. Seres Attila szintén ukrajnai forrásokat használt fel, hogy felhívja a figyelmet a magyar-szovjet határon 1956-1957 folyamán embercsempészettel foglalkozó szovjet katonák történetére.

Tájékoztatjuk egyben a Tisztelt Olvasókat, hogy a 2021. évi 6. számot követően L. Balogh Béni távozott az ArchívNet főszerkesztői posztjáról, feladatait az idei első számtól kezdve Miklós Dániel vette át. A jelenleg öttagú szerkesztőség (Balogh János Mátyás, Főcze János, Miklós Dániel, Takács Ábel és Wencz Balázs) köszöni L. Balogh Béni éveken át tartó munkáját, és további szakmai sikereket kíván számára.

Budapest, 2022. február 28.

Miklós Dániel
főszerkesztő